Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


A „suksük-nyelv” veszélyezteti a közlés pontosságát?

Nyelvi tévhitek 29.

A nyelvi műveltség nem túl magas szintjén is általánosan tudott dolog, hogy a -t tövű igék jelen idejében, a tárgyas ragozás során komoly hiba a kijelentő helyett a felszólító mód alakjait használni. Vétség tehát kijelentő mondatban látjuk, tartja, választják, feszítjük helyett azt mondani: lássuk,…

Tovább olvasom

A "zárva van" szószerkezet germanizmus?

Nyelvi tévhitek 28.

A magyar nyelvhelyességi irodalomban a germanizmus azoknak az idegenszerűségeknek a neve, amelyek német nyelvi minták utánzásának tulajdoníthatók. Jól ismert történelmi okokra vezethető vissza, hogy a német nyelv ilyen befolyásra tett szert Magyarországon. Hosszabb-rövidebb időszakokban a német a…

Tovább olvasom

Fordító, (ne) figyeld a szótárat!

Nyelvi tévhitek 27.

Gyanítom, hogy ismét meglepetést okozok egyes olvasóimnak. Akik nem értik, miért volna helytelen a fordítónak a szótárat figyelnie? Nem abból a célból vette? Aki hivatásos vagy egyszerűen csak gyakorlott fordító, az kapásból felel a kérdésre: nem szavakat fordítunk, hanem mondatokat! Ne is kezdjen…

Tovább olvasom

Az angol szavak beáradása szegényíti nyelvünket?

Nyelvi tévhitek 26.

Ez a panaszos szólam nemcsak nálunk, hanem más országokban is gyakran felhangzik, főleg az elmúlt század dereka óta. Magyarországon különben már annál előbb is fenyegetőnek érezték az angol behatolást – mert a labdarúgás meg néhány más sport szaknyelve hozta be, sodorta magával az angol műszavakat.…

Tovább olvasom

Az idegen szó szeplő a magyar szövegben?

Nyelvi tévhitek 25.

Mi tagadás, sokakban él ez a meggyőződés, bizonyára iskolai tanulmányaik során is kaptak intelmeket, hogy igyekezzenek mindig szép, kifejező magyar szókat illeszteni a szövegükbe. Különösen a 19. századi nagy nyelvújításnak, Kazinczy és kortársai sikeres mozgalmának az emléke kötelez minket rá,…

Tovább olvasom

Nagy veszélyben van a magyar nyelv?

Nyelvi tévhitek 24.

Ez a riasztó hír időnként fel-felröppen, hallunk és olvasunk róla. És természetesen együtt jár a buzdítással és követeléssel, hogy védjük meg anyanyelvünket a veszélytől. Egyesek úgy gondolják, hogy ez egyenesen nemzetstratégiai kérdés, a hatóságoknak is meg kell tenniük mindent a veszély kivédése…

Tovább olvasom

Nyelvünket óvni kell a változásoktól?

Nyelvi tévhitek 23.

A laikusok között igen sokan elégedetlenek a közbeszéd új jelenségeivel. Panaszkodnak, ismert nyelvművelőknek vagy az akadémiának írnak, és szóvá teszik a megfigyelt ferdeségeket. Gyakoriak a zúgolódók között az idősebbek, a „laudatores temporis acti”, az elmúlt idők dicsérői. Háborognak, hogy miket…

Tovább olvasom

A magyar szórend kötetlen?

Nyelvi tévhitek 22.

Sokan vélekednek így, és tulajdonképpen „van benne valami”, de ha alaposabban megnézzük, kiderül, hogy fél­igazságról van szó. A magyar mondat szórendje ugyanis nem teljesen kötetlen, bár sok más nyelvvel való összehasonlítás érthetően kelt ilyen benyomást. Az angolban például valóban bajos a…

Tovább olvasom

A magyar helyesírás a legfonetikusabb?

Nyelvi tévhitek 21.

Vagyis a magyar ember úgy beszél, ahogy le van írva, és úgy ír, ahogy beszél. És persze erre nagyon büszkék lehetünk, merthogy ez így helyes, és így logikus. Sokan már azt is rosszallják, hogy a német sch-t ír, amikor s-t mond, bezzeg amikor s-t ír, akkor azt sz-nek ejti. A képzetlen ember naiv…

Tovább olvasom

A magyar kicsi/nagy nyelv?

Nyelvi tévhitek 20.

Mind a két kijelentés elhangzik időnként, persze nem ugyanannak a szájáról vagy a tollából. Az előbbi párhuzamos a „kis nép, kis nemzet vagyunk” megállapítással, amely hol panaszosan, kishitűen vagy mentegetőzve értődik, („ugyan, mit akarunk mi a nagy népek közt, úgyis eltipornak minket”), hol meg…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása