Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


Tetovál szavunk eredete

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai XXVI.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 94. évf. 1970., 474–477. oldal. 1. Tavaly volt kétszáz éve, hogy először írták le ezt a szót, természetesen nem magyarul. James Cook angol kapitány, a Csendes-óceán nagy felfedező hajósa 1769 júliusában Tahiti szigetén partra szállva a…

Tovább olvasom

Mi a különbség a jövevényszavak és az idegen szavak között?

A magyar nyelv jövevényszó rétegei

A szavaknak egyik nyelvből a másik nyelvbe való átkerülése természetes jelenség; ez elől nem zárkózhatik el egyetlen nyelv sem. Ha végigtekintünk a ma élő nyelvek hosszú során, azt tapasztaljuk, hogy olyan nyelvről nem is beszélhetünk, amelybe csak eredeti szavak tartoznának, és amely ne vett volna…

Tovább olvasom

Nyelvünk ősi és modern, eredeti, mezei, városi, ázsiai és európai

A magyar szófejtő és etimológiai szótárakról

Magyar szótárak VII. Kiss Gábor rovata A lírai címet József Attilától kölcsönöztük, így vall a költő nyelvünk eredetéről. A nyelvészet különböző ágai közül a hétköznapi embert legjobban a szavak eredetét vizsgáló és a nyelvek hasonlításával foglalkozó etimológia érdekli. Napjainkban különös…

Tovább olvasom

Teszt szavunk eredete

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai XXVI.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 94. évf. 1970., 349–350. oldal. Ez az angol szó nyelvünknek búvópatakszerű jelenségei közé tartozik: hol megjelenik rövid időre, hol alámerül, s évtizedekre elvész a szem elől. Pillanatnyilag harmadik virágzását, második reneszánszát éli…

Tovább olvasom

Parlament szavunk eredete

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai XXV.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 94. évf. 1970., 349–350. oldal. A szó magyar nyelvbeli első előfordulására folyóiratunkban Zsoldos Jenő hozott értékes adatot (92: 345) Szepsi Csombor Márton 1620-ban megjelent művéből. Csombor azonban a szót – ahogy erre Zsoldos rá is…

Tovább olvasom

Mi az ünnep?

Szó-lélek-közelítés 45.

„Lesz még egyszer ünnep a világon: Majd ha elfárad a vész haragja, S a viszály elvérzik a csatákon.” Vörösmarty Mihály Az ünnep Antoine de Saint-Exupéry híres filozofikus meseregényében, A kis hercegben mint érzelmi életünk középpontja jelenik meg. „Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben…

Tovább olvasom

Jenki és zsoké szavaink eredete

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai XXIV.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 94. évf. 1970., 236–239. oldal. Ezek a szavak azért kerültek itt egymás mellé, mivel mindkettő a János névnek becealakjaiból származik. A jenki és a zsoké egyaránt az angol-amerikai nyelvterületről került hozzánk. Ennél több kapcsolat nincs…

Tovább olvasom

Lasszó szavunk eredete

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai XXIII.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 94. évf. 1970., 235–236. oldal. Hatvan évvel ezelőtt, a Magyar Nyelv 1910-i évfolyamában Bérezik Árpád A magyar szókincs pusztulása c. cikkében még szomorúan állapította meg, hogy a spanyol eredetű lasso a városi nyelvben kiszorította a…

Tovább olvasom

Demokrácia szavunk eredete

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai XXII.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 94. évf. 1970., 235. oldal. E szónak első előfordulását nyelvünkben a TESz. 1790-re teszi, és Kazinczy Ferencből vett szövegrészlettel igazolja. A szó azonban már jóval korábban, 1612-ben megtalálható a magyarban, egy angolból fordított műnek…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása