Legszebb szavaink
Sokszor felvetődik a kérdés: melyek legszebb szavaink. Vannak általános ismertetőjelei a szavak jó hangzásának, de itt nem erről van szó, hanem arról, hogy egyénileg kinek melyik szavaink tetszenek, nem is csak a szavak hangalakja, hanem a hozzájuk fűződő képzettársítás, érzelmi telítettség miatt is (Mint ahogy sokaknak a rádió vasárnap déli Jó ebédhez szól a nóta műsora tetszik a hozzá kapcsolódó jó ebédek hatására.)
Arany János Poetai receptjében összefoglalja, melyek a korabeli költészet legszebb (és leghatásosabb) szavai: „Gyöngy, harmat, liliom, szellő, sugár, villám — Hajnal, korom, szélvész, hattyú, rózsa, hullám, — Délibáb, menny, pokol... ha mind egybevészed: — Recipe — és megvan a magyar költészet.” Ennek a nyilatkozatnak az értékelését minden olvasónk elvégezheti a későbbi csoportosítások alapján.
Hattyú a hajnali hullámokban - egy képen a magyar költészet "ötöde"
Kosztolányi Dezső, aki művész áhítatával foglalkozott művészete anyagával, a nyelvvel, Erős várunk, a nyelv című, nyelvművelésünk ma is klasszikusnak számító alkotásában a következő tíz szót tartja nyelvünk legszebb szavának: anya, csók, gyöngy, kard, láng, ősz, sír, szív, szűz, vér. Az „anya” kivételével csupa egytagú szó! Az emberi élet, a szépség, a természet, a harcos magyar múlt tömör kifejezése.
Ősz és sír - kettő a legszebb szavak közül Kosztolányi szerint
Füles című hetilapunk 1957-ben körkérdéssel fordult olvasóihoz, melyik a tíz legszebb magyar szó. A 160 levélíró 1600 szójavaslatából 493 egyezett. A szerkesztőség ezekből önkényesen a következőket válogatta ki: csend, csillag, fény, gyöngy, illat, könny, lomb, szelíd, szellő, tündér. A válogatás szempontjai közel állnak Kosztolányi szemléletéhez.
Fény szűrődik át a lombon
A hetilapnak beküldött teljes anyag alapján a Magyar Nyelvőr (1958/1) rangsorolással összeállított tíz szava a következő: szerelem, béke, szeretet, szabadság, szellő, édesanya, haza, szív, élet, csillag. Ezekben már nagy eltolódást figyelhetünk meg a szavak érzelmi telítettsége felé.
Szerelem a csillagok alatt
Összefoglalásul annyit jegyezzünk meg, hogy ennek e négy felmérésnek az eredményeképpen legszebb szavaink szóhangalak szerint a gyöngy, a szellő és a csillag, a hozzájuk fűződő képzettársítás szerint pedig az (édes)anya és a szív. A felsorolásokban említett szavak közül a „kard, illat, szelíd, lomb, harmat” szavaink is a legszebbek közé sorolhatók.
De újra hangsúlyoznom kell, hogy minden ilyen válogatás csak szubjektív lehet. Bárki önmagán megpróbálhatja.
Kiss István
A fenti írás eredetileg a Petőfi Népe napilap 136. számában jelent meg 1969. június 15-én.