A szavak is harcolnak egymással? Bizony harcolnak. A Halotti beszédben olvasható az isa és a heon szó. Nem tudjuk, miért avultak el ezek a szavak – helyettük ma a bizony és a csak szót használjuk. Alkalmasint szavunk jelentését fiataljaink alig ismerik, használni biztosan nem használják, pedig negyven éve sokszor hallottuk. A köztudomású és a köztudott harca pedig előttünk folyik.

A Halotti beszéd első sorai

Egyes szavak az eufemizmusnak nevezett nyelvi jelenség miatt szorulnak ki a nyelvből: különböző okokból nem nevezünk meg valamit. A haláltól való félelem miatt régen ilyen neveket adtak az újszülötteknek: Mavagy, Nemvagy. „Ma vagy”: a halál ne vigye el a kisgyermeket, hiszen csak ma él. „Nem vagy”: aki nincs, azt a halál nem is találja meg.

Farkas szavunk (a farkas állatból vonták el) kiszorított egy ma már ismeretlen finnugor eredetű szavunkat. Primitív felfogásra vall, hogy félelemből nem nevezik meg az állatot. Ravasz melléknevünk eredetileg a rókát jelentette (ma csak annak és a hozzá hasonló tulajdonságú embereknek a jelzője). Helyette a szintén ősi szókincshez tartozó róka szót kezdték használni. Hasonló jelenség más nyelvekben is megvan. A valamelyik szláv nyelvből átvett medve szavunk is körülírás: a szláv nyelvben ’mézevőt’ jelent (gondoljunk a szláv nyelvnek med, mjod ’méz’ szavára).

A medve szó szlávul ’mézevőt’ jelent

Sokszor az új idegen szó szorítja ki a magyart. Így szorította ki a szláv eredetű kalapács az eredeti szemlélet szerint alkotott verőt, a német eredetű sógor pedig ősi rér szavunkat.

Előfordul az is, hogy az idegen szóra nem találnak megfelelő magyar szót. Bárhogy erőltették, a stílust nem tudta kiszorítani az irány, az oxigént pedig az éleny.

Sok példa van arra is, hogy a sokáig használatos idegen szót jó magyar szóval váltottuk fel. Ma már az egyetem, irodalom, regény, színház, színész, zongora a használatos, már idegen szónak érezzük ezek megfelelőjét: universitas, literature, román, teátrum, aktor, klavir.

Fjord vagy teknővölgy?

Költő lett a poéta, kérdés lett a probléma, pénztárca a buksza (ma már csak stílushatás kedvéért használjuk az idegen szót), de az akta és a kampány szavak még mindig gyakrabban szerepelnek, mint a nekik megfelelő irat és mozgalom.

Néha csak magyarázatul, értelmezéseként erőltetik a magyaros szavakat a tudományos stílusban. így a hangulatos fjord magyar megfelelője a teknővölgy lenne. Hát akkor ezerszer inkább a fjord szót használjuk!

Kiss István

A fenti írás eredetileg a Petőfi Népe napilap 224. számában jelent meg 1969. szeptember 27-én.