Ami a magyar személyneveket illeti, a XIV. századtól kialakult kételemű névrendszerben a családnevek jelzőként viselkednek a keresztnevek előtt. (Innen a keresztnév egy időben használatos utónév elnevezése.) A családneveknek kialakulásukkor az volt a feladatuk, hogy több azonos keresztnevű személy közül kijelöljenek egyet. Például melyik Gábor a sok közül? Példánkban a Kiss családba tartozó. Így alakult ki és szilárdult meg a Kiss Gábor név. A családnév nemzedékről nemzedékre öröklődve általában az apa családjához kapcsolja az embert. A keresztnév a születéskor kapott egyéni név, amelyet általában a szülők választanak a gyermekük számára. A mai magyar keresztnévkincs egyik legteljesebb gyűjteménye összesen 2606 nevet tartalmaz, ebből 1163 a férfinév és 1443 a női név. A névadók igényeinek kielégítésére a nevek száma folyamatosan újabb és újabb elemekkel gyarapszik.

Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. A leggyakoribb női és férfinevek

Jelen kötet szerzői – Fercsik Erzsébet és Raátz Judit, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárai – sokoldalúan mutatják be a száz leggyakoribb magyar női és férfinevet. Az előszóban tájékoztatást adnak a nevek kialakulásáról, a nevek fajtáiról, arról, hogy mi módon jöttek létre a kételemű nevek. A könyvben tárgyalt keresztnevek szócikkeinek felépítése a következő: a név eredete, védőszentjei, névnapja, gyakorisága, becézése, rokon nevei, női és férfi párja, idegen nyelvi megfelelői. Külön pontokba szedve találunk adatokat a név családnévi használatáról, híres viselőiről, irodalmi és képzőművészeti alkotásban való előfordulásáról. A szócikk következő részei azt ismertetik, hogyan jelenik meg a név földrajzi nevekben, milyen népszokásokkal áll kapcsolatban, milyen szólásokban, közmondásokban szerepel, illetve miként fordul elő névcsúfolókban. A szócikk végén a név köznévként való használatáról tájékoztatnak.

A keresztnevek egy része – különösen a magyar nyelvben hosszú idő óta jelen lévő, gyakori előfordulású nevek – a nyelvhasználat során közszóvá válhatnak. Megtörténhet a köznevesülés minden alaki változtatás nélkül, de kaphat a köznevesült keresztnév valamilyen toldalékot, esetleg összetett szó elő- vagy utótagjaként válhat köznévvé. Közszóként leggyakrabban valamilyen emberi jellegzetességet, tulajdonságot jelölnek, de előfordulnak állatok, növények, tárgyak neveként vagy egyéb jelentésben is.

Ő vajon Bertrand vagy Robert?

Claude Lévi-Strauss hívta fel a figyelmet arra, hogy a francia népnyelv a madaraknak fajuk szerint ad keresztnevet: a veréb (le moineau) Pierrot, a papagáj (le perroquet) Jacquot, a szarka (la pie) Margot, a pinty (le pinson) Guillaume, az ökörszem (le troglodyte) Bertrand vagy Robert, a vízi guvat (le râle d’eau) Gérardine, a kuvik (la chevêche) Claude, az uhu (le grand duc) Hubert, a holló (le corbeau) Colas, a hattyú (le cygne) Godard, s használhatók ilyen kifejezésekben: Il y a trois pierrots sur le balcon ‘Van három veréb az erkélyen’ (La Pensée sauvage. Paris, 1962: 266).

Sárgarigó, más néven gábor vagy gábormadár

A magyarban a gábor, gábormadár a sárgarigó neve volt (a gáborján ‘tövisszúró gébics’ is a Gábor szó fejleménye), mátyás, mátyásmadár egyes nyelvjárásokban ‘szajkó’, ágnesmadár a Felvidéken ‘harkály’ stb., de a franciához fogható megfelelések nincsenek. A máté a Székelyföldön ‘medve’, a bence a Dunántúlon ‘nyúl’, a miska pedig különböző nyelvjárásokban ‘kukac’, ‘egér’, ‘nyúl’ lehet. Érdemes sorra venni Fercsik és Raátz nyomán, mely népnyelvi rovarnevek keletkeztek keresztnévből. A hivatalos, tudományos nevek között a katicabogár és a szentjánosbogár kivételes. A szentjánosbogárnak van egyszerű jánosbogár elnevezése is. A szöcske Dánielről daniló. A szitakötő Balázsról balázsló, Bencéről benceló, Sáráról kandasári. A cserebogár Andrásról cserebandi. A kék nünüke Magdolnáról magdalénka. A szőlő hajtásait megtámadó hernyó ilona, ilonca. A poloska Bencéről büdösbence, Mártonról büdösmárton, büdösmarci, Pálról pocokpál, Annáról büdöspanna, büdöspanni, Margitról büdösmargit, margitbogár. A bodobács jánosbogár, jóskabogár, ilonabogár. A katicabogár Bencéről bödebence, Péterről kispéterke, petibogár, petikebogár, péterkebogár, Ilonáról ilonabogár, Máriáról máriskó, máriabogár, de legtöbb tájnyelvi elnevezése Katalinról való: katabogár, katibogár, katika, katica, katicabogárka, katinkabogár, katalinbogár, katalinbogárka, katalinka, katalin, katalika, katalina, katakata, katalinabogár, bödekata, istenkaticája, fűskati, füskata.

Kék nünüke, más néven magdalénka

A bodobács és a becézett keresztnevén szólított falu bolondja megnevezésének összefüggésére Kovács Antal mutatott rá felső-szigetközi gyűjtésében. Idevágó adatai a következők. „Jancsibugár (Cikolán), Sanyibugár (Arakon), pirozsbogár, pirozsbugár, suszterbogár: Verőköltő bodobács (Pyrrhocoris apterus). Futkorász mint a falu bolongya – mondják róla. Azért kapta a személyneveket, mivel egyszerűen Sanyinak vagy Jancsinak hívták a szerencsétlent, változatos jelzőkkel kifejezve elmeállapotát (gyalló, gyüggyő, düddő, dédó, gonó, kukkó). Ez a státusz manapság nem létezik, a rovarnevek emlékezetetnek rá” (Kovács Antal: „Járok-kelek gyöngyharmaton...” Növény- és állatnevek a Felső-Szigetköz tájnyelvében. Mosonmagyaróvár, 1987: 55).

Kicsi Sándor András

A fenti írás először az Ezredvég folyóirat 2010/1. számának 118–120. oldalán jelent meg.