"A magyar ugar motívum végigszánt Ady egész költészetén."

Diákok aranyköpései 26.

Hosszú és többrétű pedagógus pályámon nem kevésszer találkoztam a diákok megmosolyogtató elírásaival, tévedéseivel és tévesztéseivel. Gyűjteni kezdtem őket a dolgozatokból, az érettségi munkákból, a felvételi vizsgák anyagából. Aztán a mások által közzétetteket is csatoltam a szépen gyarapodó anyaghoz. A hibák sokfélesége a pedagógusokat szembesítheti tanításuk hiányosságaival; a tanulókat figyelmeztetheti a pontosabb gondolkodásra, kifejezésre, stílusra; az olvasónak néhány derűs percet adhat ebben a szomorúan kavargó világban.

A Tótékban Mariska kőszívű zsarnokká növi ki magát.

A magyar ugar motívum végigszánt Ady egész költészetén.

Hitlert nagy gyűlölet fűzte a zsidókhoz.

A műben az úri gőg alatt az éjszakán feltárul előttünk egy olyan lelki meztelenség, amely már csak az orosz regényekben volt föllelhető.

Ady ars poeticájába tartoznak azok a versek, amelyekről nem tudjuk, mit jelentenek.

Veres tanítónénak hihetetlenül tágas testi érzelmei vannak.

A magyar nemesek és vagyonosok körében elterjedt a földművelésbe és az árutermelésbe való bekapcsolódás. Ezt a réteget nevezték dzsentriknek.

József Attila realista képe, hogy: hörpintek valódi világot, habzó sörrel a tetején.

https://assets.telex.hu/images/20210208/1612774808-temp-fclNMc_cover.jpg

A regény hőse, Szakhmáry felgyújtotta magát és életművét.

Szakhmáry Zoltán sorsa vágyai buktán a halálhoz vezet.

Ady Endre! Hm! A Nyugat felé dőlő szomorúfűz! Méla király, kinek fejét őskelta ködök takarják.

A József Attilánál érzékenyebb emberek már az elmegyógyintézetben végzik, feltéve, ha nem betegen születnek.

Móricz Zsigmond munkásságának lényege: éljen a haza, vesszen a műveletlenség!

A Külvárosi éjben pedig József Attila a munkásosztály sokszínűségét írja le: részeg ember, rendőr, proletár.

Ady újat hozott pártállásban is: istenes versei mások, mint elődeié.

Juhász Gyula a versben továbbfűzi a címet, mert nem akarja, hogy az olvasó kételyek között tengődjön.

Csokonai Vitéz Mihály dacolt a világgal, a meg nem értőkkel, habár ez temetése után az életébe került.

Molière az őszinteséget ábrázolja a megjátszás és kedveskedés ellenében úgy, hogy a nézőre dönti a választást.

A polgárok a kereskedelem révén nemcsak a cserépköcsögöket, hanem a kereskedők által hozott kultúrát is beépítették a saját tudatukba. Ez a folyamat lassabb volt, mint az árucsere-forgalom.

Az anya a bögrét két kezébe fogta, s a család elmosolyodott.

Petőfi nem tehette meg, hogy nem hal meg ott, a csatatéren.

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/22/Pet%C5%91fi_hal%C3%A1la.jpg/640px-Pet%C5%91fi_hal%C3%A1la.jpg

József Attila nem végez jogot Horger tanár úr miatt.

Móricz élete végén addigi műveit marokra fogja, s ebből megalkotja legnagyobb művét, a Rokonokat.

Ady versei mondanivalójukban szinte publicisztikai szintűnek hatnak, egyszerűen csak azért versek, mert a gondolatok papírra vetése versszakokban történik.

József Attila fölismeri a kapitalizmus oroszlánkörmeit.

A költő a verskezdésben egyből a tárgyra tér, és bemutatja magát, ez azért jó, mert nem kell kapiskálni, hogy kiről van szó.

Antigoné kilógott a város polgárai közül.

A versben először az ember színjózan állapotából a szesz vagy ébrenlét hatására kábulatba kerül. Ebből az újabb teljes lejózanodás állapotába jut.

Mikszáth regényében a fő konfliktus végig az, hogy érvényes-e az a házasság, amely erőszak útján, de az égben köttetett.

Móricz fölfedezte, hogy a kisváros népe nem homogén, hanem egymással örökösen szemben álló osztályok örök határpere.

Összegyűjtötte: Sümeginé dr. Tóth Piroska

A sorozat korábbi részei:

Sümeginé dr. Tóth Piroska Szó és lélek című, más típusú szövegeket tartalmazó könyve kedvezményesen megrendelhető a TINTA Kiadó webboltjában: www.tinta.hu.
Szó és lélek
Címkék: aranyköpések