Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


A szavak harca

A szavak is harcolnak egymással? Bizony harcolnak. A Halotti beszédben olvasható az isa és a heon szó. Nem tudjuk, miért avultak el ezek a szavak – helyettük ma a bizony és a csak szót használjuk. Alkalmasint szavunk jelentését fiataljaink alig ismerik, használni biztosan nem használják, pedig…

Tovább olvasom

Hétszáz szó

Adalékok a nyelvrokonsághoz

Televíziónk finn estjét sokan nézték végig. A finn tv bájos bemondónőjének, Tuula Ignatiusnak bizonyára jelentős szerepe volt abban, hogy nagy figyelemmel kísérték végig az egyes műsorszámokat, amelyek az északon lakó finn nép életét ismertették. Szó volt arról is, hogy a finn és a magyar nép nyelve…

Tovább olvasom

Szirtok vagy szirtek

Csokonai A tihanyi ekhóhoz című versében így ír: „Zordon erdők, durva bércek, szirtok / Harsogjátok jajjaim, / Tik talán több érezéssel birtok, / Mintsem embertársaim.” A „szirt” többes számát itt a mai „szirtek” helyett „szirtok” alakban találjuk. De ez nem költői szabadság, hogy a „birtok” szó…

Tovább olvasom

Notesze vagy notesza

Amint ígértük, most azzal foglalkozunk, hogyan lehet enyhíteni az „e” hangok terheltségén. Ismeretes, hogy vannak e–ö alakpárú szavaink. Ezek közül, ha nincs külön jelentésük az ö-s alakoknak, használhatjuk ezeket. Elsősorban a „fel, föl” igekötőre gondolunk: felönt, felad, felöltözik, de…

Tovább olvasom

Feléje vagy föléje

„Nyújts feléje védő kart” – így hangzik Himnuszunk harmadik sora. Sokat vitatkoztak rajta, hogy a „feléje” a merre vagy a hová kérdésre felel-e, tehát jelentése feléje vagy föléje. Mindkettő magyarázható. De az igazság az, hogy a régen merre és hová kérdésre egyaránt felelő „feléje” az e–ö hangpár…

Tovább olvasom

Az „e” hangról

Magánhangzóink közül az „e” hang nagyon sokszor ismétlődik. Ezt magunk is sokszor észrevehetjük beszéd vagy olvasás, főként hangos olvasás közben. Irodalmunkban számos példát találhatunk arra, hogy íróink – sokszor csak a tréfás hatás kedvéért – fel is használták. Édes Gergely, a XVIII. század…

Tovább olvasom

Kettőszáz vagy kétszáz

A számnevek használatával nincs minden rendben. Egy nagyon tipikus helytelen példát minden nyelvtankönyv megemlít (tőszámnevet használunk sorszámnév helyett): Az öt kerületben lakom, öt kerületben lakni azt jelentené, hogy az illetőnek öt különböző kerületben lenne öt lakása. Pedig aki…

Tovább olvasom

Borja vagy borjúja?

Eltérő toldalékolású alakváltozatok

Egyik barátom a napokban azt kérdezte tőlem, hogy lehet az, hogy a daru többese daruk vagy darvak, aszerint, hogy emelődarukat vagy madarakat értünk rajtuk. Amit neki gyorsan pár példával magyaráztam meg, azt most megpróbálom részletesebben kifejteni. Ha egy szónak kettős jelentése fejlődik (daru…

Tovább olvasom

Szível és szívlel

Összetéveszthető szavak eltérő jelentéssel

A hasonló hangzású szavakat sokszor hibásan használjuk, és így ezek sokszor helyesírási szempontból is hibák forrásai lehetnek. Kezdjük a cím szavaival! A szível jelentése az, hogy valaki iránt jóindulattal, türelemmel viseltetünk, valakit kedvelünk, szeretünk. Ha nem szívelünk valakit, az azt…

Tovább olvasom