"A vers könnyekkel szórja meg az ember szemét."
Diákok aranyköpései 5.
Hosszú és többrétű pedagógus pályámon nem kevésszer találkoztam a diákok megmosolyogtató elírásaival, tévedéseivel és tévesztéseivel. Gyűjteni kezdtem őket a dolgozatokból, az érettségi munkákból, a felvételi vizsgák anyagából. Aztán a mások által közzétetteket is csatoltam a szépen gyarapodó anyaghoz. A hibák sokfélesége a pedagógusokat szembesítheti tanításuk hiányosságaival; a tanulókat figyelmeztetheti a pontosabb gondolkodásra, kifejezésre, stílusra; az olvasónak néhány derűs percet adhat ebben a szomorúan kavargó világban.
A hedonizmus nem más, mint hősiesség.
A szirének partra csalták a tengerészeket, majd felfalták őket.
A vers könnyekkel szórja meg az ember szemét.
A naturalizmusban a testiség, a csupasz ember kerül előtérbe.
Tóth Árpád mint egy magányos üstökös jelent meg a költészetben, és tündökölt a fölfedezésre várva.
Anonymus III. Béla névtelen jegyese volt.
A falun keresztül jutunk el Ady lelkébe.
„Farkasait Miklós, amint oda ére” – Elemezze mondatrészek szerint. – Igen. Állítmány: odaére. Alany: Farkasait Miklós – Gondolkodjék! – Miért, a Farkasait nem a vezetékneve?
A déli lejtő kevesebb napot kap, mivel a nap süti.
A puritánok szabadabb életmódot folytatnak, és nincsen vallásuk.
Petőfi ügyesen állítja szembe pipáját és férfi szívét.
A két lány kiszívta Goriot apó összes vagyonát.
A Tyúk a versben folyamatosan visszatérő belső rím.
Kreón ítéletét morális szempontból egy selejt lépésnek tartom.
Amíg Petőfi az „ez kell nekünk” költője, addig Ady a „nektek ez kell”-é.
Örkény a Macskajátékban bizonyítja, hogy a szerelem évelő.
Jókai hősei az egészségtől mindig majd kicsattantak, de Mikszáth már túljutott ezen az ábrázolási módon.
Az egész vers emelkedő ritmusa és az érzelmek fokozása teljesen olyan képet mutat, mint egy nemi aktus.
Mátyás király reneszánsz központot csinált, mert hát volt rá kerete.
Árvácska társat a rábízott tehénben talál, akivel elbeszélgethet.
Juhász Gyula Egy hangszer voltam című versében a verskezdés és a verszárás nem jelenik meg különösebben a műben.
Berzsenyi elmereng addigi életéről, megpróbálja hova tenni magát, de nem sikerül.
A műfaj kedvelt módszere a balladai félhomály.
Ha tudatosabb, rendszerezettebb, felelősségteljes belsővel áldotta volna meg az ég, és nem pazarolta volna el ifjúságának kincseit, akkor nemcsak én, de az irodalomtudomány is a nagyok között tartaná számon Villont.
A futurizmus talált tárgyak alkalmazása.
Az új világban is szüksége van magányra, azonban itt már a magány központi tényező, amely biztosítja elméje zavartalan csiszolását.
A szegény Zsuzsi a táborozáskor Csokonai verse, és nagyon szép, bár egy kicsit siralmas.
Bánk bán lélekben a mű végére összeesik.
A konkoly növekedésének nagy gondot okoz a szárazság.
Összegyűjtötte: Sümeginé dr. Tóth Piroska
A sorozat korábbi részei:
