"A vers végén levonhatjuk a végső konfúziót."

Diákok aranyköpései 16.

Hosszú és többrétű pedagógus pályámon nem kevésszer találkoztam a diákok megmosolyogtató elírásaival, tévedéseivel és tévesztéseivel. Gyűjteni kezdtem őket a dolgozatokból, az érettségi munkákból, a felvételi vizsgák anyagából. Aztán a mások által közzétetteket is csatoltam a szépen gyarapodó anyaghoz. A hibák sokfélesége a pedagógusokat szembesítheti tanításuk hiányosságaival; a tanulókat figyelmeztetheti a pontosabb gondolkodásra, kifejezésre, stílusra; az olvasónak néhány derűs percet adhat ebben a szomorúan kavargó világban.

A vers végén levonhatjuk a végső konfúziót.

Nagy László alapján a felbőszült idegállapot a halálfej-eszmék miatt alakult ki.

A melodráma = munkásdráma.

Előadásra kerül egy diáktárs rendezésében mindenféle segédeszközök nélkül Tartuffe Fösvény című vígjátéka.

Az 5. versszakban a költő halálán van, s ettől szenved, amely szenvedés kínszenvedés, s eközben visszaemlékezik kedvesére, kedvesét a magasba emeli. Oltani szeretne, de már nem tud.

A költő értékei, azaz a gyümölcsoltás módszere ellentétben áll az 1969-es kommunista politikai értékrendszerrel.

https://www.agraroldal.hu/kep/730x400/1013810.jpg

Oltani akarok – mondja a költő. Ezzel azt is kifejezheti, hogy a háború tüzét akarja eloltani.

A műben a kés és az alkotó teste összefonódik.

A szerkezeti aránytalanság az olvasóban érzelmi töréseket visz véghez.

A barlangok úgy keletkeznek, hogy a víznyelő elnyeli a vizet, és ami lerakódik víz, kap oxigént, és lepotyog, és pár évenként növekszik. És így lesz a mészkő barlang.

https://m.blog.hu/ut/utazasokamultban/image/img_6849.jpg

Kolumbusz háromszor indult útnak, bár a második útján meghalt.

Tóth Mihály Mikszáthnál egy öreg kufár, aki nem hajlandó restaurálni a pénzével a dzsentriket.

A magyar vezető rétegek a 30-as években Németország felé húzódtak.

Csokonai lelke mélyén a szerelem tüze ég fiatal szívében.

József Attila 1927-31 körül kapcsolódik be a munkásmozgalomba. Ezt a kapcsolatát az éjszaka-versek reprezentálják.

Ady Endre újító volt a szerelemben is. Adyig a szerelmet egy szőke, bájos kislány, a vele teremtett idill jelentette, mint Petőfinél. Ady korában Nyugaton irodalmi körökben reakció indult a szőke kislányok hegemóniája ellen. E női eszménykép helyét egy vad, kiismerhetetlen, harcias nő – akivel az együttlét folyton küzdés – váltotta fel.

A futurizmus = talált tárgyak alkalmazása.

https://hetedhethatar.hu/hethatar/wp-content/uploads/2010/2021/11/f-10-Balla-A-porazon-setaltatott-kutya-dinamizmusa.jpg

Igen szép sor a Toldiból az, hogy ég a naplementétől a kopár szik.

Itt a versszakok szinte repdesnek az elragadtatottságtól.

Híres dadaista művész: Tarzan Tisara.

Villon a világ első nagyformátumú csavargója.

Illyés Gyula sohasem tagadta élete során, hogy volt kapcsolata Istennel.

Petőfinél és Adynál jelentkezik először a népies szájíz.

Ez is a fasizmusra jellemző: még meg sem született a gyermek, már azt nézik, hogyan lehetne elpusztítani.

Berzsenyi azért szomorú, mert nem látta küzdelmének gyümölcsét, melyet mi aratunk le. Ez a számára nem látható gyümölcs melankóliába küldi.

Tatjána és Anyegin gyakran keresztezték egymást.

A királylány mondta: máig is emlékszem arra a vitézre, aki megszabadított a török seregtől.

Csokonai és Rousseau is az eszmék hiábavalósága miatt élt a természetben, az emberi érzelmek e szűkös barlangjában.

Örkény Tóték őrmestere a honvédségnél már egy elég tiszteletre méltó agg.

Lengyel József bámulatos technikával jellemzi hőseit, leírja, hogy mit tesznek azok, ki hol ül le, hova tart.

Összegyűjtötte: Sümeginé dr. Tóth Piroska

A sorozat korábbi részei:

Sümeginé dr. Tóth Piroska Szó és lélek című, más típusú szövegeket tartalmazó könyve kedvezményesen megrendelhető a TINTA Kiadó webboltjában: www.tinta.hu.
Szó és lélek
Címkék: aranyköpések