"A 6. versszakban tornyosodik ki a költő vágya"
Diákok aranyköpései 28.
Hosszú és többrétű pedagógus pályámon nem kevésszer találkoztam a diákok megmosolyogtató elírásaival, tévedéseivel és tévesztéseivel. Gyűjteni kezdtem őket a dolgozatokból, az érettségi munkákból, a felvételi vizsgák anyagából. Aztán a mások által közzétetteket is csatoltam a szépen gyarapodó anyaghoz. A hibák sokfélesége a pedagógusokat szembesítheti tanításuk hiányosságaival; a tanulókat figyelmeztetheti a pontosabb gondolkodásra, kifejezésre, stílusra; az olvasónak néhány derűs percet adhat ebben a szomorúan kavargó világban.
Móriczra jellemző, hogy mindig úgy fogalmaz, hogy bárki olvassa is el – például egy olyan ember, mint a főhősnője –, megértse azt, amit ír, hiszen hozzájuk írja azt, ami oly nagy művésszé tette őt.
Móricz, ha parasztokról írt, a nyelvkezelésben expresszionista volt, a meseszövésben és emberábrázolásban romantikus, ha pedig urakról írt, idillikus részletrealista volt.
Mikszáth hatása érződik még az idilli parasztábrázolásban vasárnap délutánonként a lócán.
Móricz talán azért írt ilyen stílusban és ebben a műfajban, mert ebbe született bele, és ebben nőtt fel.
Az új, ismeretlen faluban az elszegényedett Móricz család belekóstolt a szegénység keserű levesébe.
Móricz Zsigmond egy művében sem tudott elszakadni kedvenc írói szenvedélyétől, a társadalomábrázolástól.
Móricz művészete mérföldkő a kritikai realizmust a szocialista realizmusba vivő úton.
Móricz leírja, hogy ez az egyszerű parasztasszony szíve legmélyén még mindig visszahúz az áldott anyaföldre.
A novella nyelvelése a Móriczra jellemző népies nyelv.
Móricz jóslata teljesült be 1919. március 15-én, amikor Magyarországon győzött a Tanácsköztársaság.
Németh László írja az Iszonyban, hogy lassan, vízióként feltűnik előtte az ura képe. Látja, hogy mindig komoly volt, de most a legkomolyabb, hiszen holtan fekszik.
Az asszony, Kárász Nelli, gyűlölte az asztalt, az ágyat, s csak a férjét látta, aki holtan fekszik valamilyen mocsokban a háborújuk közepén.
A mű végén konfliktust találunk az asszony és a bútor között.
Ady Magyarországot szimbólumokkal teszi jelképessé.
Ágnes asszony a bíróságon igazgatja ruháját, magát, nehogy azt higgyék, megromlott.
A peremhegységekben érintetlenek voltak az emberek.
A növényvilág itt nem alakult ki, csak a fű jellemző.
Franciaország földrajzi helyzete azért kedvező, mert kapitalista országok határolják.
Berzsenyinek mélységeket kellett volna megragadnia, mert kissé felszínesek a versei.
Jó lenne tudni, miért lett ebből az életigenlő emberből niklai remete.
A mondat alanya? Máris mondom. De hol van? Hát itt volt az előbb.
Kosztolányinál fontos a falusi kisváros ábrázolása.
A hódítóknak gyorsan rá kellett döbbenniük, hogy az indián, az nagyon hamar pusztul.
A gyors előrejutás a reformkori küzdelmekben fokozta a nép izgalmát.
Nagy László ebben a versben beteg zsiványként tárul elénk.
A költő az alkoholban keresi a boldogulást, majd ez a téma egyre inkább a mocsárba süllyed.
A vers csapkod a múlt és jelen között.
A 6. versszakban tornyosodik ki a költő vágya.
A rekettyebokor alatt a költő létbizonytalanságban fekszik térben és időben.
Általában senki sem néz a dolgok fenekére.
Összegyűjtötte: Sümeginé dr. Tóth Piroska
A sorozat korábbi részei:
- Diákok aranyköpései 1.
- Diákok aranyköpései 2.
- Diákok aranyköpései 3.
- Diákok aranyköpései 4.
- Diákok aranyköpései 5.
- Diákok aranyköpései 6.
- Diákok aranyköpései 7.
- Diákok aranyköpései 8.
- Diákok aranyköpései 9.
- Diákok aranyköpései 10.
- Diákok aranyköpései 11.
- Diákok aranyköpései 12.
- Diákok aranyköpései 13.
- Diákok aranyköpései 14.
- Diákok aranyköpései 15.
- Diákok aranyköpései 16.
- Diákok aranyköpései 17.
- Diákok aranyköpései 18.
- Diákok aranyköpései 19.
- Diákok aranyköpései 20.
- Diákok aranyköpései 21.
- Diákok aranyköpései 22.
- Diákok aranyköpései 23.
- Diákok aranyköpései 24.
- Diákok aranyköpései 25.
- Diákok aranyköpései 26.
- Diákok aranyköpései 27.
