Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog

Sokoldalú keresztnevek

Ami a magyar személyneveket illeti, a XIV. századtól kialakult kételemű névrendszerben a családnevek jelzőként viselkednek a keresztnevek előtt. (Innen a keresztnév egy időben használatos utónév elnevezése.) A családneveknek kialakulásukkor az volt a feladatuk, hogy több azonos keresztnevű személy…

Tovább olvasom

„Kizártnak tartom, hogy a magyar nyelv finnugor rokonságát tudományosan cáfolják”

Interjú Csúcs Sándorral

A közelmúltban jelent meg a Reguly Társaság és a TINTA Könyvkiadó közös kiadásában Csúcs Sándornak a Miért finnugor nyelv a magyar? c. könyve. A szerzővel az érdi Földrajzi Múzeumban Kiss Gábor, a TINTA Könyvkiadó igazgató-főszerkesztője beszélgetett a Reguly Antal születésének 200. évfordulója…

Tovább olvasom

Szível és szívlel

Összetéveszthető szavak eltérő jelentéssel

A hasonló hangzású szavakat sokszor hibásan használjuk, és így ezek sokszor helyesírási szempontból is hibák forrásai lehetnek. Kezdjük a cím szavaival! A szível jelentése az, hogy valaki iránt jóindulattal, türelemmel viseltetünk, valakit kedvelünk, szeretünk. Ha nem szívelünk valakit, az azt…

Tovább olvasom

A „popont”

avagy a kettőspont fölösleges használatáról

Móra Ferenc egyik cikkéből idézek. A címe csak egy nyomtatott kettőspont: „Tetszik tudni: mi ez. Mindenki látja: kettőspont. Vagy ahogy a régi világban mondták: popont. Ez a popont maholnap: egyeduralkodója lesz a magyar írásnak. Mint Mózes kígyója a Faraó kígyóit: megeszi a többi írásjelet.…

Tovább olvasom

Használt ruha üzlet

Az egybe- és különírás fortélyai

Nyelvünkben nagyon sok az összetett szó. Fontos helyesírási kérdés: mikor írjuk őket össze, vagy mikor használunk kötőjelet. A kecskeméti piac felé haladva egy üzlet cégtábláján olvasható a következő felirat: Használt ruha üzlet. Próbáljuk elemezni ezt a szókapcsolatot! így különírva két megoldás…

Tovább olvasom

Legszebb szavaink

Sokszor felvetődik a kérdés: melyek legszebb szavaink. Vannak általános ismertetőjelei a szavak jó hangzásának, de itt nem erről van szó, hanem arról, hogy egyénileg kinek melyik szavaink tetszenek, nem is csak a szavak hangalakja, hanem a hozzájuk fűződő képzettársítás, érzelmi telítettség miatt is…

Tovább olvasom

„Jól mulattál?”

Erre a kérdésre a felelet az lehet, hogy jól, vagy nem jól, rosszul. Régen egyszerűen csak így kérdezték: Mulattál? Erre is az lehetett a felelet: mulattam, nem mulattam. Ez a kérdésforma már közelebb visz bennünket, hogy megértsük, hogyan alakult ki ennek az igének a mai jelentése. Fejtsük…

Tovább olvasom

Vécé

Az alábbi írás eredetileg a Magyar Nyelvőr 1975. január–márciusi számában jelent meg (99. évf. 1. szám: 80–82.) E szót, azt mondhatni, ma már talán minden felnőtt magyar ismeri. Hiszen a komfort fogalmába (vö. Nyr. 93: 390) napjainkban beletartozik a vízöblítéses árnyékszék is. De magát a vécé…

Tovább olvasom