Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


A szem rágógumija s más ilyenek

Nyelvi mozaik

Autós olvasóim – de talán a nem autósok is – bizonyára tudják, mik azok a fekvőrendőrök: a járműforgalom lassítására létesített mesterséges útakadályok. Ezeken az úttesten keresztben fekvő betonhurkákon csak nagy nehezen zötykölődik át a gép­kocsi, közben a vezető szükségképp lelassít. Mire újból…

Tovább olvasom

Pizzéria

Nyelvi mozaik

Ki hinné, hogy az 1972-es Magyar értelmező kéziszótárban még nincs benne a pizza szó? Pedig nincs benne: tessék csak megnézni az üres helyét a pittyeszt meg a pizsama között! Akkor még legfeljebb a Maria­hilferstrasséra kikalandozó magyar kóstolhatta meg a pizzát (vagy legalább az illatát). Ma…

Tovább olvasom

Kettőszáz vagy kétszáz

A számnevek használatával nincs minden rendben. Egy nagyon tipikus helytelen példát minden nyelvtankönyv megemlít (tőszámnevet használunk sorszámnév helyett): Az öt kerületben lakom, öt kerületben lakni azt jelentené, hogy az illetőnek öt különböző kerületben lenne öt lakása. Pedig aki…

Tovább olvasom

Túlhasznált idegen szavak

Miért ne helyettesíthetnénk őket magyar szavakkal?

Még mindig médiák? – kérdezhetnek hüledezve; pedig hányszor elhangzott már, hogy a médium többes száma a média, tehát a médiák k-ja fölösleges. Már sokszor fölvetettük: nem volna megfelelő a tömegtájékoztatás vagy a tájékoztatási eszközök? Szeretnénk a nyelvművelő…

Tovább olvasom

Közhelyek, sablonok

Közhelyekkel – hogy stílusos legyek – tele van a padlás, tele van a téli, nyári hócipőnk, és sajnos fellelhetők a sajtóban is. Mindennaposak az effélék a köznyelvben, a közélet nyelvében meg a sajtóban: nem ragozom tovább; látjuk már (még nem látni) az alagút végét; ez van, ezt kell szeretni; a…

Tovább olvasom

Lehet-e még fokozni?

Idegen szavak az üzleti életben

A nyelvművelő mozgalomban, a nyelvet féltő közönség körében gyakori téma a felesleges idegen szavak használata, itt-ott burjánzása. Azért mondom, hogy felesleges idegen szavaknak itt-ott burjánzása, mert e témakör igen összetett, vannak szükséges idegen szavak, mint videó, radar, DNS, vannak…

Tovább olvasom

Lehetséges-e a nyelvművelés?

Ha feltennénk a kérdést, hogy a magyar anyanyelvűek szükségesnek, hasznosnak ítélik-e a nyelvművelést, vajon mit válaszolnának? Meggyőződésem, hogy az igen szavazatok lennének nagy többségben. Miért foglalkozom a többség számára kézenfekvő megítéléssel? – Mert egy szegedi főiskolai tanárnő, akinek…

Tovább olvasom

(Ny)elvi kérdések

A kötet szerzője angol–spanyol szakos szakfordító, tolmács, bölcsész és nyelvtanár. Itt összegyűjtött cikkei korábban az E-nyelv Magazin (e-nyelvmagazin.hu) internetes újságban jelentek meg 2009 és 2013 között. A sorozat néhány cikkét lapunk is közölte. A szerző a kötet ismeretterjesztő cikkeit…

Tovább olvasom

Felesleges és káros a nyelvművelés?

A nyelvművelés értelme és haszna

Gyakran hallhatunk szép szavakat az anyanyelv szeretetéről, mindennapi tapasztalataink azonban helyesírási hibák tömkelege, hadarás, éneklő beszéd, rengeteg felesleges idegen szó. A nyelvészek, nyelvművelők mondják a magukét, adják a tanácsokat, – a válasz pedig: Ugyan már! Te még mindig itt…

Tovább olvasom

A nyelv nem kövület

Kiss Gáborral beszélget Nádor Tamás

A szavak embere a szó szoros értelmében. Esetében ez nem puszta játék a szavakkal, hiszen mesterségének címere éppen az anyanyelv. A Magyar szókincstár gondozója, s e minőségében társítója rokon értelmű szóknak és ellentétüknek. Továbbá: honi új szavak és jelentésük rendszeres figyelője, rögzítője.…

Tovább olvasom