Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 97. évf. 1973., 350–351. oldal.

Blogunkon nemrég volt szó arról (Szendvics szavunk eredete), hogy az angol nyelvben sandwich man-nek nevezik azokat az embereket, akik hátukra és mellükre erősített nagy reklámtáblákkal járkálnak az utcán. Szemere Bertalannak már 1840-ben feltűntek a londoni utcák e jellegzetes figurái, de sem az ő könyve, sem mások úti beszámolói nem használták az angol szót e jelenség leírására. (Toldy Géza 1910-i Szerecsenszótárában a találó „ballagó hirdetés” elnevezést javasolta.)

Ballagó hirdetés, azaz szendvicsember

Most, hogy legújabban napilapjainkban és szépirodalmi folyóiratainkban is nagy néha feltűnik ez a különös szendvicsember hibrid tükörszó, érdemes rámutatni arra, hogy nem volt ismeretlen e szó már jó negyven évvel ezelőtt sem. Az Ujság c. napilap 1932. december 29-i, csütörtöki számának 2. lapján háromhasábos cikk olvasható „Élő hirdetési tábla az utcán” címen. Az „amerikai ízű ötletnek” nevezett jelenségről a cikk elmondja, hogy Adler Sándor 40 éves, családos, érettségizett magántisztviselő, mérlegképes könyvelő, magyar–német levelező, tartalékos tüzértiszt, levelet írt az Ujság szerkesztőségének. „Miután eddig számtalan helyre benyújtott ajánlataim sikerre nem vezettek, nem tudtam elhelyezkedést találni, így kénytelen vagyok az önsegély terére lépni – írja többek között – és mint a saját magam úgynevezett »sandwichman«-je mellemen és hátamon nagy táblát hordozva, végigmenni a városon. Elvégre éhen csak nem halhatok családostól, kell tehát valami módot találnom, hogy a közfigyelmet, ha csak egy pillanatra is, magam felé irányítsam. Indulás: csütörtökön d.e. 9 órakor a Berlini-téri szigetről.”

Használta a szót nyelvünk nagy művésze, Kosztolányi Dezső is, amire Réz Pál szerkesztő kartársam volt szíves figyelmemet felhívni. A Pesti Hírlap Vasárnapja című egykor országszerte százezres példányszámban elterjedt képes magazin 1935. május 26-i számában jelent meg az írónak Rágógumi című, alcímében novellának minősített tréfás-gúnyos hangulatú írása, melyben egy amerikai rágógumikirállyal társalogva és a rágógumi-reklámozás különféle módszereiről beszélve így ír: „Amint mondotta, szendvicsembereket is járat az Egyesült Államok minden részén, akiket a hirdetőtábla elöl és hátul úgy vesz körül és úgy burkol be, mint a sonkaszeletet a zsömle két fele.”

A novella – melyben a szendvicsember szó még egyszer előfordul – Kosztolányi Sötét bújócska című kötetében olvasható.

Országh László