Ez a panaszos szólam nemcsak nálunk, hanem más országokban is gyakran felhangzik, főleg az elmúlt század dereka óta.

Magyarországon különben már annál előbb is fenyegetőnek érezték az angol behatolást – mert a labdarúgás meg néhány más sport szaknyelve hozta be, sodorta magával az angol műszavakat. A footballból a nép ajkán hamar foci lett, a sportsajtóban pedig labdarúgássá magyarosodott. Akkor főleg a sportújságírók jártak élen a műszavak magyarításában. A centerhalfból középfedezet lett, minden pozíció és minden játékszakszó magyarrá vált: hátvéd, csatár, kapus, les, partvédő, sarokrúgás. Az atlétika megismerte a hajrát és a vágtát, a vívás a csörtét meg a pástot, új sportágak jöttek röplabda, kosárlabda, cselgáncs néven. A sport világában elmondhatjuk, hogy az angol hatás nemhogy szegényítette volna, inkább gazdagította a színmagyar szókincset. 

A kapus magyar sportműszó

A következő, igazán fenyegető roham akkor ígérkezett, amikor megjelent a PC, a személyi számítógép, az informatika betört a munkahelyekre, sőt igen hamar az otthonokba. Egy újabb évtized múlva már az iskolában is megtalálta a helyét, végül az óvodákban is ott volt a „kakaóbiztos” billentyűzettel együtt.

Meg a temérdek szakmai megnevezés. A terminológia.

Az első időkben persze marokra kellett fogni az angoltudását, akinek volt, vagy megtanulnia a legszükségesebb szakkifejezéseket angolul.

Nem sok év telt belé, és a nagy cégek (pl. a Microsoft) operációs rendszerei (Windows, Word stb.) és ezek alrendszerei meg a fontosabb szoftverek sorra megjelentek magyar nyelvű változatban. Ez azt jelenti, hogy a korábban nem ismert terminusok, formációk, műveletek számára magyar megnevezést kellett találni. Vagyis új szavakat alkotni, vagy meglévő szavakat egy-egy új szakmai jelentéssel felruházni, végszükség esetén az angol szót könnyen ejthető formában befogadni vendégszóként. Ennek a munkának a nagyja informatikus szakembereink vállán nyugodott, és egy elektronikai szaklap már 1983-ban megfogalmazta ennek a szakmai nyelvújításnak a fenti alapelveit. A könyvtárosok szakszövetsége szívesen támogatta és koordinálta ezt a munkát, és sok jó nyelvi ötlet eredt laikusoktól, vagyis a rendszer egyszerű felhasználói köréből is. A vitás eseteket legtöbbször a nyelvi közösség döntötte el a mindennapi használatban.

Magyar nyelvű Word

Maga az eszköz, a computer kezdetben hol komputer volt, hol finomkodóbb, angolos ejtéssel kompjúter, de elég hamar megszületett és egyeduralkodó maradt a számítógép. A komputáció használatos volt régebben a matematikai nyelven ’számítás, számvetés’ értelemben, és ezen alapul az elterjedt magyar elnevezés. Annak ellenére, hogy ez a gép valójában sokkal bonyolultabb célokra szolgál, mint a számítás. A mindennapi nyelvhasználatban az új elnevezés gép formára rövidült, gyerek és felnőtt egyaránt így beszél róla a leggyakrabban: Bekapcsolhatom a gépedet? Lefagyott a gépem. Veszek egy új, ötszáz gigás gépet.

A számítógép két legfontosabb elvi egységét, a hardware-t és a software-t is megpróbálták magyarítani, de ez sehogyan sem sikerült. Legfőképpen azért nem, mert az utóbbi szó régebben magában az angolban sem létezett. A hardware (keményáru) a szerszámok, fémeszközözök, alkatrészek összefoglaló neve volt, a számítástechnikában pedig a fém alkatrészekből összeszerelt anyagi eszközt nevezték el így, amely áram alá helyezve különböző műveleteket képes végbe vinni. A műveletek sorrendjét leíró, irányító anyagtalan programok, szellemi rendszerek és ezek kapcsolódásai számára a hardware ellentéteként teremtették meg a software szót. A „keményholmi – lágyholmi” szópár és a hasonló magyar próbálkozások leginkább azért mondtak csődöt, mert egyiknek sincs semmi előzménye a mi szókincsünkben. Így végül maradt a harmadik megoldás, a magyaros kiejtéshez igazított hardver és szoftver.

"Keményholmi", azaz hardver

Ugyancsak kénytelen volt angolul maradni a laptop (tkp. ’ölbevaló’), a vékony kézitáskába szerelt hordozható számítógép (ennek párja angolul a desktop, azaz ’íróasztalra való’). Szabályosan, a kiejtés szerint leptopnak kéne írni; a laptop forma bizonyára azért mutatkozik kedveltebbnek, merthogy az eszköz lapos…

"Ölbevaló", azaz laptop

A számítógépes dokumentum, a fájl is vendégszó lett. Angol eredetije, a file tulajdonképp irattartó, dosszié. Ez a szó már elég korán megkapta magyar nevét: adatállomány. Jól hangzó, jelentése szerint is megfelelő szó volna, bár kétségtelenül keresett, hivatalos, de leginkább a mérete miatt esett ki a versenyből: öt szótag egy helyett!

Az internet annyira nemzetközi szónak termett, és oly egyszerűen kimondható, hogy fölösleges lett volna hozzányúlni. A world wide web viszont annál könnyebben vált világhálóvá.

Az e-mail (tkp. electronic mail, azaz elektronikus posta) megint csak nemzetközi forma, a kiejtésben ímél, pedig érdemes volna sikerre vinni az e-levél vagy e-posta változatokat is. (2015 óta az ímél írásmód is elfogadott a magyar helyesírásban – a szerk.)

Az egér fordítása persze, sok mással együtt, kézenfekvő volt.

Az egér magyarításán nem kellett sokat gondolkodni

Igen gyorsan népszerűvé vált az e-mail-címekben alkalmazott @ jel neve, a kukac! Ez az angolban „at-sign”, de sok más nyelvben is tréfás megnevezéseket ihletett: az olaszban csigácska, a finnben egérfarok, a hollandban majomfarok, az ivritben rétes, a görögben kacsa.

Jó lelemény a honlap is, a személyes dokumentáció anyagának kezdőlapja, talán azért is, mert értelmében (home ’otthon’), mi több, még hangzásában is emlékeztet az angol home page-hez.

A csetelés tartja magát az angol chatting szerepében, és hangzásában is közel áll értelméhez: ’csevegés.’ A spam helyzete még nem dőlt el. Tudjuk, hogy levélszemét, de ehelyett jó volna rövidebb szó, ha pedig megmarad az eredeti, akkor a szpem átírás illenék hozzá.

 A spamből egy nap szpem lesz?

Nincs pontos adat róla, hogy hány magyar szakember működött közre a számítógépes szoftverek megmagyarításában, sem arról, hogy hány új magyar szót alkottak eközben, illetve hány létező szónak adtak új szakmai jelentést (mint pl. az egér esetében), mert ezzel is új szót alkotunk, de akármennyit is teremtettek, azzal a magyar nyelvet feltétlenül gazdagították. Mi több, azokkal is gazdagabb lett nyelvünk, amelyek angolok maradtak ugyan, de magyarosabb köntöst öltöttek.

Angol szavak persze nem csak az informatika, a számítástechnika területén kerülnek nyelvünkbe, hanem a technika és a tudományok úgyszólván teljes spektrumában. Külön osztálya ezeknek a jövevényeknek a rengeteg betűszó, amelyek igen praktikusak rövid formájukban, de magukkal hozzák a problémát, hogy vajon magyarul betűzzük-e őket vagy az angol betűnevek szerint.

A főleg autókban használatos GPS, a műholdas helyzetmeghatározó eszköz mindkét formában (gépées–dzsípíesz) hallható. A két gyógyászati diagnosztikai eszköz, a CT (kompjútertomográf) és az MRI (mágnesrezonancia-leképezés) viszont magyaros betűzéssel ismertebb. Ezek sem okoznak több gondot, mint a már régen megszokott ekágé meg eeg, akinek dolga akad velük, éppoly könnyen megjegyzi ezeket is.

A fenti aggályra tehát megnyugtató feleletet adhatunk: az angol szavak sem korábban, sem napjainkban nem veszélyeztetik nyelvünk természetes gazdagságát.

Tótfalusi István