Elhangzott 2015. december 15-én a TINTA Könyvkiadó karácsonyi könyvbemutatóján az MTA Nyelvtudományi Intézetében

Dormán Júlia – Kiss Gábor: Tulajdonságszótár. 3150 személyleíró szó magyarázata és ellentéte, valamint fogalomköri csoportosítása. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2015.

A főiskolán hallgatóimmal beszélgetve gyakran előfordul, hogy meg kell kérdeznem, mit jelent, amit mondtak illetve az sem ritka, hogy közönséges, durva kifejezéseket használnak. Ilyenkor vagy fejcsóválással, vagy szóban is jelzem nekik, hogy ezt helytelenítem. Sokszor értetlenkedve kérdeznek vissza, hogy ebben mi a kifogásolandó. Erre jellemző példa az általuk oly gyakran használt kifejezés a „szívás”, ami szerintük nem hordoz negatív tartalmat. Talán két hete történhetett: egy konfliktushelyzetről beszámolva az egyik hallgatóm mesélte, hogy ő a másik féllel szemben nem akart "púposkodni". Csodálkozva néztem rá, mert ezt a kifejezést még nem hallottam és meg is kérdeztem, hogy mit jelent. "Hát, hogy nem fogom cikizni őt" válaszolta. Újból visszakérdeztem, hogy nem akarja kellemetlen helyzetbe hozni a másikat, azaz nem akar kellemetlenkedni? Igen, erősítette meg az én magyarázatomat.

Ezen előzmények után pár nappal később kaptam meg Kiss Gábor felkérő levelét a Tulajdonságszótár bemutatására.

Dormán Júlia – Kiss Gábor: Tulajdonságszótár (TINTA Könyvkiadó, Budapest, 2015.)

Kíváncsian vártam a könyvet, hiszen már több Kiss Gábor által szerkesztett A magyar nyelv kézikönyvei sorozatban megjelent szótár is segíti publikációs munkámat, illetve ajánlásomra már hallgatóimét is. Hamarosan kezemben tarthattam, a Tinta Könyvkiadó által megjelentetett Tulajdonságszótárt. A könyv előszavának olvasása közben felelevenedtek bennem a fentiekben leírt előzmények.

Milne felejthetetlen mesehőse, Micimackó “gazdája” az író fia, Christopher Robin volt. A magyar mesében a kisfiú neve Róbert Gida lett. Milyen állat lehet a gida? Lehet: fiatal őzike (fiú és lány egyaránt), lehet fiatal fiúkecske (a fiatal kislány kecskét már gödölyének nevezzük), és lehet fiatal zerge is. Őzgida, kecskegida, zergegida. Sohasem fogjuk megtudni, hogy Karinthy Frigyes, a fordító (egyesek szerint persze nem is ő, hanem nővére, Karinthy Mici a mese igazi fordítója) melyik állatra gondolt ezek közül. Persze lehet, hogy egyikre sem, csak valami fiatal „kölyökfélére” úgy általánosságban.

Forrás: http://www.disney.hu/micimacko/

December hónapban született neves magyar nyelvészek, szótárírók életrajzai a "tovább olvasom" gombra kattintva olvashatók.

Száz éve született Lőrincze Lajos. Ebből az alkalomból emlékkönyvet mutattak be Veszprémben. Kiss Gábornak, a TINTA Könyvkiadó igazgatójának Emlékmorzsák Lőrincze Lajosról, a retró (?) emberről címmel jelent meg visszaemlékezése a kiadványban. Az alábbiakban közreadjuk Kiss Gábor írását.

 Forrás: anyanyelvapolo.hu

A magyarok szeretik a szólásokat, közmondásokat – az ezekkel foglalkozó kiadványaink népszerűségéből legalábbis erre következtetünk. És miért is ne szeretnénk mi, magyarok a közmondásainkat, hiszen olyan gazdag szólásaink tárháza, hogy abban mindenki megtalálhatja a számára kedves darabokat.

Akár nyelvi játékokra is ihlethetnek a közmondások. Grétsy László nagyszerű könyvében, Nyelvi játékaink nagykönyvében találhatunk nem egy ilyen jellegű játékot. Gyárthatunk például anagrammákat egy-egy ismert közmondás betűinek felhasználásával (Olcsó húsnak híg a leve. –> Hol cúg van, ott a ló is kehes.), alliterálóvá is alakíthatjuk őket (Jó pap holtig tanul. –> Agilis atya aggkoráig acélozza agyát.), de ezeken kívül is számos agytornáztató lehetőség adódik – további játékokért tessék felütni a könyvet!

Most azonban kicsit más irányba, méghozzá az angol közmondások irányába fordítsuk a figyelmünket! Az alább következő képek egy régi könyvecskéből származnak, amelyben angol nyelvű közmondások voltak fölsorolva, képekkel illusztrálva és egy-egy versikével kiegészítve. Most 13 darabot mutatunk be az angol közmondások közül, megadva a szövegek hevenyészett fordítását is.

A bátor keveset szenved, a gyáva sokat.

Két fiú csalánokhoz téved,
Egyikük bátran megmarkolja őket, fájdalmat nem érez;
A másik félelemtől reszket, s nagyon szenved:
A legkisebb érintésre óbégatni kezd.

A jó vendéglőnév és hagyományos patikanév jelzős szóösszetétel, amely azonban egy-egy konkrét cégérre vezethető vissza. A cégér a vendéglátóipari tevékenység művészi kivitelű jelvénye, amelyet a mesteremberek házuk vagy műhelyük utcai homlokzatára helyeztek vagy a bejárat fölé rúdra akasztottak. E középkori céhes világban kialakult megjelölés utalhat a mesterségre (péknél perec, kádárnál vagy csaplárosnál hordó, szabónál olló, lakatosnál kulcs stb.), de lehet másféle is, például zoológiai (oroszlánok, lovak, bikák, griffek, sasok stb.) vagy mitológiai eredetű. A budai szőlőtermelő gazdák venyigecsomóval jelezték a borkimérést. A reformkorban csaknem valamennyi pesti cukrásznak a mitológiából vett boltcímere volt. A mitológiai alakok közül a XIX. századi budai Friedl Ferenc Ede Flóra és pesti Fischer Péter Hébé alakját választotta cégérnek. A cégér készülhetett fémből, fából, kőből, kerámiából, szobor vagy dombormű formájában.

A magyar nyelven megjelenő szövegek nagy százaléka idegen nyelvből lett lefordítva. A fordított szövegekre sok olyan szabály is vonatkozik, amelyet jobb esetben a magyarul szöveget előállító íróemberek is követnek – a helyesírás szabályainak betartása mellett ilyen például, hogy a páros testrészeket magyarul egyes számban írjuk (adott esetben persze előfordulhat egy-egy „szemei”, de például az, hogy „ajkai”, soha). Számos olyan dologra kell azonban odafigyelnie egy fordítónak, amire egy anyanyelvén írónak nem, lévén előtte nem fekszik egy forrásszöveg, amelyhez „hűnek” kellene lennie.

November hónapban született neves magyar nyelvészek, szótárírók életrajzai a "tovább olvasom" gombra kattintva olvashatók.

A mindenszentek napjához kapcsolódó magyar népszokásokat ma már kevesen ismerik, pedig egykor ez volt a bíróválasztás, a tanácsújítás, vagy az új cselédek felfogadásának napja is. Mindenszentek napján a munka is tilos volt: nem volt szabad mosni, földet művelni, építkezni.

Egyes magyar településeken ekkor böjtöltek, más falvakban a szegények számára sütöttek kenyeret, hogy azok könyörögjenek az adományozók halottaiért. Sokan úgy tartják, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírjaikból, ezért a családi lakomán nekik is külön terítettek, és minden szobában lámpát gyújtanak, hogy könnyen eligazodjanak.