"Hazánkban nagy az évi középhőmérséklet ingadozása"
Diákok aranyköpései 38.
Hosszú és többrétű pedagógus pályámon nem kevésszer találkoztam a diákok megmosolyogtató elírásaival, tévedéseivel és tévesztéseivel. Gyűjteni kezdtem őket a dolgozatokból, az érettségi munkákból, a felvételi vizsgák anyagából. Aztán a mások által közzétetteket is csatoltam a szépen gyarapodó anyaghoz. A hibák sokfélesége a pedagógusokat szembesítheti tanításuk hiányosságaival; a tanulókat figyelmeztetheti a pontosabb gondolkodásra, kifejezésre, stílusra; az olvasónak néhány derűs percet adhat ebben a szomorúan kavargó világban.
A tragikus elemek adják meg végül Hamletnek a kegyelemdöfést.
A béres pipára gyújtása már-már az elalvás határán találja az olvasót is.
Petőfi eléri, hogy az olvasó is teljes nyugalomban van, és derűsen várja, hogy mi következhet még ezután.
A lánynak szigorú, erkölcsös szülei vannak, hiszen az apa a Bibliát vágta Szindbád fejéhez, amikor az bemászott.
Lőrinc barát pótolta Romeónak és Júliának a megértés hiányát.
Bánk egyszerre két fátylat rántott le: a hazáról és Melindáról.
Radnóti Miklós bemutatja a gyár udvaráról a kutyát. De nem akármilyen kutyát említ, hanem igazi magyar komondort.
Madách is részt akart venni a nemzet tragédiájában.
Július Caesar úgy érezte, hogy a senatus kezd beelégelni a sok győzelemmel.
Odüsszeusz a dajka lelkére kötötte, hogy száját a némaság tartsa a markában.
A testnevelési nyelv érdekesebb, mint a földrajzi nyelv.
A síkra merőleges egyenes tétele: egy egyenes akkor merőleges a síkra, ha merőleges a bökőponton áthaladó két síkbeli egyenesre.
Katona József a Bánk bánban megteremtette nemzetünk tragédiáját.
Nagy Lajos a hőmérő különböző állásai közé ékelte a cselekményt.
A mondanivaló a hőmérséklet leple alá el van rejtve, de nem annyira, hogy a szegény ember meg ne találná a sorok között.
A Január című műben valaki humorosan megjegyzi, hogy biztosan pálinkát vesz rajta. Ha így teszi az a valaki, az is megbocsátható, mert hideg van, és az is melegít úgy, mint a kenyér.
A mű üzenete, hogy a körültekintő ember nyúzza le mindenkinek a bőrét, nehogy az övét nyúzzák le véletlenül.
Nagy Lajos szociográfiai írásaival írta be magát a magyar irodalomba.
Mindenki menti a saját vagyonát, a leggazdagabb gyárosok bekebelezik a kisgazdákat, és így tartják fönn magukat.
A háború előtti időszakban a tőkések rájöttek, hogy politikai függést kell csinálni.
NSZK-ban az északi rész mezőgazdaságában fontos az árpa és a zab, ezt a sertéstenyésztésben hasznosítják.
A cukorrépa az állattenyésztés szempontjából jelentős.
Magyarországon a termelésben a száraz rizs még elmegy.
A mezőgazdaságnál fontos még a fakitermelés, a cellulóz, bár a ceruzagyártás az iparhoz tartozik.
A talaj termőképessége függ a föld felszínétől való távolságtól.
Csehszlovákia, NDK, Lengyelország – mindhárom szocialista ország Dél-Amerikában.
Hazánkban nagy az évi középhőmérséklet ingadozása.
A szarvasmarhák az ország nyugati részén is dolgoznak, illetve helyesebben a szarvasmarhák dolgoznak az ország nyugati részén is.
Ady Endre szerint nem elég a gazdagokat csak ijesztgetni.
A tiltakozás a tüntetésekkel, versekkel, prózával, képzőművészettel, zenével nem érte el hatását, hiába voltak a munkásosztálynak olyan szószólói, mint József Attila, és majd később Ady Endre.
Ady és Petőfi is azt írták, hogy rövid az életük, hiába küzdenek a szocializmusért, nagyon messze van az még.
A harc akkor vált igazán óriásivá, amikor a munkásosztály is Dózsa György unokájának tekintette magát.
Ez az az osztály, amely kivívja a szabadságot, bármilyen visszataszító is az, hogy részeges, és veri a családját.
József Attila szocialista lírájának egyik alapvető jellegzetessége, hogy magába olvasztja Petőfi Sándor népi demokratikus költői stílusát.
Favágó című versében arra biztat, hogy ki kell vágni a tőkét, és a munkás ne sziszegjen minden kis szilánkhoz.
József Attila utolsó éveiben már nagyon elkeseredett. A szocializmus győzelme a Szovjetunióban, az ötéves terv sikeres teljesítése csupán részben tudta számára ellensúlyozni a Magyarországon egyre súlyosbodó helyzetet.
József Attila a végén úgy érzi, hogy annyira kis pont, hogy elfújná a szél, vagy ráülne valaki.
Összegyűjtötte: Sümeginé dr. Tóth Piroska
A sorozat korábbi részei:
- Diákok aranyköpései 1.
- Diákok aranyköpései 2.
- Diákok aranyköpései 3.
- Diákok aranyköpései 4.
- Diákok aranyköpései 5.
- Diákok aranyköpései 6.
- Diákok aranyköpései 7.
- Diákok aranyköpései 8.
- Diákok aranyköpései 9.
- Diákok aranyköpései 10.
- Diákok aranyköpései 11.
- Diákok aranyköpései 12.
- Diákok aranyköpései 13.
- Diákok aranyköpései 14.
- Diákok aranyköpései 15.
- Diákok aranyköpései 16.
- Diákok aranyköpései 17.
- Diákok aranyköpései 18.
- Diákok aranyköpései 19.
- Diákok aranyköpései 20.
- Diákok aranyköpései 21.
- Diákok aranyköpései 22.
- Diákok aranyköpései 23.
- Diákok aranyköpései 24.
- Diákok aranyköpései 25.
- Diákok aranyköpései 26.
- Diákok aranyköpései 27.
- Diákok aranyköpései 28.
- Diákok aranyköpései 29.
- Diákok aranyköpései 30.
- Diákok aranyköpései 31.
- Diákok aranyköpései 32.
- Diákok aranyköpései 33.
- Diákok aranyköpései 34.
- Diákok aranyköpései 35.
- Diákok aranyköpései 36.
- Diákok aranyköpései 37.
