„Bátran halad az ember élte ösvényén, de elején ne botoljon, mert megütvén lábát, egyszersmind bátorságát is elveszti. Későbbi botlások lábát ha sértik, bátorságát nem veszik el.” (Gárdonyi Géza)

A bátorság vagy görögül andreia, fortitudo, fontos emberi erény, sokan foglalkoztak mibenlétének megértésével. A nyugati hagyományban olyan filozófusok vizsgálták, mint például Szókratész, Platón, Arisztotelész. Az ő Etikájában az erényes személy olyan valaki, aki minden erény egyfajta harmóniáját valósítja meg: az erényeknek megannyi szálként át kell járniuk az ember életének szövetét, például a bátor tett legyen teljes egységben a mértékletességgel és a türelemmel.

A keleti hagyományban a Tao Te King magyarázza: „A bátor vakmerő halála gyászos, a bátor nem-merő élni tud. Kétfajta bátorság: egyik hasznos, másik káros. Amazt a természet mért nem szívleli, ki bírja megérteni? A bölcsnek is homályos. Az égi út nem harcol, mégis győzni tud, nem szól, mégis válaszol, nem hív, mégis sereget gyűjt, tétlen, mégis irányít. A természet hálója hatalmas: bár ritka-szövésű, rajt át nem hatolhatsz.”

Kondor Béla: Űrhajósok

A kétrészes bejegyzés első része IDE KATTINTVA érhető el.

A levegő alkatrészeit képező, de csak nyomokban előforduló nemesgázok egynéhányának neve ugyancsak felfedezésükkel függ össze. A neon (Ne) a görög »új«, a kripton (krypton, Kr) a »rejtett«, a xenon (X) pedig az »idegen« szóból származik. A legérdekesebb azonban a tantál nevének eredete. Zeus fia, Tantalus frígiai király, a görög mitológia szerint Pelops és Niobe atyja, az istenek titkait kifecsegte, sőt fiát, Pelopsot egy lakomán feltálalta nékik, hogy mindentudásukat próbára tegye. Büntetésből sem ételhez, sem italhoz nem juthatott, bár mindkettő hívogatóan csalogatta. Ezekre a »tantalusi kínokra« célzott a tantál (Ta) felfedezője, amikor az elemet elnevezte. A tantál ui. mindig együtt fordul elő egy hozzá nagyon hasonló elemmel, a nióbiummal (Nb), amelytől csak fáradságos munka árán sikerült elkülöníteni. Utóbbi tehát a tantállal fennálló kétszeres, kémiai és mitológiai rokonságának köszönheti nevét. Mivel a Columbusról columbitnak nevezett amerikai ásványban fedezték fel, az amerikaiak még ma is columbiumnak hívják. Érdekes, hogy egy tévesen meghatározott, a nióbiumhoz hasonlónak vélt elemet pelopnak neveztek.

Tantál

Magyar szótárak XVI. Kiss Gábor rovata

A nyelvtanulás, a nyelvelsajátítás alapfeltétele a jó emlékezőképesség. A modern pszichológia az embereket három típusba sorolja az emlékezőképességük szerint. Vannak, akik arra emlékeznek jól, amit láttak, vannak, akik a hallottakra, míg másoknak a mozgások vésődnek mélyen eszükbe. Nem vagyunk egyformák, többféle út vezet az eredményes nyelvtanuláshoz. Ezt ismerte fel a kora újkor nagy pedagógusa, Comenius (1592—1670). Tanítói pályája során szomorúan tapasztalta, hogy az idegennyelv-tanítás mennyire nehézkes és kis hatásfokú, ezért az addigi nyelvtanulói szótárakat képekkel egészítette ki. Így jelöli meg az Orbis pictus (Látható világ) című szótárának célját: „Adassék a gyermekek kezeikbe képes könyv, hadd gyönyörködtessék magokat a képeknek megnézésével kedvek szerint, hogy azokat voltaképpen megismerhessék, még otthon is, minekelőtte az oskolában elküldettetnek.” A kiadvány mai szemmel is korszerű, hiszen „munkáltató”, a képeken lévő kis számocskákat kell összekapcsolni a diáknak a szószedet számozott szavaival.

Természetesen az 1653-ban Magyarországon megjelent háromnyelvű – latin, magyar és német – szótárának képecskéit ma már megmosolyogjuk, de korában igazi áttörést jelentettek. Nem véletlenül adták ki számtalanszor, számtalan változatban az 1700-as években.

A keresztrejtvények megfejtéséhez sok esetben ismerni kell egyes elemek vegyjeleit. Többször előfordult, hogy ismerőseim kérdéssel fordultak hozzám. Némelyik furcsább nevű elem esetében az iránt is érdeklődtek, hogy miért hívják így. A kérdés engem is érdekelni kezdett, és lassanként összegyűjtöttem az erre vonatkozó adatokat.

Az elemek tudományos neve latin vagy görög nyelvű, és csak elvétve más. A képletekben és a vegyfolyamatok leírásakor rövidítve használjuk azokat. A fontosabbakat (a gyakrabban előfordulókat) csak a kezdőbetűvel jelöljük meg. Például: oxigén: O, nitrogén: N, hidrogén: H. Ha több elem neve kezdőik ugyanazzal a betűvel, ami természetesen sokszor előfordul, úgy a többi jelölésekor még egy másik jellemző betűt is kapcsolunk az elsőhöz. Pl. osmium: Os, neon: Ne, nikkel: Ni, hélium: He, higany: Hg. Az első betű nagy, a második kicsi, és mindkettő »nyomtatott«, még kéziratban is.

Magyar szótárak XV. Kiss Gábor rovata

A magyar nyelvtan oktatásán belül (már ha megtartja a magyartanár a nyelvtanórát) a fogalmazásoktatás egyik fontos tézise, hogy a szóismétléseket kerülni kell, és írásunkat, beszédünket színesíteni kell rokon értelmű szavakkal. Ezért igen sok családban, iskolai könyvtárban található szinonimaszótár.

No de mely szavakat tekinthetjük szinonimáknak, azaz rokon értelműeknek? Naivan mondhatnánk, amelyek felcserélhetők egymással. Jó, jó, de mikor? Mindig vagy gyakran? Ugyanis a nyelvben nincs két ugyanolyan jelentésű szó, ha másban nem, hát stiláris értékükben különböznek. Elég, ha csak az apa – fater, a főnök – góré vagy szalad – tép szópárokra utalunk. De a szavaknak a régi nyelvben használatos változatai vajon szinonimák-e: szemüveg – okuláré, könyvespolc – téka? A fokozati különbségeket bemutató szavak rokon értelműek-e: szitál – szemerkél – esik – ömlik – zuhog? Folyóvizek neveinek sora ugyanezt a kérdést veti fel: csermely – ér – patak – folyó – folyam. Szóval szedje össze magát (szinonim szólással: kösse fel a gatyáját), aki szinonimaszótár összeállításába fog.

A modern kori német, angol szinonimaszótárak megjelenése után csak több mint száz évvel később, 1910-ben jelent meg Póra Ferenc középiskolai magyartanárnak A magyar rokon értelmű szók és szólások kézikönyve. Ez a szótár 800 nagy csoportba sorolja 12.000 szavát. Póra Ferenc szótára egyedüli volt közel hét évtizeden keresztül a magyar szinonimaszótárak piacán, hogy aztán a rendszerváltás lendületében reprint kiadásban több alkalommal is megjelenjen.

„Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, amint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen.” (János 14,27)

Az ige világos tanítása ellenére kevesen tudjuk, mi a lelki nyugalom titka. Noha annyira fontos az életben, hogy szinte bármit megtennénk azért, hogy megtaláljuk. Egzotikus helyekre utazunk méregdrága pénzen, pusztító drogokkal kísérletezünk, New Age-módszereket próbálunk ki. Ennek ellenére ezen a világon csak nagyon kevesen vannak békességben önmagukkal. A legtöbb ember rengeteg aggodalmat, feszültséget cipel.

Elrabolja a békességünket, amikor nem tudjuk befolyásolni a körülményeket, hiszen valójában életünk nagy részét nem mi irányítjuk. Az is a békesség elvesztéséhez vezet, hogy az emberek nem változnak, sőt, zokon veszik, amikor megpróbáljuk megváltoztatni őket. A leggyorsabb módja annak, hogy elveszítsük a lelki békénket, az, ha a dolgok megmagyarázhatatlanok. Látjuk, hogy az élet nem igazságos. És ez még nehezebb akkor, amikor nem tudjuk a miértre a választ, ilyenkor még hajlamosabbak vagyunk aggódni, idegeskedni, feszültté válni. A békesség az életünk egyik alapvető szükséglete. Jobbára a mesehősök is belső békéjüket keresik.

Szántó Piroska illusztrációja

A régi jókívánság a legfontosabb értékek között említi: "bort, búzát, békességet". A békés állapot az emberek zavartalan, békés együttélése, kulcsfogalmai a nyugalom, az egyetértés, a türelem. Ugyanakkor különös értékének megkülönböztető jegye, hogy nem akad valóságos szinonimája, a Kiss G. és Bárdosi V. szerkesztette Szinonimák (TINTA Könyvkiadó, 2008, 2016) kötet sem talált ilyet: fegyverszünet, pax. Az ószövetségi idők gondolkodása szerint a békesség teszi a földet lakhatóvá, a felebarátot szeretetre méltóvá, ez ad az életnek értelmet és célt. Számukra nem elvont fogalom volt, hanem maga az élet, ezért üdvözölték így egymást, ha találkoztak: „Békesség néked!”, és ezzel a lehető legjobbat kívánták egymásnak. A béke a Bibliában ugyanakkor viszonyfogalom is, amely egyszerre utal az embernek emberrel, illetve az embernek Istennel való kapcsolatára.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 95. évf. 1971., 206–207. oldal.

Ezt az italt jóval régebbről ismerjük névről, mint a valóságos fogyasztásból. Slübner János lexikona 1816-ban többször is említi. Edinburgh skót főváros kapcsán ezt írta: „A’ keresmény fő ágai... az elterjedtebb Whysky (ital neme) égetés” (2: 116), hasonlóképpen Newry írországi kisvárosról szóló cikkében Whisky alakban (3: 619). Dublin, az ír főváros leírásában jellemzőjeként említi a „legszegényebb és legfaragatlanabb pórságnak [hogy] mindég bódult az úgy nevezett Whisky italtól” (2: 93). Nem más a helyzet szerinte Londonban sem, ahol „az alábbvalók és munkások osztálya 742 csapházakban és 7995 sörházakban igyekszik Ale és Visk ser italja mellett széleszteni gondjait” (3: 305). Ez utóbbi passzus magyarázatára meg kell említeni, hogy a viszki ugyan nem sör, azonban árpából is főzik, és ezért hazájában sok helyütt árpalének, árpafőzetnek is nevezik (barley bree), amit a lexikon fordítója összetéveszthetett a sörrel.

Magyar szótárak XIV. Kiss Gábor rovata

„Ma Magyarországon nem jelenik meg úgy újság, folyóirat, hogy az olvasó ne találna benne rövidítést, nem hallgathatunk rádiót, nem nézhetünk televíziót vagy plakátot anélkül, hogy ne figyelnénk fel egy-egy olyan betűszóra, aminek az értelme még ismeretlen előttünk.” Ezek a sorok, amelyeket a négy évtizede megjelent Rövidítések könyve előszavában olvashatunk, napjainkban, a 21. század elején hatványozottan igazak. Az említett kisszótárt Kulcsár Ödön állította össze, és hozzávetőleg 2500 rövidítést magyaráz. Lapozgatva igazi retró hangulat önt el bennünket: ÁFOR, FŐFOTÓ, MERKUR, MSZBT, azaz Magyar Szovjet Baráti Társaság, OKISZ, TEFU.

A nyelvészek és a nyelvművelők is felfigyeltek a rövidítések gyors kialakulására és terjedésre, ezért terjedelmes szócikk tárgyalja ezt a nyelvi jelenséget az 1983–1985-ben megjelent kétkötetes Nyelvművelő kézikönyvben a mozaikszók és a rövidítések címszavak alatt. Megtudjuk, hogy a 19. század végén az egyesületek, szervezetek hosszadalmas nevének rövidítését önálló szóként kezdték ejteni, így keletkeztek a rövidítésekből a mozaikszók vagy más néven betűszók: MÁV, FTC, MAHART. A 19. században még csak a tulajdonnévi szókapcsolatokat helyettesítették mozaiknévvel, a 20. században azonban a köznevek területére is betört ez a szóalkotásmód. A magyar nyelv első ilyen szavai a kp, a tbc és a vécé voltak. A második világháború után keletkeztek a tsz és a tv mozaikszavak, és az azóta annyiféle változatot megélt gyes (gyermekgondozási segély) is, amelyet ki tudja milyen politikai megfontolásból segélyből díjjá minősítettek át: gyed. A moped-ről csak hosszas fejtörés után derítenénk ki, hogy a motor és a pedál szavakból rakták össze. Napjainkra az új boltok nevei kiszorították a rendszerváltásig élő közért szót, amely az 1948-ban alapított Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt. rövidített neve. A maszek-ról már közismertebb, hogy az 1960-as, 1970-es években irigyelt magánszektorhoz tartozó iparosok nevéből alkotta Kellér Dezső. Az eská, azaz saját kezűleg is ennek a kornak a terméke.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 95. évf. 1971., 107–109. oldal.

A Keleti pályaudvar főhomlokzatán már 1884 óta áll a szobra James Wattnak, aki kétszáz évvel ezelőtt, 1769-ben nyújtotta be szabadalmi kérvényét, mely a mai gőzgép alapelvének első gazdaságos megvalósítását tartalmazta. Watt neve nyelvünkben – és sok más nyelvben is – közszóvá lett, de nem ama találmánya okán, amire a szobor emlékeztetni akar, hanem egy más, Watt idejében még nem vagy alig ismert jelenség kapcsán.

A nagy skót feltalálót (1736–1819) hazánkban már a múlt század első felében nagy tisztelettel emlegették. Széchenyi a Világban 1831-ben kétszer is megemlékezett róla. „Mi is csakolly otrombán készült gályákon hajóznánk mindig közel a’ partokhoz mint a Romaiak ’s Görögök, ha az utabbiak a’ vitorlát használni nem tanulták, ’s What a’ gőz erejét ki nem fejtette volna” (220). „A’ bámulásra méltó szigetnek [Britanniának] mind azon csudái, mellyek előtt az igazságos ember megilletődéssel nyul süvegéhez, egy Bacon, Gibbon, Young, What, Smith ’s i. t. lelkébül vevék valódi eredetüket...” (85). A kor legjobb lexikonja, a Közhasznú Esmeretek Tára többször is hivatkozik rá, így az V. 419. lapon (1833), majd a X. 131. lapon (1834), a XII. köt. 349. lapján pedig majdnem egy lapnyi cikket szentelt munkásságának.

James Watt szobra a Keleti pályaudvar főhomlokzatán

Magyar szótárak XIII. Kiss Gábor rovata

Több évtizedes szünet után az MTA Szótári Munkabizottsága 2000-ben alakult újjá. Egyik feladata az Akadémiai Kiadónál évente megjelenő Lexikográfiai füzetek összeállítása. 2012 decemberében látott napvilágot a 6. „füzet”, amelyben jeles szakemberek idegen nyelveken (angol, francia, német) 15 tanulmányban ismertették a különböző típusú magyar egynyelvű szótárakat. Fábián Zsuzsanna főszerkesztő megfogalmazásában a kiadvány célja, hogy a magyar lexikográfia, szótárírás eredményei világnyelveken is megismerhetőek legyenek.