Használt ruha üzlet
Az egybe- és különírás fortélyai
Nyelvünkben nagyon sok az összetett szó. Fontos helyesírási kérdés: mikor írjuk őket össze, vagy mikor használunk kötőjelet.
A kecskeméti piac felé haladva egy üzlet cégtábláján olvasható a következő felirat: Használt ruha üzlet. Próbáljuk elemezni ezt a szókapcsolatot! így különírva két megoldás is lehetséges: 1. a ruhaüzlet a használt, tehát tatarozásra szorul, 2. az üzletben használt ruhákat vesznek és adnak el. Természetesen ez utóbbi megoldás a helyes.
Használt ruhaüzlet? Hansználtruha üzlet? Nem! Használtruha-üzlet!
Ilyen esetben az úgynevezett „mozgószabályt” kell használnunk. Helyesírási szabályzatunk szerint a használt ruha, kiváló művész, ipari tanuló, napközi otthon külön írandó. De ha összetételek első tagjai lesznek, egybeírjuk őket, és kötőjellel kapcsoljuk hozzájuk a harmadik tagot, így tehát használtruha-üzlet, kiválóművész-jelvény, iparitanuló-iskola és napköziotthon-vezető a helyes írásmód.
Ezeknek az összetételeknek a helyesírására nagyon kell vigyáznunk, mert különben humoros vagy bosszantó jelentéseket kapunk. A betonkeverő-gépalkatrész például azt jelenti, hogy a gépalkatrész üres óráiban vagy unalmában betont is kever. Ezért helyesen betonkeverőgép-alkatrészt kell írni. Ugyanígy a kukoricakapáló gép, fertőzőbeteg-osztály és az ortopédcipő-készítő ktsz a helyes írásmód, mert ha máshova tesszük a kötőjelet, mást jelentenek.
Betonkeverő-gépalkatrész vagy betonkeverőgép-alkatrész?
Arra is gondolnunk kell, hogy sokszor a jelzős szerkezet nem pontosan azt fejezi ki, amit az összetett szó. Így a „tanuló zongora” csak azt jelentheti, hogy a zongora tanul, a „tanulózongora” pedig azt a zongorát jelenti, amelyen gyakorolnak. Ugyanígy elemzés nélkül érthető, hogy összetételnek véve gépírótermet, idegbetegosztályt és koraszülöttkórházat kell írnunk.
Cs. Nagy Lajos: Egybeírás és különírás munkafüzet
Nevetséges, de egyben tanulságos is a következő példa. Megkérdezték nyelvművelőinktől, hogyan kell helyesen írni a baromfibrigád-vezetőt. Ha a baromfibrigád vezetőjét értjük rajta, az csak kakas lehet. Ha pedig valóban brigádvezetőről van szó, akkor mit jelent az összetétel előtagjaként a „baromfi”. Ennek nem örülhet a brigádvezető, mert az összetétel szerint ezzel a jelzővel tisztelik meg. Maradna az idézőjelbe tett előtag („baromfibrigád”-vezető), de ez nem lehet végleges megoldás.
Bele kell nyugodnunk, hogy itt az elnevezés körül van baj. Nem a baromfiak brigádjáról, a tyúkokról van szó, hanem valamilyen baromfitenyésztő vagy -feldolgozó brigádról, tehát személyekről. A hosszú összetétel helyett körülírva nevezzük meg a brigád vezetőjét: a baromfifeldolgozó (vagy baromfitenyésztő) brigád vezetője.
Kiss István
A fenti írás eredetileg a Petőfi Népe napilap 136. számában jelent meg 1969. június 15-én.
Cs. Nagy Lajos Egybeírás és különírás munkafüzet című műve kedvezményesen megrendelhető a TINTA Könyvkiadó webshopjában (www.tinta.hu)!