"A vers igen rövid, de a szerkezete még rövidebb."

Diákok aranyköpései 21.

Hosszú és többrétű pedagógus pályámon nem kevésszer találkoztam a diákok megmosolyogtató elírásaival, tévedéseivel és tévesztéseivel. Gyűjteni kezdtem őket a dolgozatokból, az érettségi munkákból, a felvételi vizsgák anyagából. Aztán a mások által közzétetteket is csatoltam a szépen gyarapodó anyaghoz. A hibák sokfélesége a pedagógusokat szembesítheti tanításuk hiányosságaival; a tanulókat figyelmeztetheti a pontosabb gondolkodásra, kifejezésre, stílusra; az olvasónak néhány derűs percet adhat ebben a szomorúan kavargó világban.

Ady Endre: Kocsi-út az éjszakában

Milyen csonka ma a Hold,
Az éj milyen sivatag, néma,
Milyen szomorú vagyok én ma,
Milyen csonka ma a Hold.

Minden Egész eltörött,
Minden láng csak részekben lobban,
Minden szerelem darabokban,
Minden Egész eltörött.

Fut velem egy rossz szekér,
Utána mintha jajszó szállna,
Félig mély csönd és félig lárma,
Fut velem egy rossz szekér.

A vers elemzéseiből

Ez a vers mutatja, hogy Ady munkássága a világosi fegyverletétel után elsötétült.

A költő a rázós, összevissza taposott úton kivilágítatlanul bolyong az éjszakában.

A gazdagságra vágyó költő egy rossz szekéren kénytelen közlekedni, mert nem tudott annyi pénzt összeszedni, amennyire vágyott. Nagy forgalom lehet a kocsiúton, mert az érzés általános.

Ady annyira magányos, hogy már csak valamennyire ember, de csak részben, s még a rossz szekér is egyszer összeomlik, így az is magára hagyja.

https://ma7media.storage.googleapis.com/sites/default/files/styles/freeform_large_9_2x/s3/migrated/pictures/kultura/kultura-egyeb-02/adyendre.jpg?itok=ux5ptpZb

Az út igen hosszú, mint a sivatag, mert abban sincsenek elejek és végek.

A „félig mély csönd” a sír fenekét, a félig lárma a sír tetejét jelezheti, hiszen ilyenkor a fülünkbe juthatnak az utolsó, megbocsátó szavak.

Ady ebben a versben a puszta lángok közt ténfereg kábultan.

Talán egy kis személyes töltése is van ennek a versnek, a költő a bennjébe enged kipillantást.

Ady költői univerzuma rátelepedett a Holdra és a szekérre, és hatalmas kisugárzásával mindenkiben együttérzést kelt.

A szekért húzó állatokról egy szó sem esik, ez is a hiányt mutatja.

A mű mértani közepét alkotó versszak minden sorának összecsengése különös ritmust kölcsönöz, mely a szekér menetzaját hivatott szemléltetni.

Ady az esztéta-szárny képviselője a Nyugatban, így a szomorúsággal visszafelé allegorikussá teszi a verset.

Mindegy, ki kiabál az éjszakában, úgyis vége a versnek.

A csonka Hold a csonka Magyarország és a török Hold, amely romlásba döntött minket.

A verset szinte megdöntik az oximoronok és groteszk elemek, a török idők ábrázolása is érződik, és a rendszerből fennmaradt a homályos, ködös ábrázolási kedv.

A darabokban álló világban Ady csak egy szekeret lát, de az is rossz.

https://magyartudat.com/wp-content/uploads/honnan-tudod-egy-szekerrol-hogy-ures-e-ha-meg-nem-latod.jpg

Mindezt még jobban szimbolizálja a Hold, ami maga is, a világ lassú megszűnését látva, fogyni kezd.

A Hold talán a költő csonka szíve.

A vers igen rövid, de a szerkezete még rövidebb.

A szekér képletes, csak a lírai én ült a bakra.

A rossz szekér a szerelmi kudarc jelképe.

Feltehetően a szekér rosszasága okozza Ady pályájának végét.

A szerelem nem segít Adynak, mert darabokban áll.

A költő meghibásodott járműre szállt föl.

https://asset.museum-digital.org/hu-bu/images/201811/201035595bf3e38f2a75a.jpg

Ugyanúgy, mint minden, Ady is darabokban van.

A jajszó lehet a szekér nyekergése, de a küllők magatartásából is következhet.

A rossz szekér mutatja, hogy Ady rossz lóra tett.

A költő itt valójában élete elhibázott lépéseivel nincs megelégedve.

A szekér körül a sivatagban minden irányban csak homok van, az éjszakában pedig csak sötétség.

A költő fut a szekér után, és nem tud felszállni, vagy a szekér fut a költő mellett – nem egyértelmű ez a kép.

Az utolsó sor: a költő a szekéren – így a vers párhuzamba állítható Petőfi Megy a juhász szamáron című versével.

Még a Hold is fogyatékos, s a költő olyan lelki válságban szenved, amelyen egy rossz szekérrel kell túljutnia.

A vers komolysága miatt szorongás lép fel bennünk.

Tudja, hogy rossz a szekér, mégis beleutazik az éjszakába.

Ady a kocsi kitaposott útjában ül.

Ady nem igazán találja a helyét, de a szekeret megpakolta a darabjaival.

Ady tévedésből rossz szekérre szállt.

Az ember a kocsi mozgásától mindent darabosan lát.

A rossz szekér azért rossz, mert Csinszka egy vérfertőzéses házasságban született.

https://www.lakaskultura.hu/wp-content/uploads/2021/05/Ady_Csinszka_foto_SzekelyAladar_PIM.jpg

A költő darabokban hever, már a halál kacsingat rá.

Mivel Adyval fut a rossz szekér, nincs ideje meghallani a jajszót.

A második versszak sor eleji szóismétlései fokozzák a költői én szenvedélyességét, amit az életének darabokban lévő részei miatt érez.

Ady nem talál kilábalást a történtekből, csak fut vele a rossz szekér.

Ady, miközben ül a rossz szekéren, arra gondol, hogy minden egész eltörött.

Ha a vers címét a végéből visszatekintve nézzük, akkor érthetőnek vehetjük, a költő ül a szekéren, és sikoltozó emberek mennek utána.

A jajszó azt jelenti, hogy a szekér által okozott károk felett sírnak az emberek.

Az idő egy olyan objektív erőt mutat be, amivel Adynak feltétlenül kapcsolatba kellett lépnie szubjektuma bemutatása alatt.

Ady nemes egyszerűséggel a tökéletest Egésznek nevezi, a hiba benne, hogy eltörött.

Ezzel a szóval – milyen furcsa ez a szó: Egész – a világegyetemet fölkarolja, s megtudhatjuk, figyelmesen olvasva, hogy ez a mindenség ledőlését jelenti.

Az esztétikai és etikai tartományok megszűnését jelenti az Egész.

Lehet, hogy teliholdkor írta, de költőileg nem lehet telihold, mert akkor nem lehetne hiányos a lelke.

Az első két versszak elégia volna önmagában. Adynak azonban nyilván más volt a szándéka, és nem hagyta abba a szerelmi kesergésnél.

A harmadik versszakban újra az érzékelhetetlen, sötét környezet képei jelennek meg, ez visszatérés az érzékelhető világba.

Ez a verse Adynak egy olyan átmulatott este hatására íródott, amikor nem úgy hatott rá a szórakozás, mint általában. Nem tompította el az agyát a kávéházi környezet, és hazafelé tartva belényilallott az élete sivársága.

Csönd van, már csak a szekér csap lármát, amely viszi az írót a másvilágra.

Mivel megkopott a fénye, ez a Hold már nem Nap, csak Hold.

A szekér ugyanolyan rossz, mint az élet, és ugyanúgy szalad.

Összegyűjtötte: Sümeginé dr. Tóth Piroska

A sorozat korábbi részei:

Sümeginé dr. Tóth Piroska Szó és lélek című, más típusú szövegeket tartalmazó könyve kedvezményesen megrendelhető a TINTA Kiadó webboltjában: www.tinta.hu.
Szó és lélek