Az este hat órakor kezdődő könyvbemutatót Ambrus Károly tárogatójátéka nyitotta, majd a kiadó igazgató-főszerkesztője, Kiss Gábor szólt néhány bevezető szót az est mottója („A nyelv lélekhordozó”) kapcsán, megidézve többek között a magyar nyelv „átlátszóságáról” beszélő Babitsot és a nyelvünk szemléletességét hangsúlyozó Karácsony Sándor nyelvészt.

Kiss Gábor igazgató megnyitja a könyvbemutatót (Fotó: Terjéki Tamás)
A KÉPRE KATTINTA GALÉRIA NYÍLIK!

Elsőként Nagy György Magyar–angol szólásszótár című műve kerüt bemutatásra. Sántháné Gedeon Mária első szava a köszöneté volt: angol–magyar szakos tanárként igen hasznosnak tartja a kiadványt. Külön kiemelte az érthető, nem túl tudományos, de információgazdag bevezetőt. Forgatni kell, nem ábécérendben olvasni – mondta el a könyvről –, kikeresve belőle az általunk gyakran használt szólásokat (összesen egyébként 1555 magyar szólás és angol jelentése található a kötetben, de tartalmaz példamondatokat és ellentétes jelentésű szólásokat is). Végül egy húsz évvel ezelőtti, magyarról fordított angol novelláskötetet említett meg, amiben – ha a mostani kötetet felhasználja a fordító – valószínűleg nem így szerepelt volna a „tropára ment az autód?” kérdés: „did your car go to Tropa?”

Sántháné Gedeon Mária bemutatja a Magyar–angol szólásszótárat (Fotó: Terjéki Tamás)

Ezután a könyv szerzője is szólt néhány szót, aki egyenesen Amerikából érkezett. Elmesélte, hogy amikor 1964-ben kiköltözött az USA-ba, Magay Tamás Anglicizmusok, amerikanizmusok című könyve alapján próbált boldogulni, de senki nem értette, inkább kinevették. Első idiómaszótárát azért írta meg, mert amikor harmincöt évvel később hazalátogatott, ugyanezt a könyvet akarták rásózni az Akadémiai Kiadónál. Innentől nem volt megállás, azóta további hat szótárt írt.

Nagy György, a Magyar–angol szólásszótár szerzője

Másodikként Szölősi Éva mutatta be a Magyar szókincsbővítő diákszótár című kötetet, amely nem titkoltan az Értelmező szótár+ „kistestvére”: annak 16 ezer címszava közül 2000 lett kiválasztva, és került be ebbe a szótárba jelentésmagyarázattal és az adott jelentés(ek)hez példamondattal. A könyvbemutatón a közönség is kapott néhány „tesztkérdést”, pl. a tiszteletes és a tisztelendő közötti különbségről (előbbi református) vagy a konflis és a fiáker közötti eltérésről (előbbi egy-, utóbbi kétlovas kocsi). Mivel a közönség is csak hellyel-közzel tudott válaszolni, bizonyítást nyert, hogy nemcsak a gyerekek, de a felnőttek is haszonnal forgathatják a kiadványt – ideális esetben együtt, közösen tanulva anyanyelvünkről.

Szölősi Éva bemutatja a Magyar szókincsbővítő diákszótárat (Fotó: Terjéki Tamás)

Harmadikként Oláh István agrárszakíró állt a közönség elé, hogy bemutassa Bárdosi Vilmos Itt van a kutya elásva! című, „könnyen kezelhető, mindössze 170 oldalas” könyvét, az állatneves magyar szólások és közmondások gyűjteményét. Személyes hangvételű előadásában hangsúlyozta, hogy manapság, a digitalizáció korában elhivatottság kell ahhoz, hogy valaki könyvet írjon és adjon ki, ezért köszönetet mondott a szerzőnek, a lektoroknak és a kiadónak is. A könyv tartalma bizonyíték arra – szögezte le –, hogy hálásnak kell lenni azért, hogy magyarnak születtünk. Röviden szólásra emelkedett a kötet szerzője, Bárdosi Vilmos is, aki könyvének azt az újdonságát emelte ki, hogy az a szólásoknak és közmondásoknak nemcsak az értelmezését közli, de etimológiájukat, eredetüket is. (Oláh István teljes előadásának szövege elolvasható ITT.)

Oláh István bemutatja az Itt van a kutya elásva! című kötetet (Fotó: Terjéki Tamás)

Negyedikként Balázsi József Attila egy reprint kötetet mutatott be, méghozzá Erdélyi Jánostól, a Kisfaludy Társaság egykori sokoldalú titkárától a Magyar közmondások könyvét, amely összesen 9000 közmondást tartalmaz. Erdélyi a kifejezések meghatározó szavát vette alapul a rendezésnél, ellentétben a mai gyakorlattal, amely az első főnevet, annak hiányában az igét veszi alapul. Balázsi József Attila egy kritikai megjegyzést is tett: kár, hogy nem mindegyik közmondáshoz tartozik magyarázat, néha ugyanis elkel a kulturális háttérismeret az értelmezéshez. (Balázsi József Attila előadásának teljes szövege elolvasható ITT.)

Balázsi József Attila bemutatja a Magyar közmondások könyvét (Fotó: Terjéki Tamás)

Végül az Úton Isten felé című kötetről esett szó, amelybe az ókeresztény kor legjelentősebb gondolkodójától, Szent Ágostontól szerepelnek rövid idézetek. A téma szakértője, Frenyó Zoltán filozófus elmondta, hogy a számos műfajban alkotott egyháztanító életműve óriási. Jelen válogatásba a két vaskos kötetből álló idézetgyűjtemény, a Florilegium Ágoston-idézetei kerültek bele. Különbség azonban, hogy ebben a kötetben tematikus rendbe lettek rendezve az olyan bölcsességek, mint például: „A nyelv kardja a vaskardnál is nagyobb”; „Nagyobb sebeket ejt a nyelv, mint a kard”; „Nem kell mindent elhinni, amit olvasunk”; „Mily nagy nyomorúság attól távol lenni, aki mindenhol ott van” [ti. Istentől]. Frenyó Zoltán végül kiemelte a kötet egyik legnagyobb erényét, a kétnyelvűségét, ugyanis az idézetek párhuzamosan latinul és magyarul is szerepelnek a könyvben, nagy segítséget nyújtva a latinul tanulóknak. A latin az európai civilizáció nyelve – zárta gondolatait az előadó –, ezt a kötetet forgatva pedig átérezzük, mit jelent az európai szellemiség, a kereszténység.

Frenyó Zoltán bemutatja az Úton Isten felé című kötetet (Fotó: Terjéki Tamás)

A könyvbemutatót Ambrus Károly gyönyörű tárogatójátéka zárta, de a résztvevőknek még alkalmuk nyílt némi kötetlen beszélgetésre, illetve a kötetek megvásárlására – ezeket a jelen lévő szerzők örömmel dedikáltak is.

A könyvbemutatóról videós összefoglaló is készült, ez IDE KATTINTVA tekinthető meg.

Szabó Mihály