Az angol nyelvtörténet újabb fejleményei közé tartozik, legalábbis egyes változatokban a melléknevek, főnevek, sőt más nyelvi elemek teljes reduplikációja, amely egyes melléknevek esetében a főjelentést hangsúlyozza (‘a szó eredeti, igazi értelmében olyan’), a főnevek esetében pedig a jelölt dolog igazi voltára utal. Ráadásul ezzel az angol nyelv a Revzin-hipotézis (erről lásd alább) értelmében a grammatikai reduplikáció használatának fejlett stádiumába lépett.

A melléknevek és főnevek teljes reduplikációját azonban, új jelenség lévén, egyelőre nem tartalmazzák a mérvadó részletes leírások, csak elszórt publikációk (Kálmán 2001, Ghomeshi–Jackendoff–Rosen–Russell 2004) utalnak rá. Reduplikáció a bázismorféma (esetleg a szó) részleges vagy teljes megismétlése. Például Francis Katamba, aki egyáltalán foglalkozott az angol nyelvbeli reduplikációval, Wishy-washy words (‘Wishy-washy szavak’, wishy-washy ‘híg, ízetlen [lötty]’) fejezetcím alatt egy oldalon csupán részleges reduplikációkat említett, többek között rím által motivált (helter-skelter ‘összevissza; rendetlen; zűrzavar’) és ablaut által motivált (riff-raff ‘csőcselék’) összetételeket (Katamba 1994: 79; az angol reduplikáció ezen és további típusairól érdekes még például Ghomeshi–Jackendoff–Rosen–Russell 2004: 309, Wikipedia 2020). Az újabban felismert és általánosságban kontrasztív reduplikációnak nevezett (lásd alább) jelenség teljes szavak (nemcsak morfémák) megismétlése.

Egy-egy új konstrukció felismerése minden nyelvésznek nagy élménye. Az lehetett Kálmán Lászlónak is, aki a konstrukciós nyelvészetbe bevezető könyvében hívta fel a figyelmet az angol, mellékneveket tartalmazó mondattani idiómák egyik típusára, amikor a melléknév teljes megismétlése azt jelenti, hogy ‘a szó eredeti, igazi értelmében olyan’. Példái: funny funny ‘tényleg vicces, nem pedig különös’, (funny ‘vicces; különös’), hot hot ‘tényleg forró, nem pedig csípős’ (hot ‘forró; csípős; pikánsan erotikus’) (Kálmán 2001: 72). Talán Kálmán írta le először ennek az angol nyelvbeli jelenségnek egyértelműsítő mozzanatát, még idiómaként. Kortárs elemzésekből azonban az derül ki, hogy a megismételt melléknév jelentése nem okvetlen az egyértelműsítő ‘a szó eredeti, igazi értelmében olyan’, lehet egyszerűen ‘igazán olyan’, például French-French ‘igazán francia’ (Ghomeshi–Jackendoff–Rosen–Russell 2004: 308). (Az igazság kedvéért megjegyezhető, hogy az ‘igazán francia’ jelentés is lehet egyértelműsítő, expliciten – többek között – lehet: ‘nem egyszerűen franciául beszélő, hanem francia származású’.)

A paprika csak hot lehet ('csípős'), hot-hot nem

A főnevek teljes reduplikációja, mint például ice-ice ‘igazi jég’ angol anyanyelvű nyelvészek írásaiban is fel-felbukkant, de sokáig ennek a jelenségnek nem tulajdonítottak jelentőséget. Például a monoszémia álláspontjának hangsúlyozásáról nevezetes amerikai nyelvész, Charles Ruhl az ice ‘jég’ szó jelentését elemezte, s megállapította: “The scientist in our society, by accepted fiat, »knows« ice-ice better than the workman who handles ice every day intimately” (‘Társadalmunkban a tudós, elfogadott rendelet értelmében, jobban »ismeri« az igazi jeget, mint az a munkás, aki mindennap bensőségesen foglalkozik jéggel’, 1989: 206). Az angol főnevek, melléknevek és néhány más nyelvi elem teljes reduplikációjának első dokumentált leírása egy bizonyos Nancy Dray diplomamunkája, MA-tézise a Chicagói Egyetemen 1987-ből (idézi Ghomeshi–Jackendoff–Rosen–Russell 2004).

A konstrukció egyik felismerője Charles J. Fillmore amerikai nyelvész, a konstrukciós nyelvtan megalapozója volt. Fillmore egy 1997-es egyetemi előadásában az általa idiomatikusnak minősített coffee coffee ‘kávé-kávé, igazi kávé') konstrukciót (például instant coffee or coffee coffee ‘neszkávé vagy igazi kávé’) a további tanulmányozásra érdemes témának minősítette  (Fillmore 1997). A konstrukciós nyelvészet kiindulópontja, s tulajdonképpen napjainkig legkedvesebb témája az idiómák elemzése, a kontrasztív reduplikáció azonban nem csupán idiomatikus kifejezésmód.

coffee coffee ‘igazi kávé, nem neszkávé'

Az angol főnevek teljes reduplikációjának idáig legrészletesebb leírása egy társszerzős amerikai tanulmány (Ghomeshi–Jackendoff–Rosen–Russell 2004). A társszerzők közül jól ismert Ray Jackendoff, aki történetesen Noam Chomsky húséges tanítványa, s a tanulmány is a generatív nyelvészet minimalista programjának szellemében készült. Jackendoffék az amerikai és brit társalgási angolban megfigyelhető, általuk kontrasztív reduplikációnak (contrastive reduplication) nevezett jelenséget írták le, amely a megismételt elemmel jelölt szerkezetrész által jelölt dolog vagy tény igazi, valódi, sőt prototipikus jellegére utal, s amelyekre példáik többek között It’s tuna salad, not salad-salad (‘Ez tonhalsaláta, nem igazi [zöld] saláta’) és Do you like-him-like-him? (‘Igazán kedveled-e őt?’). A kontrasztív reduplikáció előfordulhat főnévvel, tulajdonnévvel is (That’s not Auckland-Auckland ‘Az nem igazán Auckland’), igével (amely névmási elemmel egészülhet ki, mint az említett like him), igepartikulával (I’m up, I’m just non up-up ‘Fenn vagyok, de éppen nem igazán vagyok fenn’), névmással (My car isn’t mine-mine; it’s may parents’ ‘Az autóm nem igazán az enyém; az a szüleimé’), lexikalizált kifejezéssel (Oh, we’re not living-together-living-together ‘Óh, mi nem igazán élünk együtt [mint szerelmesek]’). Jackendoffék példáikat élő beszédből, írott szövegekből, filmekből és a televízióból vették, egy korai példájuk (dog-dog ’igazi kutya’) John Steinbecktől való (Ghomeshi–Jackendoff–Rosen–Russell 2004: 312).

salad-salad, azaz igazi saláta

A kontrasztív reduplikáció legvilágosabb példái a főnevek és melléknevek megismétlései. Jackendoffék gazdag korpuszuk példáinak jelentős részét szubtilis szemantikai jellemzésekkel látták el, figyelmet fordítva a reduplikáció tágabb környezetének dokumentálására is, morfológiai elemzéssel kommentálták és elhelyezték a minimalista nyelvleírásban, viszont például külön nem tárgyalták a Kálmán említette egyértelműsítő melléknévi reduplikációt. A téma további tanulmányozást érdemel. Jackendoffék elemzéseiből sem derül ki, hogy a főnevek és melléknevek mely csoportjaira terjedhet ki a kontrasztív reduplikáció, nem is szólva az egyéb nyelvi elemek megismétléséről. Mindenesetre a legjobb példák idáig a gasztronómiaiak voltak (a főneveknél coffee-coffee, salad-salad, a melléknevek körében a kóstolásnál gyakori, egyértelműsítő hot-hot). A Wikipedia számos nyelvet áttekintő Reduplication szócikke (2020) már röviden tárgyalja az angol kontrasztív reduplikációt, s példái a cake-cake (‘igazi sütemény’, a kontextusból adódóan: nem sajtos sütemény) és milk-milk (‘igazi tej’, a kontextusból adódóan: nem szójatej).

