Bizonyára ilyesmi nem szerepel az iskolai nyelvkönyvekben, és lelkiismeretes magyartanár sem tanított ilyesmit a diákjainak. Mégis sokan vélik szabálynak, feltehetőleg azért, mert dolgozataikban nagyon sok javítás szerepelt ilyesféle okból, vagyis amikor a hogy, mint előtt elhagyták a vesszőt. Ebből az a felfogás rögződött meg bennük, hogy a legbiztosabb, ha mindig „vesszőznek” ilyen esetekben. Kinyomtatott újságszövegekben is számos alkalommal tapasztaljuk, hogy ez a nyelvi babona a nyelvvel hivatásosan foglalkozók között is sokakat megfertőzött.

Ismétlem, hogy a magyartanárok a legtöbb esetben bizonyára beszéltek azokról a kivételekről, amikor a vessző nem indokolt. Emberi dolog viszont, hogy könnyebben jegyzünk meg egy általános érvényű szabályt vagy előírást, és nem szívesen bíbelődünk a kivételekkel, amelyek az érvényt szűkítik.

Az alapszabály, amely tehát nem korlátlan érvényű, így szól a két szót illetőleg.

Vessző kell a mint elé, amikor hasonlító határozói részmondat élén áll, vagy utána hasonlítást tartalmazó mondatrész (szó vagy szószerkezet) következik. Például:

Úgy állt előttem, mint akit leforráztak. Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. Méltóbb állva meghalni, mint térden csúszva élni.

"Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok"

Ezzel szemben nem kell vessző, ha a mint nem valami hasonlítás eleme, hanem egy olyan állapothatározóé, amelyet essivusnak neveznek, és a „miként, mire nézve, milyen szerepénél fogva, minek megfelelően” kérdésekre felel, és többnyire -ként határozói raggal is kifejezhető. Például:

Ezt határozottan cáfolom mint az eset szemtanúja (=szemtanújaként). Ernő derék tanár, de mint az iskola igazgatóját (=igazgatójaként) nem tudjuk elképzelni. Ezt az ötvenezret mint előleget (=előlegként) nyújtotta át.

Vessző kell a hogy elé, ha alárendelt mondat élén áll kötőszóként, például: Arra vársz, hogy könyörögjek? Látom, hogy hiába beszélek.

Nem kell vessző a hasonlító értelmű mint után, például: Inkább hallgatok, mint hogy felbosszantsam őt. Maradjon inkább nálunk, mint hogy valami ócska albérletbe költözzön.

Itt megfigyelhetjük, mi a különbség a minthogy (=mert, mivel, mivelhogy) és a mint hogy között!

Nem kell vessző néha a csak után sem, ha ennek a szónak „csupán azért, csupán azt” jelentése van, például: Képes volt helyettem is fizetni, csak hogy engem megszégyenítsen vele. Semmi mást nem kívánunk, csak hogy békén hagyjanak végre.

Itt is figyeljünk: egybeírva a csakhogy más értelmű: ’igen ám, ámde, hanem’, pl. Vendég is jött, csakhogy nem az, akit vártunk, de jelentheti azt is, hogy ’na végre’: csakhogy megérkeztél!

Tótfalusi István