Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


Indoeurópai „őshaza”

Új elmélet az eredetről

Megjelent: Magyarország 1990/24: 23. o. A bolygónkon használatos sok ezer nyelv közül a legtöbb az indoeurópai nyelvek családjába tartozik. A mai emberiség csaknem felének az anyanyelve valamilyen indoeurópai idióma. Nyelvtörténészek megkísérelték felfedni az egyes nyelvek fejlődéstörténetét, és…

Tovább olvasom

Nyelvünk finnugor eredetének elméletét osztrák ügynökök találták ki?

Nyelvi tévhitek 20.

Amikor Sajnovics János korszakalkotó nyelvészeti műve, a Demonstratio megjelent 1770-ben, hazai értelmiségi körökben nagy felzúdulást keltett. A terjedelmes értekezés ugyanis azt igyekezett bebizonyítani, hogy a magyar az eredete szerint rokonságban áll a lapp nyelvvel és néhány más északi kis…

Tovább olvasom

Szavaink ablakok egy ősi világra

Koppenhága tulajdonképpen Kappanhágó, Stockholm pedig Istókhalma?

Az embereket a nyelvészetből leginkább két terület érdekli, ezek közül az egyik a nevek világa, a másik pedig a szavak eredete. Hiszen ki ne gondolkodott volna már azon, hogy saját neve honnan ered, van-e a nevének valamiféle titkos, ősi jelentése? Ugyanúgy mindnyájunkban sokszor felvetődik egy-egy…

Tovább olvasom

Haladva érni ugyanoda?

Egy érdekes nyelvészpálya

Rádióinterjú Simoncsics Péterrel a Magyar Katolikus Rádióban. Elhangzott 2021. november 14-én du. 16 órakor. Szerkesztő riporter: Nagy György András Nem tudom, hány hallgatónk tudja, de ha egy hosszú papírcsík két végét összehajlítjuk és 180 fokban elfordítva összeragasztjuk, akkor a közepén…

Tovább olvasom

A magyar nyelv a sumerből származik?

Nyelvi tévhitek 18.

Tótfalusi István (1936–2020) 83 éves korában elhunyt Tótfalusi István, József Attila- és Füst Milán- és Arany Penna díjas író, költő, nyelvész, műfordító, a Tinta Könyvkiadó szerzője. Rá emlékezve bocsátjuk közre az alábbi részletet 44 tévhit a nyelvekről és nyelvünkről című könyvéből. Délibábos…

Tovább olvasom

Az uráli alap előtt: ősinél is ősibb nyelvmúltunk

Nyelvészportrék XVII. Beszélgetés Pusztay Jánossal

Az interjút Daniss Győző készítette. Nyelvtörténészek több nemzedékének kutatói tárták fel, hogy tucatnyinál több élő és már kihalt nyelv beszélői négyezer-ötezer éve valamiféle finnugor, azt megelőzően uráli „alapnyelven” kommunikáltak, s hogy ebből a nyelvősből ágazott el az idők során napjaink…

Tovább olvasom

Hétszáz szó

Adalékok a nyelvrokonsághoz

Televíziónk finn estjét sokan nézték végig. A finn tv bájos bemondónőjének, Tuula Ignatiusnak bizonyára jelentős szerepe volt abban, hogy nagy figyelemmel kísérték végig az egyes műsorszámokat, amelyek az északon lakó finn nép életét ismertették. Szó volt arról is, hogy a finn és a magyar nép nyelve…

Tovább olvasom

Szavak + képzők, jelek, ragok: Nyelvünk nemcsak finnugor, hanem agglutináló is

Nyelvészportrék VI. Beszélgetés Hegedűs Ritával

Az interjút Daniss Győző készítette. Ha a nyelvek iránt akár csak átlagos érdeklődést mutató honfitársainkat megkérdezzük, hogy milyen nyelv a magyar, a legtöbb válasz bizonnyal: finnugor. Mert az nyilvánvaló, hogy nem szláv, nem afroázsiai és nincs rokonságban más nyelvcsaládokkal sem. Vélhetően…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása