Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 96. évf. 1972., 91–92. oldal.

Nem pusztán valami „törpe ló”, hanem egy olyan önálló lófaj neve, melynek marmagassága nem több 148 centiméternél. Régebben nálunk sportló volt, nagybirtokokon urasági gyerekek kocsi- és hátaslova. A póninak e hajdani luxusszerepére utal Szép Ernő ismert verse 1912-ből:

Mikor én kis fiú voltam,
Kis lovon nem lovagoltam,
Nem volt nékem ponnilovam,
Ponnilovam, ponnilovam,
Pedig de szép, mikor rohan.

Póni és hintó 1935-ből (Forrás: Fortepan)

Magyarországon ma már csak a budapesti Állatkertben tenyésztik. A java tenyészanyag nagy-britanniai, shetlandi, dartmoori, exmoori eredetű.

Magyar szövegben először alighanem a múlt század eleje kiváló lószakértőjének, báró Wesselényi Miklósnak angliai útinaplójában olvasunk róla. 1822. június 22-én ezt jegyezte be: „Már csak a közönséges kis ponnyk, vagy a nehéz igáslovak kerülének eladásra” (Kiadva: 1925. Kolozsvár, 130. lap). Ugyanő a Közhasznú Esmeretek Tárában 1831-ben az Angol lovak című terjedelmes cikkben szakszerűen ismertette ezt a lófajt. „Mindezeken kívül van Angliában egy kicsinyféle ló (Pony). Hazája ’s származása főkép Skóczia. 14 markon alul vannak, de lehet 3 lábnyi magast is látni. Ezeket nagyságok ’s erejekhez képest nehezebb vagy könnyebb lovasok használják útra ’s lövő vadászatra, nyugalmas ’s azonban győzős voltokért igen becsesek” (1: 300). Ugyanebben az évben angliai útinaplójában Bölöni Farkas Sándor is emlegette őket. Május 22-én lord Exeter birtokán „a hámos lovak s ponyk istállóját néztük meg”, majd június 3-án, skóciai útján „a lake-ről kiszállva ponyk szokták az utasokat Loch Lomondig vinni” (kiadta 1966-ban Bukarestben Benkő Samu, 330 és 347). Széchenyi István futólag írt a pónikról 1838-ban Néhány szó a lóverseny körül c. művében (11 és 155).

A szó valószínűleg közvetlen átvételként került nyelvünkbe az angolból, ahonnan magukat e lovakat is importáltuk. Az angolban a szó e lófajta neveként a XVII. század óta kimutatható. Etimológiája tisztázatlan. Az egyik felfogás szerint az ófrancia poulenet-ből (kiscsikó) eredne, egy másik nézet az ugyancsak francia eredetű puny melléknévből (kis termetű, satnya) származtatja. A pony szónak az újabb kori angolban sok szlengjelentése is van, ezek azonban nem kerültek át a magyarba.

Országh László