Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


Elhunyt Kiefer Ferenc

Gyászol a nyelvtudomány: 2020. november 21-én Budapesten elhunyt Kiefer Ferenc akadémikus. Kicsi Sándor András írásával emlékezünk rá. Kiefer Ferenc Kiefer Ferenc (1931–2020) nyelvész, a jelentéselmélet nemzetközileg is elismert művelője volt. A szegedi JATE-n végzett (TTK matematika–fizika…

Tovább olvasom

Sebestyén Géza a nyelvelméletről

Sebestyén Géza: Nyelv és nyelvtudomány. A nyelvelmélet alapjai. Bp.: Kir. Magyar Egyetemi Nyomda 1939. Reprint, Simoncsics Péter utószavával. Bp.: Tinta Könyvkiadó 2020. A kötet szerzője „egykönyvű nyelvész”, az elsősorban könyvtárosként, a könyvtárügy megbecsült fejlesztőjeként ismert Sebestyén…

Tovább olvasom

Névtani alapművek

A keresznevek és a tulajdonnevek enciklopédiáiról

Fercsik Erzsébet – Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája; TINTA Könyvkiadó; 2009 Hajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája; TINTA Könyvkiadó. 2010 Az írás eredeti megjelenési helye: Kortárs, 2010. szeptember Egyes nyelvészek és filozófusok a tulajdonnév és a köznév között a lényeges…

Tovább olvasom

Horatius gombája

Számos hiedelem, koholmány él vagy legalábbis élt a gombákkal kapcsolatban. Ezek egyike, hogy „a napos területeken, legelőkön termő gombák kivétel nélkül jók, míg az erdők árnyas mélyén rejtőzők általában mérgesek” (Gaál 1936: 293). Él, vagy legalábbis élt ennek a hiedelemnek teljes ellenkezője is.…

Tovább olvasom

Az ízletes rizike gomba és népi elnevezései

Az ízletes rizike (Lactarius deliciosus) a galambgombafélék (Russulaceae) családjába tartozik. Gyűjtött és kereskedelembe is nagy tételben kerülő gombafaj. Barnás-narancssárga színű. A kalap átmérője 5–12 cm között van. Fiatalon laposan domborodó, majd kiterül, a közepe benyomódik, végül tölcsér…

Tovább olvasom

Décsy Gyula, az eurolingvisztika magyar klasszikusa

A nyelvtudomány, ezen belül az areális nyelvészet feladatai közé tartozik egyes földrészek nyelveinek számbavétele. Az eurolingvisztika a nyelvészet viszonylag új tudományága, mely külön Európa nyelveit vizsgálja több szempontból. Magát Európát is többféleképpen lehet meghatározni, s a különböző…

Tovább olvasom

Lajhár szóról a nyelvész

Az alábbiakban arra mutatok rá, hogy lajhár szavunk német eredetű, eredetileg a jokulátorsághoz kapcsolódott, állatnév jelentése pedig valószínűleg holland mintára jött létre. A lajhár a mai köznyelvben egy dél-amerikai állatot jelöl, valaha elsősorban ‘lusta; esztelen; esetlen’ jelentésben volt…

Tovább olvasom

A szürke pohárgomba az erdélyi néphagyományban

A fészekgombaszerűek (Nidulariales) rendjét olyan gombák alkotják, amelyek belső termőtömege (gleba) egy vagy több egymástól jól elkülönülő korong- vagy lencseszerű testecskét (peridiola) alkot, mintha a gombában, mint egy fészekben, több kisebb gomba lenne. Spóraérés után ezek a testecskék nem…

Tovább olvasom

Mátyáscsuka

A halak népies nevéről

A magyar népi madárnevek gyakran, a népi halnevek általában megfeleltethetők tudományos fajnevekkel. A magyarban a vadon élő állatok megnevezésére viszonylag ritka népi alfajnevek a specialisták (vadászok és halászok) szóhasználatára jellemzőek, s gyakran az illető állatfaj megjelenése különböző és…

Tovább olvasom

A denevér, a fiadzás és a találós kérdések

Melyik madár fiadzik?

Az első magyar, még latin nyelvű műből átvett, először 1702-ben megjelent állattan szerzője Miskolczi Gáspár (1627–1699) református lelkész volt. Ő a madarak között, a baglyok és a griff társaságában tárgyalta a denevért avagy pupenevért (1983: 292–5). Szerinte helyesebb a madarak közé sorolni, mert…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása