"A vers végén levonhatjuk a végső konfúziót."
Diákok aranyköpései 16.
Hosszú és többrétű pedagógus pályámon nem kevésszer találkoztam a diákok megmosolyogtató elírásaival, tévedéseivel és tévesztéseivel. Gyűjteni kezdtem őket a dolgozatokból, az érettségi munkákból, a felvételi vizsgák anyagából. Aztán a mások által közzétetteket is csatoltam a szépen gyarapodó anyaghoz. A hibák sokfélesége a pedagógusokat szembesítheti tanításuk hiányosságaival; a tanulókat figyelmeztetheti a pontosabb gondolkodásra, kifejezésre, stílusra; az olvasónak néhány derűs percet adhat ebben a szomorúan kavargó világban.
A vers végén levonhatjuk a végső konfúziót.
Nagy László alapján a felbőszült idegállapot a halálfej-eszmék miatt alakult ki.
A melodráma = munkásdráma.
Előadásra kerül egy diáktárs rendezésében mindenféle segédeszközök nélkül Tartuffe Fösvény című vígjátéka.
Az 5. versszakban a költő halálán van, s ettől szenved, amely szenvedés kínszenvedés, s eközben visszaemlékezik kedvesére, kedvesét a magasba emeli. Oltani szeretne, de már nem tud.
A költő értékei, azaz a gyümölcsoltás módszere ellentétben áll az 1969-es kommunista politikai értékrendszerrel.
Oltani akarok – mondja a költő. Ezzel azt is kifejezheti, hogy a háború tüzét akarja eloltani.
A műben a kés és az alkotó teste összefonódik.
A szerkezeti aránytalanság az olvasóban érzelmi töréseket visz véghez.
A barlangok úgy keletkeznek, hogy a víznyelő elnyeli a vizet, és ami lerakódik víz, kap oxigént, és lepotyog, és pár évenként növekszik. És így lesz a mészkő barlang.
Kolumbusz háromszor indult útnak, bár a második útján meghalt.
Tóth Mihály Mikszáthnál egy öreg kufár, aki nem hajlandó restaurálni a pénzével a dzsentriket.
A magyar vezető rétegek a 30-as években Németország felé húzódtak.
Csokonai lelke mélyén a szerelem tüze ég fiatal szívében.
József Attila 1927-31 körül kapcsolódik be a munkásmozgalomba. Ezt a kapcsolatát az éjszaka-versek reprezentálják.
Ady Endre újító volt a szerelemben is. Adyig a szerelmet egy szőke, bájos kislány, a vele teremtett idill jelentette, mint Petőfinél. Ady korában Nyugaton irodalmi körökben reakció indult a szőke kislányok hegemóniája ellen. E női eszménykép helyét egy vad, kiismerhetetlen, harcias nő – akivel az együttlét folyton küzdés – váltotta fel.
A futurizmus = talált tárgyak alkalmazása.
Igen szép sor a Toldiból az, hogy ég a naplementétől a kopár szik.
Itt a versszakok szinte repdesnek az elragadtatottságtól.
Híres dadaista művész: Tarzan Tisara.
Villon a világ első nagyformátumú csavargója.
Illyés Gyula sohasem tagadta élete során, hogy volt kapcsolata Istennel.
Petőfinél és Adynál jelentkezik először a népies szájíz.
Ez is a fasizmusra jellemző: még meg sem született a gyermek, már azt nézik, hogyan lehetne elpusztítani.
Berzsenyi azért szomorú, mert nem látta küzdelmének gyümölcsét, melyet mi aratunk le. Ez a számára nem látható gyümölcs melankóliába küldi.
Tatjána és Anyegin gyakran keresztezték egymást.
A királylány mondta: máig is emlékszem arra a vitézre, aki megszabadított a török seregtől.
Csokonai és Rousseau is az eszmék hiábavalósága miatt élt a természetben, az emberi érzelmek e szűkös barlangjában.
Örkény Tóték őrmestere a honvédségnél már egy elég tiszteletre méltó agg.
Lengyel József bámulatos technikával jellemzi hőseit, leírja, hogy mit tesznek azok, ki hol ül le, hova tart.
Összegyűjtötte: Sümeginé dr. Tóth Piroska
A sorozat korábbi részei:
- Diákok aranyköpései 1.
- Diákok aranyköpései 2.
- Diákok aranyköpései 3.
- Diákok aranyköpései 4.
- Diákok aranyköpései 5.
- Diákok aranyköpései 6.
- Diákok aranyköpései 7.
- Diákok aranyköpései 8.
- Diákok aranyköpései 9.
- Diákok aranyköpései 10.
- Diákok aranyköpései 11.
- Diákok aranyköpései 12.
- Diákok aranyköpései 13.
- Diákok aranyköpései 14.
- Diákok aranyköpései 15.