Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


A "hogy" kötőszóként többnyire szükségtelen?

Nyelvi tévhitek 34.

Egy ideje a sajtó nyelvében járványosan terjed a hogy kötőszó indokolatlan mellőzése az alárendelt mondatok éléről. Mintha valaki vezényszót adott volna ki, minden tollforgató haptákba vágja magát, és habozás nélkül engedelmeskedik. Nyomukban pedig azok, akik a rádióban vagy a tévében szólnak,…

Tovább olvasom

Az őket névmás csak személyre vonatkozhat?

Nyelvi tévhitek 33.

– Hát ezekkel az ütődött almákkal mit csináljak?– Dobd őket a szemétbe! Azt hiszem, hogy ilyesféle párbeszéd naponta tízezer számra elhangzik nyelvünkön. És épp ilyen természetesnek érezzük ezt a bejelentést is: Pályázat útján sok új laptopot szereztünk, és elosztottuk őket a kerület iskolái…

Tovább olvasom

Az alárendelt mondattól jobb tartózkodni?

Nyelvi tévhitek 32.

Sose sikerült kiderítenem, melyik írónk mondta (ha mondta…) még valamikor a tizenkilencedik század végén, hogy az egyszerű magyar ember egyenes lelkű, ezért egyszerű mondatokban beszél, és főként nem természete, hogy a mondanivalóját sandán alárendelő mondatokba dugdossa. Jómagam két…

Tovább olvasom

A szóismétlés nem stílushiba?

Nyelvi tévhitek 31.

A nyelvi tévhitek tekintélyes részéről elmondható, hogy bennük van ugyan az igazság magva, vagyis egy bizonyos szabály a maga helyén érvényes, ám a köztudat nem veszi figyelembe, hogy illetékességének határai vannak. Bizonyára mindenki megtanulta már az általános iskolában a fogalmazás…

Tovább olvasom

A „suksük-nyelv” veszélyezteti a közlés pontosságát?

Nyelvi tévhitek 30.

A nyelvi műveltség nem túl magas szintjén is általánosan tudott dolog, hogy a -t tövű igék jelen idejében, a tárgyas ragozás során komoly hiba a kijelentő helyett a felszólító mód alakjait használni. Vétség tehát kijelentő mondatban látjuk, tartja, választják, feszítjük helyett azt mondani: lássuk,…

Tovább olvasom

A "zárva van" szószerkezet germanizmus?

Nyelvi tévhitek 29.

A magyar nyelvhelyességi irodalomban a germanizmus azoknak az idegenszerűségeknek a neve, amelyek német nyelvi minták utánzásának tulajdoníthatók. Jól ismert történelmi okokra vezethető vissza, hogy a német nyelv ilyen befolyásra tett szert Magyarországon. Hosszabb-rövidebb időszakokban a német a…

Tovább olvasom

Fordító, (ne) figyeld a szótárat!

Nyelvi tévhitek 28.

Gyanítom, hogy ismét meglepetést okozok egyes olvasóimnak. Akik nem értik, miért volna helytelen a fordítónak a szótárat figyelnie? Nem abból a célból vette? Aki hivatásos vagy egyszerűen csak gyakorlott fordító, az kapásból felel a kérdésre: nem szavakat fordítunk, hanem mondatokat! Ne is kezdjen…

Tovább olvasom

Az angol szavak beáradása szegényíti nyelvünket?

Nyelvi tévhitek 27.

Ez a panaszos szólam nemcsak nálunk, hanem más országokban is gyakran felhangzik, főleg az elmúlt század dereka óta. Magyarországon különben már annál előbb is fenyegetőnek érezték az angol behatolást – mert a labdarúgás meg néhány más sport szaknyelve hozta be, sodorta magával az angol műszavakat.…

Tovább olvasom

Az idegen szó szeplő a magyar szövegben?

Nyelvi tévhitek 26.

Mi tagadás, sokakban él ez a meggyőződés, bizonyára iskolai tanulmányaik során is kaptak intelmeket, hogy igyekezzenek mindig szép, kifejező magyar szókat illeszteni a szövegükbe. Különösen a 19. századi nagy nyelvújításnak, Kazinczy és kortársai sikeres mozgalmának az emléke kötelez minket rá,…

Tovább olvasom

Nagy veszélyben van a magyar nyelv?

Nyelvi tévhitek 25.

Ez a riasztó hír időnként fel-felröppen, hallunk és olvasunk róla. És természetesen együtt jár a buzdítással és követeléssel, hogy védjük meg anyanyelvünket a veszélytől. Egyesek úgy gondolják, hogy ez egyenesen nemzetstratégiai kérdés, a hatóságoknak is meg kell tenniük mindent a veszély kivédése…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása