Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog

Ki mint vet, úgy arat

A TINTA Könyvkiadó 2019. december 11-én mutatta be Bárdosi Vilmos Szólások, közmondások eredete című könyvének második, bővített kiadását – dr. Oláh István előadásának írott változata olvasható alább.

Tisztelt Hallgatóság!

Aki Bárdosi Vilmos nyelvész professzor úr vaskos könyvét kezébe veszi, belelapoz…, azonnal elhatalmasodik rajta a kíváncsiság és a tudásszomj. Tudni akarja, mit tud. Amit tud, jól tudja e? S amit nem tud, arra késztetést érez, azonnal pótolja. Közben asszociációs térbe is kerül az érdeklődő Olvasó. Velem megtörtént…

Akiből nem apadt ki a tudás iránti vágy, hasznos és pontos ismereteket meríthet e nagyszerű szakkiadványból. A fogalmi gondolkodást és tisztánlátást segítő igényes, alapos feltáró munkát tartalmazó gyűjtemény nagy élményt ad annak, aki kicsit is érdeklődik az emberiség kutúrkincséhez tartozó kifejezések eredete iránt. Gazdag lelőhelyre talál...

22-bardosi-v.jpg

Tovább olvasom

Nyelv, meggyőzés, gyógyítás

Az alábbi írás a Magyar Nyelv folyóirat 2019/4. számában jelent meg (485–489. oldal).

Kuna Ágnes: Nyelv, meggyőzés, gyógyítás. A meggyőzés nyelvi mintázatai a 16–17. századi orvosi receptben
Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 210. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 202 lap

Nyelv, meggyőzés, gyógyítás

Az utóbbi években jelentősen megnövekedett azon nyelvtörténeti munkák száma, amelyek a nyelvi rendszer megismerése mellett a nyelvhasználat sajátosságait kívánják bemutatni. A középmagyar kor szövegemlékei kiváló alapjai lehetnek az ilyen vizsgálatoknak, s kellő kritikával lehetővé teszik az általános érvényű megfigyeléseket éppúgy, ahogyan a finomabb, az egyes nyelvhasználói csoportok, illetve szövegtípusokhoz kapcsolódó sajátosságok leírását is. A nyelvtörténeti tények megállapítása mellett különösen értékes, ha a diakrón jelenségeket össze tudjuk kapcsolni a szinkrón szövegekkel, felismerve azt, hogy nyelvünkben a jelen és a múlt között nemcsak a nyelvi elemek, hanem a nyelvhasználat sajátosságai és törvényszerűségei is kapcsolatot teremtenek.

Tovább olvasom

Bájdorong a kéjbarlangban, avagy Újabb „szemérmes durvaságok”

Nyelvi mozaik

lánglovagok és lepedőakrobaták kapcsán már írtam a szóösszetételbe tömörített körülíró metaforákról (Lánglovagok és rokonaik), de a témának akkor nem sikerült a végére járni.

Különféle gépek, berendezések, technikai eszközök feltűnően gyakran kapnak ilyen módon nevet. Ez a név kissé bizalmas, olykor humoros színezetű, ezért nem válik hivatalos, szaknyelvi megnevezéssé, de a köznyelvben meggyöke­rezik, idővel még a szótárba is belekerül. Csak néhány példa: villanyrendőr, villanypásztor, csőgörény, gulyáságyú, konyhamalac.

Tovább olvasom

Takarékos szemantika

A szemantikai reprezentációk, különösen a poliszémia megítélése tekintetében kétféle szélsőséges nézőpont létezik. A takarékos szemantika, melynek képviselői elsősorban elméleti nyelvészek, azt vallja, hogy a szemantikai reprezentációk többé-kevésbé meghatározatlanok és általánosak, minimálisan részletesek, a szótári egységek minimálisan poliszémikusak. A kívánt részletek kikövetkeztethetők egy adott szó minden egyes sajátos kontextusbeli használatából.

Ez az alapállás meglehetősen régi. Egyik első képviselőjének a nagy indiai grammatikust, Bhartriharit (Kr. e. VI. század) lehet tartani, a szanszkrit nyelvészet Prábhákara-iskolájának vezető képviselőjét, aki szerint a szóknak csak a mondatokban van jelentésük. Ennek az irányzatnak későbbi szélsőséges képviselői a XX. században például az úgynevezett londoni iskola vezéregyénisége, J. R. Firth és tanítványa, T. F. Mitchell. A XX. század végének meghatározó szemantikusai közül ennek az álláspontnak egyik legnevesebb és legszélsőségesebb képviselője a német Manfred Bierwisch, aki Magyarországon is jól ismert nyelvész (1995-től az MTA külső tagja), nézeteinek propagátorai közé tartozik például Kiefer Ferenc (1989, 2000) és ez utóbbi tanítványa, Pethő Gergely (1998). A Bierwisch-féle úgynevezett kétszintű (végső soron „nagyon takarékos”) szemantikának talán legrészletesebb bemutatása az NDK nyelvészetének legutolsó nagyszabású vállalkozása, a dimenziós melléknevekről szóló monográfia volt (Bierwisch & Lang 1989), s az irányzatot élénken kritizálják a kognitív szemantika képviselői (például Taylor 1995: 267–281).

http://www.bbaw.de/Mitgliederfotos/Bierwisch.jpg

Tovább olvasom

Nem fehérek közt egy európai

Interjú az Arany Penna díjas Balázsi József Attilával

Idén Balázsi József Attila kapta a TINTA Könyvkiadó Arany Penna díját, amelyet 2019. december 11-én adtak át a Józsa Judit Galériában (a díjátadóval egybekötött könyvbemutatóról itt számoltunk be). Ebből az alkalomból a díjazottal Kiss Gábor, a kiadó vezetője beszélgetett.

arany-penna-dij-2019-balazsi0002.jpg

Kiss Gábor: Mikor kezdett érdeklődni a nyelvek és a nyelvészet iránt?

Balázsi József Attila: A családunkban csak magyarul beszéltünk, nyelvekkel hivatásszerűen senki sem foglalkozott. Mivel gyerekkoromat Debrecenben töltöttem, az ötödik osztályig semmiféle közvetlen idegen nyelvi hatás nem ért. Azonban közvetett annál több. Mindig érdekeltek az idegen tájak, más népek, szokások, ezért mohón faltam a Verne-könyveket, az útleírásokat (Jiří Hanzelka és Miroslav Zikmund munkáit, a Világjárók sorozat köteteit), híres fölfedezők (Marco Polo, James Cook) útinaplóit és a néprajzi kiadványokat. Így az olvasmányaim révén sajátítottam el a legelső idegen ‒ főleg angol, francia, német ‒ szavakat. Általános iskolás koromban részt vettem a városi biológiaversenyen, és egy teljes füzetet teleírtam növénynevekkel, természetesen a latin tudományos terminusokkal együtt. Vonzottak a különleges hangzású szavak.

Tovább olvasom

Beniczky Péter: Magyar rithmusok

A TINTA Könyvkiadó 2019. december 11-én mutatta be Beniczky Péter Magyar rithmusok című kötetét - Balázsi József Attila előadásának írott változata olvasható alább.

Ritkán hallható manapság a XVII–XVIII. században oly népszerű Beniczky Péter (1603 k. – 1664) neve. Magyar rithmusok (1664, Nagyszombat) című verseskötete ‒ miként már a címe jelzi ‒ két részből áll: az elsőben (1–157) istenes versei olvashatók, a másodikban (158–300) rímbe szedett „közönséges [általános] magyar példabeszédei”.

A Balassi-strófában[i] írt műveket a poéta halála után végrendelete értelmében barátja, Bartók István esztergomi kanonok adta ki. Beniczky a versek közé vegyítette Nyéki Vörös Mátyás nyolc munkáját és Rimay János egy énekét is, továbbá a kötet végére illesztette egy ismeretlen szerző versét (A’ világ fiaitol intő végbucsúzása egy Nemes Személynek). Bartók István gyakran „némi correctiot tett” a kéziraton, mert nem mindig volt kibékülve a rímmel, vagy túlságosan világiasnak érezte a megfogalmazást. Például a „kis örömért, egy s két csókért metszéd meg torkát”[ii] az ő átigazításában így hangzik: „Kis örömért, s vigaságért metczéd meg torkát” (A’ Szerencsének tündéres mi vóltáról). Tehát a lírai torokmetszés szerinte szépen beleillett a vers hangulatába, de a könyörtelen csók nem. A szerelem egyébként sem gyakori témája. Így ír róla: „Nem lat a’ szerelem, / Nincs nála értelem / Nem néz iffiat, sem aggot” (198.), „Rögzöt sérelembül / S-bolond szerelembül / Eszre ritkán hozatnak” (202.).

1261685.jpg

Tovább olvasom

A bábeli zűrzavartól a salamoni bölcsességig

A TINTA Könyvkiadó 2019. december 11-én mutatta be T. Litovkina Anna és Farkas Edit A bábeli zűrzavartól a salamoni bölcsességig című kötetét - Kas Iván előadásának írott változata olvasható alább.

Kiss Gábor barátom felkérésére abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy én ismertethetem Önöknek Litovkina Anna és Farkas Edit szerzőpáros, A bábeli zűrzavartól a salamoni bölcsességig című művét, amely mű, mint az alcíme is mutatja, bibliai szólások, szólásmondások és állandósult szókapcsolatok szótára. A könyv a Tinta Kiadónak a nyelvművelés területén vállalt küldetéseként létrejött, Az ékesszólás kiskönyvtára című sorozatának 62. kötete.

A bábeli zűrzavartól a salamoni bölcsességig

Tovább olvasom

„Egész nemzeti műveltségünk anyanyelvünkön alapszik”

A TINTA Könyvkiadó 2019. december 11-i könyvbemutatója

Bárczi Gézától (1894–1975), a 20. század legkiválóbb magyar nyelvészeinek egyikétől származó idézetet választott a Józsa Judit Galériában tartott könyvbemutatója mottójául a TINTA Könyvkiadó: „Egész nemzeti műveltségünk anyanyelvünkön alapszik.” A bemutatót megnyitó Kiss Gábor, a kiadó igazgató-főszerkesztője hangsúlyozta: a magyar nyelv nemzeti kultúránk legfőbb hordozója. Ezt bizonyítja a bemutatandó öt kiadvány is, amelyekben egyrészt mint egy nagy leltárkönyvben megtalálhatók a nyelv építőköveinek, a szavaknak és a szólásoknak, közmondásoknak a listája; másrészt mint egy nagy szabálykönyvből, a szintén bemutatásra kerülő magyar nyelvtanból kiolvashatjuk, hogy az egyes építőköveket miként kell egymás mellé tenni.

A képre kattintva GALÉRIA nyílik!

Tovább olvasom

Lézerkard helyett alapszótárat a kisdiáknak!

Magyar értelmező alapszótár diákoknak

A TINTA Könyvkiadó 2019. december 11-én mutatta be a Magyar értelmező alapszótár diákoknak című kötetet - Fata Ildikó előadásának írott változata olvasható alább.

A „Magyar értelmező alapszótár diákoknak. A leggyakoribb és legfontosabb 2000 magyar szó magyarázata példamondatokkal” című szótárral az egynyelvű szótárak legnagyobb magyarországi kiadójának, a TINTA Könyvkiadónak egy újabb szótárát vehetjük kézbe.

A szótárszerkesztők – dr. Eőry Vilma, Kiss Gábor és Kőhler Klára – neve ismerősen csenghet a TINTA Könyvkiadó olvasói-vásárlói és a magyar nyelvészek, szótárírók számára, személyük egyben garancia is arra, hogy ismét egy tudományosan megalapozott, igényes szerkesztésű, szép kivitelezésű szótárt vehetünk kézbe. Eőry Vilma főiskolai tanár, az MTA Nyelvtudományi Intézetének nyugalmazott főmunkatársa, jelenleg a Magyarságkutató Intézet Nyelvtervezési Kutatóközpontjának külső munkatársa, az MTA Szótári Munkabizottságának elnöke. A TINTA Könyvkiadónál megjelent korábbi szótárát, az Értelmező szótár+ című kiadványt a Magyar Tudományos Akadémia Szótári Munkabizottsága Kiváló Magyar Szótár díjjal tüntette ki; dr. Kiss Gábor nyelvész, a TINTA Könyvkiadó igazgatója, Kőhler Klára pedig a Magyar szókincsbővítő diákszótár társszerkesztője.

Magyar értelmező alapszótár diákoknak

Tovább olvasom

Lánglovagok és rokonaik

Nyelvi mozaik

Kedvenc esti lapomban, az élőnyelvi adatokban mindig bővelkedő Mai Napban olvasom, hogy „Néhány hónapja leégett a ladánybenei aréna, előtte pedig a kecskeméti Robinsonban volt munkája a lánglovagoknak”. Lánglovagok? – torpanok meg egy pillanatra, de aztán rájövök: alighanem a tűzoltókról van szó.

https://images.pexels.com/photos/260367/pexels-photo-260367.jpeg?auto=compress&cs=tinysrgb&dpr=2&h=650&w=940Lánglovagok akcióban

Múlt héten írtam az ún. körülíró metaforáról (A szem rágógumija s más ilyenek). Az ilyen nyelvi képnek két tagja, eleme van: a képi elemet (a voltaképpeni metaforát) ugyanis mindig megelőzi egy magyarázó – vagy inkább „helyesbítő”, „enyhítő” – szerepű bővítmény. Pl. a televízió, amelynek műsorát jobb szórakozás híján éppoly gépiesen fogyasztjuk, ahogyan a gumit rágjuk, nem egyszerűen rágógumi, hanem a szem rágógumija. Ily módon nevezték el a forgalomlassító útakadályt fekvőrendőr-nek, a kamionszállító vasúti szerelvényt pedig gördülő országút-nak.

Tovább olvasom