Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


Astoria szavunk eredete

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai XXXIX.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 96. évf. 1972., 364–366. oldal. Ez a szó több mint egy fél évszázadon át keveset mondott a legtöbb magyarnak. Hosszú ideig csak egy volt a sok pesti szállodanév közül. Két-három évvel ezelőtt azonban máról holnapra közismert és közhasználatú…

Tovább olvasom

Szendvicsember szavunk eredete

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai XXXVIII.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 97. évf. 1973., 350–351. oldal. Blogunkon nemrég volt szó arról (Szendvics szavunk eredete), hogy az angol nyelvben sandwich man-nek nevezik azokat az embereket, akik hátukra és mellükre erősített nagy reklámtáblákkal járkálnak az utcán.…

Tovább olvasom

Szendvics szavunk eredete

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai XXXVII.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 96. évf. 1972., 93–96. oldal. Ez a szó személynévből ered. Az így nevezett ennivaló „feltalálójáról”, a fogalom megalkotójáról kapta nevét. Keletkezése történetét egy francia utazó, Pierre Grosley írta le Londres (1770) c. könyvében. Grosley…

Tovább olvasom

Préri szavunk eredete

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai XXXVI.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 96. évf. 1972., 92–93. oldal. Evvel a szóval valamennyien iskolás korunk földrajzi tankönyveiben ismerkedtünk meg, a rokon jelentésű szavanna és pampák szókkal együtt. Emlékezetessé akkor vált számunkra, amikor serdülőkorunk Bőrharisnya- és…

Tovább olvasom

Póni szavunk eredete

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai XXXV.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 96. évf. 1972., 91–92. oldal. Nem pusztán valami „törpe ló”, hanem egy olyan önálló lófaj neve, melynek marmagassága nem több 148 centiméternél. Régebben nálunk sportló volt, nagybirtokokon urasági gyerekek kocsi- és hátaslova. A póninak e…

Tovább olvasom

Pléd és tartán szavaink eredete

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai XXXIV.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 95. évf. 1971., 477–479. oldal. Európában talán csak egy ország van még, mely távolabb esik tőlünk, mint Skócia. Nem meglepő tehát, hogy nyelvünkbe nagyon kevés skót szó került át. Bár a skót mintáról mindenki tud nálunk, akinek csak…

Tovább olvasom

Propeller szavunk eredete

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai XXXIII.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 95. évf. 1971., 476–477. oldal. E szót ma már csak elvétve halljuk. Úgy látszik, szókészletünk perifériájára, a régies terminus technicusok limbusába szorult. Pedig alig egy fél évszázaddal ezelőtt a budapesti emberek aktív szókészletében a…

Tovább olvasom

Revolver szavunk eredete

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai XXXII.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 95. évf. 1971., 479–480. oldal. E szón köznyelvi síkon forgópisztolyt értünk, azaz olyan többlövetű marokfegyvert, melynek töltényeit a rászerelt forgódob juttatja az elsütőszerkezet elé. A szó az amerikai angol nyelvterületen keletkezett,…

Tovább olvasom

Pingvin szavunk eredete

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai XXXI.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 95. évf. 1971., 367. oldal. Magyar Géográfiájában azt írta 1802-ben Benkő Ferenc, hogy „Terra del Fuégo vagy Tüz föld, mellyet Magellánes talált fel... ſovány, hideg, köves hely… moſt az Ánglus birja, Pinguin, Dunhalud, Tengeri-bornyú, ’s a’…

Tovább olvasom

Viadukt szavunk eredete

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai XXX.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 95. évf. 1971., 365–366. oldal. Angol nyelvterületen született állatin szó, mely a vasút intézményével vándorszóként az egész világon elterjedt. Először alighanem 1816-ban írta le a szót megalkotója, egy angol szerző, aki a latin aqueductus…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása