Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog

A kémiai elemek nevének eredete II.

A kétrészes bejegyzés első része IDE KATTINTVA érhető el.

A levegő alkatrészeit képező, de csak nyomokban előforduló nemesgázok egynéhányának neve ugyancsak felfedezésükkel függ össze. A neon (Ne) a görög »új«, a kripton (krypton, Kr) a »rejtett«, a xenon (X) pedig az »idegen« szóból származik. A legérdekesebb azonban a tantál nevének eredete. Zeus fia, Tantalus frígiai király, a görög mitológia szerint Pelops és Niobe atyja, az istenek titkait kifecsegte, sőt fiát, Pelopsot egy lakomán feltálalta nékik, hogy mindentudásukat próbára tegye. Büntetésből sem ételhez, sem italhoz nem juthatott, bár mindkettő hívogatóan csalogatta. Ezekre a »tantalusi kínokra« célzott a tantál (Ta) felfedezője, amikor az elemet elnevezte. A tantál ui. mindig együtt fordul elő egy hozzá nagyon hasonló elemmel, a nióbiummal (Nb), amelytől csak fáradságos munka árán sikerült elkülöníteni. Utóbbi tehát a tantállal fennálló kétszeres, kémiai és mitológiai rokonságának köszönheti nevét. Mivel a Columbusról columbitnak nevezett amerikai ásványban fedezték fel, az amerikaiak még ma is columbiumnak hívják. Érdekes, hogy egy tévesen meghatározott, a nióbiumhoz hasonlónak vélt elemet pelopnak neveztek.

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/ea/Tantal_1.jpgTantál

Tovább olvasom

Comenius képes szótárától a képes műszaki szótárig

Szótárakban a látható világ

Magyar szótárak XVI. Kiss Gábor rovata

A nyelvtanulás, a nyelvelsajátítás alapfeltétele a jó emlékezőképesség. A modern pszichológia az embereket három típusba sorolja az emlékezőképességük szerint. Vannak, akik arra emlékeznek jól, amit láttak, vannak, akik a hallottakra, míg másoknak a mozgások vésődnek mélyen eszükbe. Nem vagyunk egyformák, többféle út vezet az eredményes nyelvtanuláshoz. Ezt ismerte fel a kora újkor nagy pedagógusa, Comenius (1592—1670). Tanítói pályája során szomorúan tapasztalta, hogy az idegennyelv-tanítás mennyire nehézkes és kis hatásfokú, ezért az addigi nyelvtanulói szótárakat képekkel egészítette ki. Így jelöli meg az Orbis pictus (Látható világ) című szótárának célját: „Adassék a gyermekek kezeikbe képes könyv, hadd gyönyörködtessék magokat a képeknek megnézésével kedvek szerint, hogy azokat voltaképpen megismerhessék, még otthon is, minekelőtte az oskolában elküldettetnek.” A kiadvány mai szemmel is korszerű, hiszen „munkáltató”, a képeken lévő kis számocskákat kell összekapcsolni a diáknak a szószedet számozott szavaival.

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/a7/Orbis_Sensualium_Pictus.png

Természetesen az 1653-ban Magyarországon megjelent háromnyelvű – latin, magyar és német – szótárának képecskéit ma már megmosolyogjuk, de korában igazi áttörést jelentettek. Nem véletlenül adták ki számtalanszor, számtalan változatban az 1700-as években.

Tovább olvasom

A kémiai elemek nevének eredete I.

A keresztrejtvények megfejtéséhez sok esetben ismerni kell egyes elemek vegyjeleit. Többször előfordult, hogy ismerőseim kérdéssel fordultak hozzám. Némelyik furcsább nevű elem esetében az iránt is érdeklődtek, hogy miért hívják így. A kérdés engem is érdekelni kezdett, és lassanként összegyűjtöttem az erre vonatkozó adatokat.

Az elemek tudományos neve latin vagy görög nyelvű, és csak elvétve más. A képletekben és a vegyfolyamatok leírásakor rövidítve használjuk azokat. A fontosabbakat (a gyakrabban előfordulókat) csak a kezdőbetűvel jelöljük meg. Például: oxigén: O, nitrogén: N, hidrogén: H. Ha több elem neve kezdőik ugyanazzal a betűvel, ami természetesen sokszor előfordul, úgy a többi jelölésekor még egy másik jellemző betűt is kapcsolunk az elsőhöz. Pl. osmium: Os, neon: Ne, nikkel: Ni, hélium: He, higany: Hg. Az első betű nagy, a második kicsi, és mindkettő »nyomtatott«, még kéziratban is.

https://www.nkp.hu/api/media/max_width/2048/a1b3b35b9a4068414acd7e70dd2e0a14712be1e0

Tovább olvasom

Kutya – eb, főnök – góré, patak – csermely

A szinonimaszótárban halászó ember

Magyar szótárak XV. Kiss Gábor rovata

A magyar nyelvtan oktatásán belül (már ha megtartja a magyartanár a nyelvtanórát) a fogalmazásoktatás egyik fontos tézise, hogy a szóismétléseket kerülni kell, és írásunkat, beszédünket színesíteni kell rokon értelmű szavakkal. Ezért igen sok családban, iskolai könyvtárban található szinonimaszótár.

No de mely szavakat tekinthetjük szinonimáknak, azaz rokon értelműeknek? Naivan mondhatnánk, amelyek felcserélhetők egymással. Jó, jó, de mikor? Mindig vagy gyakran? Ugyanis a nyelvben nincs két ugyanolyan jelentésű szó, ha másban nem, hát stiláris értékükben különböznek. Elég, ha csak az apa – fater, a főnök – góré vagy szalad – tép szópárokra utalunk. De a szavaknak a régi nyelvben használatos változatai vajon szinonimák-e: szemüveg – okuláré, könyvespolc – téka? A fokozati különbségeket bemutató szavak rokon értelműek-e: szitál – szemerkél – esik – ömlik – zuhog? Folyóvizek neveinek sora ugyanezt a kérdést veti fel: csermely – ér – patak – folyó – folyam. Szóval szedje össze magát (szinonim szólással: kösse fel a gatyáját), aki szinonimaszótár összeállításába fog.

https://d3cke8tg6hiyfg.cloudfront.net/images/1000x768/resize/balassa-laszlo-garmada_rbnu1dyb.jpg?v=2

A modern kori német, angol szinonimaszótárak megjelenése után csak több mint száz évvel később, 1910-ben jelent meg Póra Ferenc középiskolai magyartanárnak A magyar rokon értelmű szók és szólások kézikönyve. Ez a szótár 800 nagy csoportba sorolja 12.000 szavát. Póra Ferenc szótára egyedüli volt közel hét évtizeden keresztül a magyar szinonimaszótárak piacán, hogy aztán a rendszerváltás lendületében reprint kiadásban több alkalommal is megjelenjen.

https://d3cke8tg6hiyfg.cloudfront.net/images/1000x768/resize/pora-ferenc-a-magyar-rokon-ertelmu-szok-es-szolasok-kezikonyve_pyynudc4.jpg?v=2

Tovább olvasom

Mi a lelki békesség?

Szó-lélek-közelítés 55.

„Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, amint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen.” (János 14,27)

Az ige világos tanítása ellenére kevesen tudjuk, mi a lelki nyugalom titka. Noha annyira fontos az életben, hogy szinte bármit megtennénk azért, hogy megtaláljuk. Egzotikus helyekre utazunk méregdrága pénzen, pusztító drogokkal kísérletezünk, New Age-módszereket próbálunk ki. Ennek ellenére ezen a világon csak nagyon kevesen vannak békességben önmagukkal. A legtöbb ember rengeteg aggodalmat, feszültséget cipel.

Elrabolja a békességünket, amikor nem tudjuk befolyásolni a körülményeket, hiszen valójában életünk nagy részét nem mi irányítjuk. Az is a békesség elvesztéséhez vezet, hogy az emberek nem változnak, sőt, zokon veszik, amikor megpróbáljuk megváltoztatni őket. A leggyorsabb módja annak, hogy elveszítsük a lelki békénket, az, ha a dolgok megmagyarázhatatlanok. Látjuk, hogy az élet nem igazságos. És ez még nehezebb akkor, amikor nem tudjuk a miértre a választ, ilyenkor még hajlamosabbak vagyunk aggódni, idegeskedni, feszültté válni. A békesség az életünk egyik alapvető szükséglete. Jobbára a mesehősök is belső békéjüket keresik.

https://s05.static.libri.hu/cover/d0/8/716377_5.jpgSzántó Piroska illusztrációja

A régi jókívánság a legfontosabb értékek között említi: "bort, búzát, békességet". A békés állapot az emberek zavartalan, békés együttélése, kulcsfogalmai a nyugalom, az egyetértés, a türelem. Ugyanakkor különös értékének megkülönböztető jegye, hogy nem akad valóságos szinonimája, a Kiss G. és Bárdosi V. szerkesztette Szinonimák (TINTA Könyvkiadó, 2008, 2016) kötet sem talált ilyet: fegyverszünet, pax. Az ószövetségi idők gondolkodása szerint a békesség teszi a földet lakhatóvá, a felebarátot szeretetre méltóvá, ez ad az életnek értelmet és célt. Számukra nem elvont fogalom volt, hanem maga az élet, ezért üdvözölték így egymást, ha találkoztak: „Békesség néked!”, és ezzel a lehető legjobbat kívánták egymásnak. A béke a Bibliában ugyanakkor viszonyfogalom is, amely egyszerre utal az embernek emberrel, illetve az embernek Istennel való kapcsolatára.

Tovább olvasom

Viszki szavunk eredete

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai XXVIII.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 95. évf. 1971., 206–207. oldal.

Ezt az italt jóval régebbről ismerjük névről, mint a valóságos fogyasztásból. Slübner János lexikona 1816-ban többször is említi. Edinburgh skót főváros kapcsán ezt írta: „A’ keresmény fő ágai... az elterjedtebb Whysky (ital neme) égetés” (2: 116), hasonlóképpen Newry írországi kisvárosról szóló cikkében Whisky alakban (3: 619). Dublin, az ír főváros leírásában jellemzőjeként említi a „legszegényebb és legfaragatlanabb pórságnak [hogy] mindég bódult az úgy nevezett Whisky italtól” (2: 93). Nem más a helyzet szerinte Londonban sem, ahol „az alábbvalók és munkások osztálya 742 csapházakban és 7995 sörházakban igyekszik Ale és Visk ser italja mellett széleszteni gondjait” (3: 305). Ez utóbbi passzus magyarázatára meg kell említeni, hogy a viszki ugyan nem sör, azonban árpából is főzik, és ezért hazájában sok helyütt árpalének, árpafőzetnek is nevezik (barley bree), amit a lexikon fordítója összetéveszthetett a sörrel.

https://images.pexels.com/photos/602750/pexels-photo-602750.jpeg?auto=compress&cs=tinysrgb&dpr=3&h=750&w=1260

A XIX. század eleji forrásainkban, Nagy-Britanniáról szóló művekben gyakran találkozunk ez ital nevével. Többnyire whisky betűképpel jelentkezik, s az idegen szó magyarázatául rendszerint hozzáfűzik a pálinka vagy szesz értelmező szót is. Néha megjegyzik, hogy a skótok és írek nemzeti itala. Előfordul más betűképpel is, mint wiskey (1859, Térey: Angol-skóthoni napló, 134), s az Egyesült Államokban mindmáig használatos whiskey alakban (1861, Wass: Kilencz év, 30 és 1865; Belányi: Vadonban, 157, 158), valamint Kecskeméthy Aurélnál 1877-ben ilyenformán: „Különben gabonapálinka, wisky, Amerikában a nemzeti ital, melynek... minden osztály, szegény, míveletlen, gazdag és mívelt, többé kevésbé hódol” (270).

clear glass bottle with red liquid

Kecskeméthy más helyütt (324) búzapálinká-nak, Xántus János egy 1855-ben írott levelében fenyü pálinká-nak magyarázza (50). Különösképpen ez Amerika-járók egyike sem említette, hogy ott többnyire kukoricából főzik. Térey elsőnek szólt arról, hogy fogyasztásakor vízzel szokás „felereszteni” (50 és 134).

Nálunk ez az ital mindig importáru volt, s luxuscikknek számított. Harsányi Zsolt 1941-ben megjelent Whisky szódával c. regénye jellemezte azt a világot, melynek életében ez az ital jelentőséggel bírt. Ma is, amikor – legalábbis az utolsó három évben – élelmiszerboltjaink egy része méregdrága áron skót és angol viszkit árusít, azok, akiknek nem telik erre, sznobos fényűzési cikknek, a nagy jövedelem jelének vagy divatos angol tükörszóval „státusszimbólumnak” tekintik.

filled liquor cup

Nevét a köztudat nálunk angol szónak tartja, pedig nem az. Az angol nyelvnek csak közvetítő szerepe volt az ír-skót gót nyelvi uisge beatha (’víz, élet’, azaz: ’az élet vize’) szókapcsolat átvételében, majd usquebaugh, később whiskybae, végül whisky alakra való továbbformálásában. Ez a rövidült alak a gaelben egyszerűen annyit tesz, mint ’víz’, akárcsak a vodka oroszban. Szembetűnő, hogy az angolban más italnevek – mint a brandy, gin és rum is – rövidült alakok.

A magyarban a viszki ejtésű alak korántsem egyeduralkodó. Az idősebb nemzedék jó egynéhány tagja viski hangalakban ejti. Erre a sajtóban is számos példát lehet találni.

Országh László

Etimológiai szótár

ISMÉT KAPHATÓ!

Zaicz Gábor: Etimológiai szótár
Második, javított, bővített kiadás, 2021
TINTA Könyvkiadó

A FŐBUHA, a közért, a maszek meg az IMF

A rövidítések kézikönyveiről

Magyar szótárak XIV. Kiss Gábor rovata

„Ma Magyarországon nem jelenik meg úgy újság, folyóirat, hogy az olvasó ne találna benne rövidítést, nem hallgathatunk rádiót, nem nézhetünk televíziót vagy plakátot anélkül, hogy ne figyelnénk fel egy-egy olyan betűszóra, aminek az értelme még ismeretlen előttünk.” Ezek a sorok, amelyeket a négy évtizede megjelent Rövidítések könyve előszavában olvashatunk, napjainkban, a 21. század elején hatványozottan igazak. Az említett kisszótárt Kulcsár Ödön állította össze, és hozzávetőleg 2500 rövidítést magyaráz. Lapozgatva igazi retró hangulat önt el bennünket: ÁFOR, FŐFOTÓ, MERKUR, MSZBT, azaz Magyar Szovjet Baráti Társaság, OKISZ, TEFU.

https://d3cke8tg6hiyfg.cloudfront.net/images/1000x768/resize/kulcsar-odon-roviditesek-konyve_i7weo7l1.jpg?v=2

A nyelvészek és a nyelvművelők is felfigyeltek a rövidítések gyors kialakulására és terjedésre, ezért terjedelmes szócikk tárgyalja ezt a nyelvi jelenséget az 1983–1985-ben megjelent kétkötetes Nyelvművelő kézikönyvben a mozaikszók és a rövidítések címszavak alatt. Megtudjuk, hogy a 19. század végén az egyesületek, szervezetek hosszadalmas nevének rövidítését önálló szóként kezdték ejteni, így keletkeztek a rövidítésekből a mozaikszók vagy más néven betűszók: MÁV, FTC, MAHART. A 19. században még csak a tulajdonnévi szókapcsolatokat helyettesítették mozaiknévvel, a 20. században azonban a köznevek területére is betört ez a szóalkotásmód. A magyar nyelv első ilyen szavai a kp, a tbc és a vécé voltak. A második világháború után keletkeztek a tsz és a tv mozaikszavak, és az azóta annyiféle változatot megélt gyes (gyermekgondozási segély) is, amelyet ki tudja milyen politikai megfontolásból segélyből díjjá minősítettek át: gyed. A moped-ről csak hosszas fejtörés után derítenénk ki, hogy a motor és a pedál szavakból rakták össze. Napjainkra az új boltok nevei kiszorították a rendszerváltásig élő közért szót, amely az 1948-ban alapított Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt. rövidített neve. A maszek-ról már közismertebb, hogy az 1960-as, 1970-es években irigyelt magánszektorhoz tartozó iparosok nevéből alkotta Kellér Dezső. Az eská, azaz saját kezűleg is ennek a kornak a terméke.

Tovább olvasom

Watt szavunk eredete

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai XXVII.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 95. évf. 1971., 107–109. oldal.

A Keleti pályaudvar főhomlokzatán már 1884 óta áll a szobra James Wattnak, aki kétszáz évvel ezelőtt, 1769-ben nyújtotta be szabadalmi kérvényét, mely a mai gőzgép alapelvének első gazdaságos megvalósítását tartalmazta. Watt neve nyelvünkben – és sok más nyelvben is – közszóvá lett, de nem ama találmánya okán, amire a szobor emlékeztetni akar, hanem egy más, Watt idejében még nem vagy alig ismert jelenség kapcsán.

https://mult-kor.hu/image/article/main/.630x1260/59671.jpg?lavid=394574

A nagy skót feltalálót (1736–1819) hazánkban már a múlt század első felében nagy tisztelettel emlegették. Széchenyi a Világban 1831-ben kétszer is megemlékezett róla. „Mi is csakolly otrombán készült gályákon hajóznánk mindig közel a’ partokhoz mint a Romaiak ’s Görögök, ha az utabbiak a’ vitorlát használni nem tanulták, ’s What a’ gőz erejét ki nem fejtette volna” (220). „A’ bámulásra méltó szigetnek [Britanniának] mind azon csudái, mellyek előtt az igazságos ember megilletődéssel nyul süvegéhez, egy Bacon, Gibbon, Young, What, Smith ’s i. t. lelkébül vevék valódi eredetüket...” (85). A kor legjobb lexikonja, a Közhasznú Esmeretek Tára többször is hivatkozik rá, így az V. 419. lapon (1833), majd a X. 131. lapon (1834), a XII. köt. 349. lapján pedig majdnem egy lapnyi cikket szentelt munkásságának.

https://s3.eu-central-1.amazonaws.com/kozterkep/photos/u1314-a8729-5cd9af9d12e04-60a27aeccda568a4309caee3_1.jpg
James Watt szobra a Keleti pályaudvar főhomlokzatán

Neve akkor indult el a közszóvá alakulás útján, amikor a brit természettudományi akadémia (British Association) 1882. évi közgyűlésének elnöki megnyitó beszédében Sir William Siemens azt javasolta, hogy James Watt tiszteletére Wattnak neveztessék az 1 amper erősségű egyenáram teljesítménye olyan vezetékben, melynek két vége között 1 volt feszültségkülönbség van. (A londoni Athenaeum c. folyóirat 1882. szept. 2. számának 310. lapján.) E mértékegység elnevezés akkor még csak brit területen vált hivatalossá, nemzetközivé – Honti Péter szíves közlése szerint – csak a párizsi második nemzetközi villamossági kongresszus (Congrés International des Electriciens) 1889 augusztusában hozott határozata alapján lett. Magyarországon már a párizsi határozatnál korábban is találkozunk e megnevezéssel, így a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönyének 1886. évi XX. köt. 330. lapján, ahol Déri Miksa A váltó áramok és azoknak szerepe az elektro-technika terén c. tanulmányában ezt írta: „Normális működés mellett lesz az első tekervény erőfogyasztása 7560 Watt, míg a másod tekervény 7200 Watt hasznosítható munkaerőt szolgáltat.” Alighanem ez a Watt mértékegység első előfordulása magyar nyomtatott szövegben. Ugyane folyóirat következő évfolyamának 263. lapján újra előfordul a szó Kovács Pál cikkében. Tudvalevőleg egy 16, illetőleg 20 gyertyafényű izzó lámpa 1.2 Ampere és 56 Volttal ég; ezek tényleges szorzata pedig 56.1.2 = 67.2 Watt.

Törvényesen előírt mértékegységgé hazánkban a Watt csak a XX. században lett, az ún. mértéktörvénnyel. (E tényre Karsa Béla nyug. műegyetemi professzor volt szíves figyelmemet felhívni.) Az 1907. évi V. törvénycikknek („a mértékekről, ezek használatáról és ellenőrzéséről”) indokolása kimondotta a kérdés rendezésének időszerűségét, „minthogy az elektromos energia mind általánosabbá váló közhasználata folytán az ennek mérésére szolgáló egységek megállapítása égető közszükségletet képez”. Ezért a törvény a 11. § 4. pontjában leszögezte: „Az elektromos munkabírás mértékegysége az a munkabírás, amely másodperczenként egy Joule-munkát létesít; elnevezése a Watt; jelzése: W. Egyszáz Watt, a hektowatt; jelzése: hW. Egyezer Watt a kilowatt; jelzése: kW.” A törvény a továbbiakban meghatározza a wattóra fogalmát, és tisztázza a Watt mértékegység viszonyát a lóerőhöz.

https://media.istockphoto.com/photos/closeup-view-on-electrometer-measuring-electricity-consumption-3d-picture-id1180642769?k=20&m=1180642769&s=612x612&w=0&h=V9CQjKjy5Pyfxxv8gK1HIqqJJLiyfzDmxvin6j44CYg=

A Watt mértékegység-megjelölést az újabb helyesírási szabályzat szerint már kis kezdőbetűvel írjuk: watt. Az 1907. évi törvényben felsoroltakon kívül nyelvünkben a szónak újabb származékai, ill. összetételei is megjelentek, mint pl. wattos, wattmérő, megawatt. A francia nyelvben sokáig élő wattman ’villamoskocsi vezetője’ a mi nyelvünkben tudomásom szerint sohasem élt. Igaz, hogy az angolban sem, lévén ez a franciában szerkesztett álangol szó.

A watt a tulajdonnevekből lett közszavaknak azon viszonylag csekély létszámú csoportjába tartozik, melyek hatósági intézkedésre köznevesültek. Ezek sorába többnyire mértéknevek tartoznak, mint amper (ampère), volt, Celsius, s a csak szakkörökben ismert farad, joule, henry, ohm, coulomb stb. A watt szó rendkívül széles körű elterjedésében, főleg az utolsó másfél évtizedben, nagy szerepe volt az ország villamosításárnak, mely a legkisebb faluba is elvitte az árammal együtt a teljesítmény, a „fogyasztás” nevét is.

Az angol szót mi betűejtéssel vatt-nak ejtjük, tehát a magyarban egyetlen hangja sem teljesen azonos fonetikai értékű az idegen szóéval.

Országh László

Etimológiai szótár

ISMÉT KAPHATÓ!

Zaicz Gábor: Etimológiai szótár
Második, javított, bővített kiadás, 2021
TINTA Könyvkiadó

1000 szó – hetvenöt százalékos nyelvtudás?

A gyakorisági szótárakról

Magyar szótárak XIII. Kiss Gábor rovata

Több évtizedes szünet után az MTA Szótári Munkabizottsága 2000-ben alakult újjá. Egyik feladata az Akadémiai Kiadónál évente megjelenő Lexikográfiai füzetek összeállítása. 2012 decemberében látott napvilágot a 6. „füzet”, amelyben jeles szakemberek idegen nyelveken (angol, francia, német) 15 tanulmányban ismertették a különböző típusú magyar egynyelvű szótárakat. Fábián Zsuzsanna főszerkesztő megfogalmazásában a kiadvány célja, hogy a magyar lexikográfia, szótárírás eredményei világnyelveken is megismerhetőek legyenek.

gyakorisagi-fabian-zsuzsa.JPG

Tovább olvasom

Mit jelent a jóra való restség?

Szó-lélek-közelítés 54.

„Amint a pisla mécs legyőzi a sötétet,
a jótett győzelmének hitét
a bűnös világgal szemben, add meg nekünk!” (Bellon Gellért)

Dante Alighieri Isteni színjáték című művében, a Pokol ötödik körében a haragosok társaságában, a Styx tavat formáló vizébe és sarába helyezi a lelki resteket, kik a tristia, a szomorúság bűnét követték el, ők így szólnak:

„Zordon volt a lelkünk
az édes légben, vidám napsugárban,
mert belül méla ködöket cipeltünk:
mélázhatunk most a fekete sárban.”

https://cultura.hu/wp-content/uploads/2016/09/cultura-dante-by-domenico-di-michelino.jpg

Francesco Petrarca, itáliai humanista költő így vallott: „Ez a kór éjjel-nappal folyamatosan kínzott. Ebben az időszakban úgy láttam, hogy nincs fény, nincs élet, csupán pokolbéli sötétség és keserves halál létezik. És valami sötét gyönyörűséggel olyannyira örömemet leltem a könnyekben és a fájdalomban, hogy nem is akartam megszabadulni tőlük.

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása