Kétszáz éve született Petőfi Sándor, ebből az alkalomból közreadjuk Kiss István Petőfi Sándor prózájával foglalkozó írását. Az írás forrása: Arcanum Adatbázis, Petőfi Népe 1973. január 30. 5. oldal, 1973. február 13. 5. oldal.
Petőfi útleírásainak és prózájának jellegzetességei
A nagy költők…
Nyelvészeink szerint szláv jövevényszavaink száma 550-re tehető. Jelentős szám ez, ha meggondoljuk, hogy legfeljebb ezer ősi finnugor eredetű szavunk van, sokan még ennél is kevesebbre, 7-800-ra becsülik a számukat.
A szlávokkal való kapcsolataink már a vándorlások korában megkezdődtek, de csak a…
A címben sok az é. Ez nagyon szokatlan, de amint látni fogjuk, ilyen esetekben elkerülhetetlen.
Nyelvünkről azt szokták mondani, hogy különösen a szavak kezdetén nem szereti a mássalhangzók torlódását. Ezért lett a szláv drong, gliszta és britva szóból dorong, giliszta és borotva, a német Schnur és…
A szavak is harcolnak egymással? Bizony harcolnak. A Halotti beszédben olvasható az isa és a heon szó. Nem tudjuk, miért avultak el ezek a szavak – helyettük ma a bizony és a csak szót használjuk. Alkalmasint szavunk jelentését fiataljaink alig ismerik, használni biztosan nem használják, pedig…
Televíziónk finn estjét sokan nézték végig. A finn tv bájos bemondónőjének, Tuula Ignatiusnak bizonyára jelentős szerepe volt abban, hogy nagy figyelemmel kísérték végig az egyes műsorszámokat, amelyek az északon lakó finn nép életét ismertették. Szó volt arról is, hogy a finn és a magyar nép nyelve…
Csokonai A tihanyi ekhóhoz című versében így ír: „Zordon erdők, durva bércek, szirtok / Harsogjátok jajjaim, / Tik talán több érezéssel birtok, / Mintsem embertársaim.” A „szirt” többes számát itt a mai „szirtek” helyett „szirtok” alakban találjuk. De ez nem költői szabadság, hogy a „birtok” szó…
Egyszer régebben egyik barátommal beszélgettem arról, hova megy a nyáron. A Tiszához — mondta. Én a Tiszára szoktam menni — feleltem. Én nem vagyok vadkacsa, azok szállnak rá a folyóra — volt a válasza.
Sikerült megértetnem vele, hogy „a Tiszára megyek, a Tiszán voltam, a Tiszáról jövök”…
Amint ígértük, most azzal foglalkozunk, hogyan lehet enyhíteni az „e” hangok terheltségén.
Ismeretes, hogy vannak e–ö alakpárú szavaink. Ezek közül, ha nincs külön jelentésük az ö-s alakoknak, használhatjuk ezeket.
Elsősorban a „fel, föl” igekötőre gondolunk: felönt, felad, felöltözik, de…
„Nyújts feléje védő kart” – így hangzik Himnuszunk harmadik sora. Sokat vitatkoztak rajta, hogy a „feléje” a merre vagy a hová kérdésre felel-e, tehát jelentése feléje vagy föléje. Mindkettő magyarázható. De az igazság az, hogy a régen merre és hová kérdésre egyaránt felelő „feléje” az e–ö hangpár…
A számnevek használatával nincs minden rendben. Egy nagyon tipikus helytelen példát minden nyelvtankönyv megemlít (tőszámnevet használunk sorszámnév helyett): Az öt kerületben lakom, öt kerületben lakni azt jelentené, hogy az illetőnek öt különböző kerületben lenne öt lakása. Pedig aki…