"A kor annyira dekadens, hogy sok nagy költő élete felénél meghal."

Diákok aranyköpései 1.

Hosszú és többrétű pedagógus pályámon nem kevésszer találkoztam a diákok megmosolyogtató elírásaival, tévedéseivel és tévesztéseivel. Gyűjteni kezdtem őket a dolgozatokból, az érettségi munkákból, a felvételi vizsgák anyagából. Aztán a mások által közzétetteket is csatoltam a szépen gyarapodó anyaghoz. A hibák sokfélesége a pedagógusokat szembesítheti tanításuk hiányosságaival; a tanulókat figyelmeztetheti a pontosabb gondolkodásra, kifejezésre, stílusra; az olvasónak néhány derűs percet adhat ebben a szomorúan kavargó világban.

Az emberek az évszázadok során nem változtak, főleg a tulajdonságaik, s emiatt még ma is aktuálisak.

A turizmus rossz oldala, hogy tömeget okoz az utcákon és a tömegközlekedési eszközökön.

https://images.pexels.com/photos/9827/pexels-photo-9827.jpeg

A megsemmisülés veszélyét véres kardként lobogtatja előttünk a vers szerzője.

Goethe a Faust befejezését 1832-ben fejezte be, miután meghalt.

Katona pályaműve, a Bánk bán nyomtalanul átcsúszott a bírák keze között.

A város peremén-ben helyet kap a russeau-i gondolat: dübörög a léckerítés a leheletünktől.

Tatjána és Anyegin állandóan keresztezik egymást.

Kínában az egykepolitika a jellemző, ami azt jelenti, hogy születik egy gyerek, és utána aztán semmi.

Magyarország egy túlfűtött kazánhoz hasonlít. A társadalmi robbanáshoz csak egy szikra kellett: ezt a szikrát a lírában Ady, az epikában Móricz csiszolta.

A felrázás nem úgy történik, hogy a költő ír, és a nép felkel.

Petőfi szerette a tömeget, ezt verseinek nyelvezése is bizonyítja.

Egy másik kiemelkedő elem a ló-elem Balassinál.

Az első versszakban tehát a költő, Csokonai a magány mögé bújik.

A kor annyira dekadens, hogy sok nagy költő élete felénél meghal.

Freud lélektanát is Kosztolányi fejlesztette mély lélektanná.

A nimfa visszaönti Odüsszeuszba a reményt, miután az istennő elvégezte a dolgát.

Példa a szillogizmusra: A nők emberek. A tanárnők is nők.

Föl kell tenni a kérdéseket: Hogyan lett a Föld. Miből van? Minek keletkeztek a dolgok? Minek lettek az emberek?

Az érdekházasságok egész tömege sorakozik föl ennek a kornak a háta mögött.

A szerzetesek csuhában, sőt már sokszor a nélkül követték el bűneiket.

A polgárok a kereskedelem révén nemcsak a cserépköcsögöket, hanem a kereskedők által hozott kultúrát is beépítették a saját tudatukba. Ez folyamatosabb volt, mint az árucsereforgalom.

Mintha Kreónnak fejébe szállt volna az uralkodás.

Az Arany embert Jókai Pál írta.

Villon bármit is tesz, nem tudja kielégíteni önmagát.

A vers műfaja: költemény.

Ég a naplementétől a kopár szik sarja…

https://images.pexels.com/photos/1297326/pexels-photo-1297326.jpeg

Shakespeare utolsó éveiben írással már nem foglalkozik, de még születnek nagy művek.

A versben a fojtott nyugodtság feszíti pattanásig a mögöttes tartalmat.

Az ötvenes években az egyén nem lakhatott jól a saját húsával.

A mű színhelye Anglia, ezen belül London, s ez még akkor is így van, ha a cselekmény idegen országban játszódik.

https://images.pexels.com/photos/672532/pexels-photo-672532.jpeg?auto=compress&cs=tinysrgb&w=1260&h=750&dpr=1

Amikor Júlia ellentmond apjának, abból felszínre tör a feudális begyöpösödöttség.

A nyugatosok mindig keresnek valamit, például Kosztolányi az élet értelmét.

A fülemüle két szálon futó ballada. Az egyik szálon Péter és Pál fut, a másik szálon a fülemüle.

Összegyűjtötte: Sümeginé dr. Tóth Piroska

Sümeginé dr. Tóth Piroska Szó és lélek című könyve kedvezményesen megrendelhető a TINTA Kiadó webboltjában: www.tinta.hu.
Szó és lélek
Címkék: aranyköpések