Milk-milk, azaz igazi (nem szója-) tej

Érdemes kitérőt tenni a kettős nevezéktan (binominális vagy binomiális vagy bináris nómenklatúra) egy tulajdonságára. Talán csak véletlen egybeesés a kontrasztív reduplikáció és a rendszertani tautonímia hasonlósága. A biológiai nómenklatúrában, szűkebben az állatrendszertanban tautonímiának nevezett jelenség a nem- és az elvben külön fajnév azonossága az állatnem prototipikus fajának elnevezésében, például Bison bison ‘amerikai bölény’, Bufo bufo ‘barna varangy’, Vulpes vulpes ‘vörös róka’, de ilyen az állatnemet egyedül képviselő Lynx lynx ‘hiúz’ és Gorilla gorilla is. (Az analógiát lábjegyzetben említi: Ghomeshi–Jackendoff–Rosen–Russell 2004: 320.)

Gorilla gorilla

Eddigi vizsgálatok alapján a világ nyelveiben a reduplikáció pluralitást, disztributivitást, kicsinyítést és nagyítást, valamilyen aspektust stb. fejez ki (Ghomeshi–Jackendoff–Rosen–Russell 2004: 309–310), de a főnevek és melléknevek ‘igazi értelemben’ vett jelentéssel való megismétlését csak újabban regisztrálták nemcsak az angolból, hanem az olaszból, spanyolból, oroszból, finnből stb. is (Ghomeshi–Jackendoff–Rosen–Russell 2004: 317–9, Wikipedia 2020).

Az angol főnév teljes reduplikációja, amelyet kísér a melléknevek reduplikációja, megfelel bizonyos nyelvtipológiai elvárásoknak. A reduplikált szófajokat illetően I. J. Revzin (1923–1974) fogalmazott meg egy posztumusz publikált hipotézist. A Revzin-hipotézis szerint: “Ha egy nyelvben a reduplikáció használatos a főnév grammatikai jelentésének kifejezésére, akkor ez használatos tulajdonságot kifejező szók (igék, melléknevek, határozószók) grammatikai jelentésének kifejezésére is; fordítva ez nem igaz” (1980: 213). A Revzin-hipotézis értelmében azok a nyelvek, amelyek a főnevek reduplikációját is használják, a reduplikáció nyelvbeli felhasználásának fejlettebb változatát képviselik, mint azok a nyelvek, amelyekből például csak az igék és melléknevek reduplikációja ismert.

A magyarból a főnevek és melléknevek ‘igazi értelemben’ jelentéssel való teljes reduplikációja egyelőre nem ismert. A magyar nyelvben jelen levő reduplikáció vizsgálatához első lépésként használható Keszler Borbála gyűjteménye (2001).

Kicsi Sándor András

Irodalom

Fillmore, Charles J. 1997. Idiomacity. Előadásjegyzet. University of California, Berkeley, 1997. január 22, 24.
Ghomeshi, Jila – Ray Jackendoff – Nicole Rosen – Kevin Russell 2004. Contrastive focus reduplication in English. (The salad-salad paper.) Natural Language & Linguistic Theory 22: 307–357.
Kálmán László 2001. Konstrukciós nyelvtan. Tinta, Budapest
Katamba, Francis 1994. English Words. Routledge, London & New York
Keszler Borbála 2001. Reduplikációs jelenségek a magyarban. In: Andor József – Szűcs Tibor – Terts István, szerk.: Színes eszmék nem alszanak... Szépe György 70. születésnapjára. 1–2. Lingua Franca Csoport, Pécs 2: 640–6.
Revzin, I. I. 1980. Dva sposoba vyraženija ideji predmetnosti i problema udvojenija. In: N. F. Alijeva et al., red.: Jazyki Jugo-Vostočnoj Azii. Problemy povtorov. Nauka, Moskva 208–215.
Ruhl, Charles 1989. On Monosemy. A Study in Linguistic Semantics. State University of New York Press, Albany
Wikipedia 2020. Reduplication. (Letöltve: 2020. 01. 20.)