Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 94. évf. 1970., 349–350. oldal.

A szó magyar nyelvbeli első előfordulására folyóiratunkban Zsoldos Jenő hozott értékes adatot (92: 345) Szepsi Csombor Márton 1620-ban megjelent művéből. Csombor azonban a szót – ahogy erre Zsoldos rá is mutatott – nem az ’országgyűlés’ értelemben használta, hanem a polgári és büntetőperek legfelső párizsi feljebbviteli fórumának megnevezéseként. Ebben a jelentésben Csombornál jóval korábban már Oláh Miklós említette 1536-ban írott Hungaria c. könyvében (Caput Sextum), Mátyás király palotájának leírásában: „In ipsa sola Lutetia Parisiorum urbe eo loci, quem vulgus Aulam Parlamenti vocat, in qua ius dicitur negociumque tractatur regis, unicam vidi cameram in similitudinem harum et Budensium aedium tignis tabulatisque inauratis fabrefactam.” (Eperjessy K. és Juhász L. 1938-i kiadásában a 12. lapon.) Bartal Antal szótára e passzust nem ismeri.

Csombor után közel fél századdal, 1664-ben csodálta meg e párizsi palotát Bethlen Miklós, aki 1708–10 táján írott önéletrajzában így emlékezett meg az élményéről: „Akadémiát, bibliothékát, király házát, nagy királyi ispotályokat, parlamentet és egyéb igazgatósoknak rendit, pompáit csudával néztem.” (A Magyar Századok sorozatban 1955-ben közzétett szöveg szerint, az I. köt. 200. lapról. Első könyv, 16. rész.)

A magyar Parlament

A parlament szónak a mi nyelvünkben élő ’országgyűlés’ és ’országház’ jelentései az angolból kerültek a magyarba, mint ahogyan az angolban is alakult ki az eredetileg francia szónak e ’képviselők tanácskozó testülete’ jelentése. Talán a legkorábbi előfordulása ilyen értelemben nyelvünkben I. James skót és angol királynak Szepsi Korotz György által 1612-ben magyarra fordított Basilikon Dóron c. könyvében található. Az 54. lapon így írt: „Mert az miképen hogy ez mi gyüléſünc (mellyet közönségeſze Parlamentnec neveznec) az törvenyecnec ki adasátol véſze meltoságot...”, a 89. lapon pedig: „Az en tanitaſomnac rendiſzerént maſodſzor immár az Parlamet az az: az nemes Orſzag, és arról való ſzükséges tanitás kovetkezic...” Meg kell itt jegyezni, hogy a Szepsi Korotz által használt s Edinburgh-ban 1599-ben megjelent eredeti angol nyelvű műben mindkét helyen a parliament szó szerepel.

A brit parlament épülete, a Westminster-palota

A szó ezen ’országgyűlés’ jelentésben már korántsem ritka jelenség a XVII. századi magyar politikai és hittudományi művekben, valahányszor az angol államformáról volt szó. Így – hogy csak egyetlen auctort idézzünk – Miskolczi Csulyak Gáspár az 1654-ben Utrechtben közzétett Angliai Independentismusában egy egész lap terjedelemben ismertette az intézményt, s egyebek között ezt írta: „A Parlamentum... Angliában ſemmi nem egyéb (ſzólván a Király idejében való bóldog állapattyáról) hanem az Orſzág ſine közzül Erſekekböl, Püspökökből, Herczegeböl, záſzlós Urakból, Nemeſsekböl és Vároſok követeiből álló Orſzágos gyűlés, mellynek fejé a Királly. Ez pedig két karban áll, mellyre nézve a gyűlésnek idején külön két hazbanis ſzoktak gyülekezni.” (57–58. l.)

Brit országgyűlés, azaz parlament

Miskolczi Csulyak művében mindenütt a latinosított parlamentum szóalakot használta (vö. még a 67., 58., 77., 83. stb. lapot), mint pl. „a Parlamentum avagy Orſzág igazgató Tanáts” (136. l.). Még száz évvel később, Vetsei P. István 1757-ben megjelent Magyar Geográfiájában is a parlamentum és a parlamentom alak váltakozik (72. l.). A XVIII. században gyakori a párlamentom változat, XIX. századi, Angliát járt utazóinknál pedig a parliament megnevezés. Az először Szepsi Korotztól bevezetett parlament változat csak a XVIII. és XIX. sz. fordulóján bukkan fel gyakrabban s válik egyeduralkodóvá a XIX. század közepére.

Országh László