Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog

Még néhány szó az idegen nevek kiejtéséről

Nyelvi tévhitek 6.

Ilyen tanácsot biztosan senki sem hangoztatott, de a jelek szerint azok, akik kevés idegen nyelvet ismertek, bizonyos esetekben sokáig ahhoz a nyelvhez folyamodtak, amelyet a legtöbb ember ismert, és ha egy szokatlanabb idegen nyelvhez tartozó név kiejtése gondot okozott, a német hangtan…

Tovább olvasom

Az idegen nevek kiejtésében az adott nyelv kiejtését kell követni?

Nyelvi tévhitek 5.

Az idegen tulajdonnevek és szavak kiejtése természetesen csak olyan nyelv esetében gond a magyarnak, amelyeket latin betűkkel írnak. Az Akadémia helyesírási szabályzata szerint minden más nyelv esetében a kiejtés szerint kell írnunk a megfelelő magyar betűkkel. Az előbbi esetben kétféle mód van…

Tovább olvasom

A kínai nyelveknek nincs nyelvtana, csak kacifántos írása?

Nyelvi tévhitek 4.

Azt tapasztaltam, hogy a laikusokat, vagyis a nyelvekhez hivatásból nem értő nagyközönséget élénken érdekli a Mennyi Birodalom nyelve bizonyos vonásai miatt, úgy is mondhatnám, hogy némi titokzatosság övezi. Mi tagadás, a kínai valóban méltó a kiemelt figyelmünkre, és ha itt csak a címben említett…

Tovább olvasom

Vannak primitív és vannak fejlett nyelvek?

Nyelvi tévhitek 3.

Bizonyára sokan úgy képzelik, hogy egy kis törzs az Amazonas őserdeiben vagy egy beduin törzs a szavannákon primitív nyelvet beszél. Szűkös és nem túl változatos környezetben élnek, egyhangú munkában telik életük, kevés a tapasztalatuk, emberi kapcsolataik egyszerűek és jól áttekinthetők. Nincsen…

Tovább olvasom

A Pannon tengerbe süllyedt szavak múzeuma

A TINTA Könyvkiadó Szómúzeumának a közelmúltban második, jelentősen bővített kiadása látott napvilágot. A Szómúzeum összeállítója, a soproni matematikatanár, Hajdu Endre folyamatosan gyűjti a nyelvünk furcsaságait. A Magyar Narancs így örvendezett a könyv megjelenésekor. Ajánljuk mindenkinek, akit…

Tovább olvasom

A moldvai csángókról

Az írás eredeti megjelenési helye: Vasárnapi Újság, 1900, 47. évfolyam, 690-695. A magyar olvasóközönség sokat hallott már a csángókról, amaz idegenbe szakadt magyarokról, akik hosszú idő óta élnek ott, de azért anyanyelvüket, ősi szokásaikat, nemzeti jellemvonásaikat annyira, amennyire megőrizték…

Tovább olvasom

Hat- vagy hétezer nyelv van a világon?

Nyelvi tévhitek 2.

Tévhit az elképzelés, hogy a ma létező nyelvek számát pontosan meg lehet állapítani. Még a hozzávetőleges megállapítás is roppant ingatag. Egyebek közt az is tanúsítja ezt, hogy mindkét fenti adatot tekintélyes, hitelt érdemlő tudományos művek vagy testületek nyilvánították ki, míg más tekintélyek…

Tovább olvasom

A nyelvek születnek és halnak?

Nyelvi tévhitek 1.

Ugyan miért lenne ez tévhit? Hisz kétségtelenül vannak holt nyelvek, mint például a latin, meg kihalt nyelvek, mint mondjuk az etruszk. És hogy kihalhassanak, előbb létre kellett jönniük, nemde? Ha ennyire tág értelemben használjuk a két igét, akkor a kijelentéssel valóban nincs hiba, de hogy a…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása