Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


Mi teszi költeménnyé a verset?

Egy kis költészettan

A verstani irodalomból hiányzik az arra vonatkozó explicit válasz, hogy mi teszi költeménnyé a verset. Több ilyen jellegzetességet szokás emlegetni, többek között a szubjektivitást (éncentrikusságot), a kombináló alkotásmódot és a szaggatott szövegezést – az alábbiakban ezeket emelem ki. A tudatosan…

Tovább olvasom

Bessenyei György-breviárium

Bessenyei György (1746–1811)Költő, drámaíró, bölcseleti író, röpiratíró, "a bihari remete" „Hatásának legerősebb és legelevenebb tényezői a magyarság megszilárdítására, fejlesztése és művelése érdekében közzétett röpiratai.” (Beöthy Zsolt) „Életműve lényegében tanító jellegű bölcselkedő…

Tovább olvasom

Berzsenyi Dániel-breviárium

Berzsenyi Dániel (1776–1836)költő, esztéta, tanulmányíró „a niklai remete” „Nézete szerint a béke, a kultúra, a műveltség az emberi boldogság alapjai. Korai ódái a klasszikus, maradandó emberi értékeket hirdetik, a napóleoni háborúk idején a magyar nemesi összefogást és az önfeláldozó hazafiságot…

Tovább olvasom

Batsányi János-breviárium

BATSÁNYI JÁNOS (1763–1845) költő, műfordító „A költő magára vette a hasznossági, társadalmi-szolgálati funkciót: már nem megmagyarázni, hanem mintegy megváltoztatni kívánja költészetével és vezérszerepével a világot.” (Margócsy István) „Első forradalmár költőnk, aki a személyesség addig nálunk nem…

Tovább olvasom

Balassi Bálint-breviárium

BALASSI BÁLINT (1554–1594) költő, drámaíró „Nyolc nyelven értő, fölényesen művelt, ragyogó költői tehetség, európai fölszabadult szellemű, humanista, reneszánsz egyéniség: szépség, vitézség, tisztaság és emberség iránti vágy vezérli. Költészetének titka az önkifejezés és a megformáltság harmonikus…

Tovább olvasom

Az „e” hangról

Magánhangzóink közül az „e” hang nagyon sokszor ismétlődik. Ezt magunk is sokszor észrevehetjük beszéd vagy olvasás, főként hangos olvasás közben. Irodalmunkban számos példát találhatunk arra, hogy íróink – sokszor csak a tréfás hatás kedvéért – fel is használták. Édes Gergely, a XVIII. század…

Tovább olvasom

„Égi és földi szép"

Makkai Ádámmal beszélget Balázs Géza

A beszélgetés eredeti megjelenési helye: Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám) A beszélgetés időpontja: 2005. december 19. Helyszíne: Budapest, Szent Margit Gimnázium Balázs Géza: Azt hiszem, a lehetetlenre vállalkozunk, mert ha egy nyelvészt kérnek föl beszélgetés levezetésére egy…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása