Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


Megszületett a világon is egyedülálló Tulajdonságszótár

Interjú Dormán Júlia pszichológussal és Kiss Gábor lexikográfussal

Az alábbi interjú eredeti megjelenési helye: librarius.hu 2015. 04. 30. A napokban jelent meg a magyar egynyelvű szótárairól híres TINTA Könyvkiadónál a Tulajdonságszótár, amelyben alcíme szerint 3150 személyleíró szó magyarázata és ellentéte, valamint fogalomköri csoportosítása található. Ebből az…

Tovább olvasom

Balassa József: Az író és a nyelvhelyesség

Az írás eredeti megjelenési helye: Nyugat 26. évfolyam, 1933. 15–16. szám, II. 113–119. o. Midőn Révai Miklós, a történeti magyar nyelvtudomány megteremtője 1802-ben elfoglalta katedráját a pesti egyetemen, első előadását ezekkel a szavakkal kezdte: «Nescimus hungarice loqui. Nem tudunk magyarul.…

Tovább olvasom

Kenguru szavunk eredete

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai XIII.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 92. évf. 1968., 339–340. oldal. Az első európai ember, aki ezt az állatot nemcsak látta, hanem le is írta, James Cook kapitány (1728–1779), a Csendes-óceán nagy felfedező hajósa volt. 1770 augusztus 4-én feljegyezte naplójában (nyomtatásban…

Tovább olvasom

Koktél szavunk eredete

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai X.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 92. évf. 1968., 228–231. oldal. Ez az angol italnév már jó ideje foglalkoztatja az etimológusokat, főleg a műkedvelő nyelvészkedőket. A cocktail ugyanis szó szerinti fordításban a kakas farkát jelenti. Első látásra nehéz megállapítani, hogy…

Tovább olvasom

Kevés olyan csodálatos dolog van, mint a nyelv

Interjú Tótfalusi istvánnal

2020. augusztus 29-án hunyt el Tótfalusi István, a TINTA Könyvkiadó Arany Penna díjas szerzője. A TINTA Könyvkiadónál az alábbi könyvei jelentek meg: Klasszikus szócsaládfák, 44 tévhit a nyelvekről és nyelvünkről, 48 szerelmes vers, Idegen szavak alapszótára, Magyarító szótár, Nyelvészeti…

Tovább olvasom

Jövevényszavaink művelődéstörténeti tanulságai

Közismert tény, hogy valamely népnek az írott nyelvemlékek korát megelőző művelődési viszonyaira (a tőlük származó régészeti leleteken kívül) nyelvének jövevényszavai vetnek legtöbb világot. Mert vannak ugyan a jövevényszavak között olyanok is, melyeket komoly szükség nélkül teljesen fölöslegesen…

Tovább olvasom

Mivé lettél, anyám nyelve?

Miközben elkezdtem írni e sorok első változatát, ritka, szép nap volt: 2018. szeptember 26. Hallottam az MR1 Kossuth Rádió Déli Krónikájában, hogy ma van az Iskolatej Világnapja, a Fogamzásgátlás Világnapja és a Nyelvek Európai Napja. Vagy a Nyelvek Európa-napja? esetleg az Európai nyelvek Napja?…

Tovább olvasom

Jeremiád

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai IV.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 91. évf. 1967., 359. oldal. Folyóiratunk ez évi 76. lapján Zsoldos Jenő megállapította, hogy téves volna – ahogy eddig történt – e szó megalkotását Toldy Ferencnek tulajdonítani. Cikkében kimutatta, hogy a jeremiád szóval a Pesti Hírlap már…

Tovább olvasom

Szavaink nyomában…

A nyelvek világában I.

Sok szavunk eredetének nyomozása van olyan izgalmas és érdekes, mint bármely detektívregény. A szófejtő tudós és a mesterdetektív munkája annyiban is hasonlít egymáshoz, hogy jó szándékú laikusok mindegyik mesterségbe sokszor belekontárkodnak. Így azután se szeri, se száma a Sherlock Holmes…

Tovább olvasom

„A nyelv nagyobb úr, mint a nyelvész”

Nyelvészportrék IV. Beszélgetés Grétsy Lászlóval

Az interjút Daniss Győző készítette. Legtöbbünknek édesanyánk volt az első nyelvművelője. Követte őt a szűkebb-tágabb környezet, a család, a játszótér, az óvoda, az iskola, az utca, a munkahely. Több-kevesebb tudatossággal – és jól-rosszul – mind-mind „művelte” beszédünket, írásunkat. Közben szót…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása