Csúfolóktól a szójátékokon át a káromkodásokig II.
Tudnivalók a szólásokról, a közmondásokról és az életbölcsességekről
A közelmúltban jelent meg a TINTA Könyvkiadónál Balázsi József Attila és Kiss Gábor szerkesztésében a Népies szólások, közmondások és életbölcsességek enciklopédiája, amely 8250 örök érvényű igazságot tartalmaz szótárszerű elrendezésben. A kézikönyv ezeket értelmezi, s ahol szükséges, néprajzi-művelődéstörténeti megjegyzésekkel egészíti ki őket, mindezt népszerűsítő formában ‒ ám tudományos igényességgel, a nagyközönség számára összeállítva. A kiadvány ismeretterjesztő jellegét erősíti a nagyszámú néprajzi-művelődéstörténeti magyarázat. Az enciklopédiában 21 kis „keretes” írást is találunk, ezek a szólások keletkezéséről, jellegéről, csoportjairól tájékoztatnak. A TINTA Könyvkiadó Anya-nyelv-csavar blogján most közreadjuk ezeket az írásokat kedvcsinálónak a Népies szólások, közmondások és életbölcsességek enciklopédiájához. A kis írásokat Balázsi József Attila készítette.
testes kifejezések
Testrészeink és belső szerveink a frazeológia gyakori alkotórészei, szólásokban, közmondásokban is gyakran felbukkannak.
Akkora feje van, mint a vonószék ‒ mondják a nagy fejű egyénre, s az iksz-lábú személyt jellemzik az úgy áll a lába, mint a kisborjúé szerkezettel. A látástól vakulásig dolgozó emberen nyomot hagy a megfeszített munka (dolog nem nevel helyes testet), miként a kisírt szem is elárulja gazdája zaklatott lelkiállapotát (úgy néz ki vki, mint a pócsi kép).
Nagy számban találhatók a beszéddel, pletykálkodással kapcsolatos kifejezéseinkben is testrészek: nyelves vki, mint a piaci kofa; a kezére adja vkinek a szót; akkora vkinek a szája, mint egy német papucs.
nyelves, mint a piaci kofa (FORTEPAN / Szekrényesy Réka adományozó)