Idén emlékezünk Czuczor Gergely halálának 157. évfordulójára. Az alábbi írással tisztelgünk a nagy egyéniség szótárírói munkássága előtt.

Kisebb népek esetében a nyelv ez egyik legfontosabb nemzetmegtartó erő. Így van ez a magyar nyelv esetében is. Ezért volt az elmúlt évszázadokban központi kérdés a magyar nyelv tanulmányozása, ápolása, rendszerének időről időre korszerű grammatikákban való leírása és építőelemeinek, a szavaknak szakszerű szótárakban való leltározása. Sajnálatos, hogy gazdagabb népek, szerencsésebb történetű országok többféle szótárban tudták szavaikat felsorolni, mint a magyar.

Azonban a több mint 450 éves múltra visszatekintő magyar szótárirodalom, hatalmas és kiemelkedő teljesítményekkel büszkélkedhet, azonban sajnos mind a mai napig jó néhány hiányossága is van.

A magyar nyomtatott szótárirodalom a 16. században három kiemelkedő alkotással indul.

Az első magyar nyomtatott szótárt Pesti Gábor jelentette meg 1538-ban Bécsben. Ez egy hat nyelvet (latin, olasz, francia, cseh (bohemicae), magyar és német) feldolgozó fogalomköri szótár.

A polihisztor Verantius Faustus a latin szavak szerint ábécébe rendezett 5 nyelvű (latin, olasz, német, horvát, magyar), mintegy 4500 címszót tartalmazó szótárát Velencében nyomtatta ki 1595-ben. A szótár érdekessége, hogy függelékében 400 szópárt közöl, melyek alakja a horvát és a magyar nyelvben hasonló, így ez az első magyar etimológiai szótár kezdeményezés.

Baranyi Decsi János 1598-ben bocsátotta közre Rotterdami Erasmus nyomán kisalakú, 5000 közmondást latinul, görögül és magyarul tartalmazó szótárát.

Mai értelemben vett kétnyelvű szótár úttörő szerkesztését először a bibliafordító és zsoltárfordító Szenci Molnár Albert végezte el és bocsátotta közre 1604-ben. A szerző művét II. Rudolf császárnak / királynak ajánlotta, kinek személyesen mutatta be Prágában. Rudolf 30 arannyal hálálta meg a dedikációt. Természetszerűleg szótára latin–magyar és magyar–latin részből áll. A szótár magyar–latin részének összeállítása volt a nehezebb feladat, hiszen az ideig nem leltározták és sorolták fel ábécé rendben a magyar szavakat. Mutatja a szótárszerkesztő gondját, hogy a 450 oldalas szótár erősen aszimmetrikus, a latin–magyar rész kétszer olyan terjedelmű, mint a magyar–latin rész. A szótár két felújítással (Pápai Páriz Ferenc 1708., Bod Péter 1767.) több mint kétszázötven évig használatos volt Magyarországon a latin nyelv oktatása során.

A Magyar Tudományos Akadémia nem sokkal megalakulása után, 1830-tól legfontosabb feladatának tartotta a magyar nyelv ápolását, korszerű nyelvtanok és szótárak elkészítését. Így készülhetett el 1832-ben a vékony első magyar helyesírási szótár. Ekkor a latin nyelv mellett a magyar kultúrában már igen jelentős szerepet játszott a német nyelv. Így néhány előzmény után ugyancsak az Akadémia bocsátotta közre 1835-ben német–magyar és 1838-ban magyar–német zsebszótárát. Más nyelvek nagyobb gyűjteményes kétnyelvű szótárai kisebb előzmények után a 19. század második felére készültek el (olasz 1884, francia 1865, angol 1860).

A 19. század második fele, máig is kézikönyvként forgatott három kiemelkedő egynyelvű szótárral gazdagította a magyar szótárirodalmat.

A magyar nyelv első, tudományos igényű leltározását Czuczor Gergely és Fogarassi János végezte el hatkötetes, 122.000 címszót tartalmazó értelmező szótárában, amely 1862 és 1874 között jelent meg.

A magyar nyelv szavainak történeti szótárát Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond bocsátotta közre 1890 és 1893 között három kötetben. A szótár sokak számára csalódás volt, dilettantizmussal, pontatlanságokkal vádolták a szerzőpárost. Ballagi Aladár egy vastag könyvet írt a Nyelvtörténeti szótár hibáiról.

A szavak történetének vizsgálata és a köznyelv szavainak szinkrón értelmezése mellett a nép nyelvének tanulmányozása, vizsgálata is előtérbe került a 19. század második felében. Egy 1830-ban megjelent kis tájszótár után Szinyei József vállalkozott a tájszavak újbóli szótározására, és adta közre gyűjtését két kötetben Magyar Tájszótár címmel 1893-ban és 1901-ben. Ezt a szótárt 2002-ben Budapesten reprintben is kiadták és nagy népszerűségnek örvend. A reprint kiadás azért is volt célszerű, mert a Tudományos Akadémia által 1950-ben elkezdett Új magyar tájszótár kiadása igen lassan haladt, 2010-be mutatták be az utolsó 5. kötetet.

Az Erdélyi Szótörténeti Tár a tájszótár és a történeti szótár sajátos, együttes megvalósulása. Már most is a legnagyobb magyar szótár. Kolozsváron kezdte a szerkesztését Szabó T. Attila. Első kötete 1975-ben jelent meg. Napjainkban XIII. kötet hagyta el a nyomdát, még egy kötet van hátra.

A 20. század első felében a magyar szótárirodalom elmaradt a nemzetközi színvonaltól, ami a vesztes I. világháborút követő tragédiának és az igen nehéz gazdasági helyzetnek köszönhető. Alig születik kor nemzetközi tudományos színvonalán álló, nagyobb szótár.

Fájdalmas, hogy Gombocz Zoltán és Melich János szakszerű magyar etimológiai szótárának munkálatai igen elhúzódtak, hiszen 1914-től 1944-ig tartottak és csak füzetekben tudott megjelenni. A 17. füzettel, a g betű közepén a munkálat örökre abbamaradt. A magyar szavak etimológiájának szótárba foglalása a központosított, pártállami időkre esik. Benkő Loránd vezetésével az igen nagy szakértelemmel rendelkező lelkes szerkesztő csapat három nagy kötetben és egy mutató kötettel 1967 és 1876 között jelentette meg a Magyar Nyelv Történeti Etimológiai Szótárát. A szótár napjainkra teljesen elfogyott, antikváriumokban ha néha felbukkan, csillagászati árakon adják el.

A második világháborút követően a magyar szótárirodalmat világszínvonalon három kiemelkedő egyéniség képviselte: Ország László, O. Nagy Gábor és Kiss Lajos.

Országh László kiválóan ismerte az angol nyelvet és az angol szótárirodalmat. Ezért alkothatta meg több kisebb szótár közrebocsátása után 1960-as évek elején az angol–magyar és magyar–angol nagy szótárait. Ezek több mint 100.000 címszót tartalmaznak, több mint 1.500 oldalon. Országh László szótárai kiindulásul szolgáltak a magyar–német, magyar–francia, magyar–olasz, magyar–orosz szótárak és szótár párjaik kiadásához.

Sajátosan fékezte, a magyar szótárirodalom fejlődését, hogy Magyarországon szótárt csak a monopolhelyzetben lévő Akadémiai Kiadó jelentethetett meg. A piaci viszonyok nem kényszerítették ezt a nagy kiadót arra, hogy az egyszer már elkészített szótárakat folyamatosan korszerűsítse, felújítsa. Ennek negatív hatása ma is érződik még a magyar szótárhasználók szokásaiban. Tévesen úgy gondolják, hogy a nyelv változatlan, és egy szótárt több évtizeden keresztül lehet megbízhatóan használni, új szótárra nincs szükség.

Országh László nem csak az angol–magyar nagy szótáraknak volt főszerkesztője, hanem a hét kötetes Magyar Nyelv Értelmező Szótára munkálatait is irányította. Az 1959 és 1962 között megjelent szótár 58.000 címszót tartalmaz. Értelmezi őket és használatukat a magyar irodalom klasszikusaitól vett példamondatokkal szemlélteti. Sajnálatos módon e magas színvonalú szótár sem mentesülhetett az aktuális politika befolyása alól. Elegendő megnéznünk a polgár vagy a jótékonykodik szavak értelmezését. A szótár második kiadásában több szócikket átírtak. Így jártak el az anyaország címszóhoz tartozó szócikkel is.

E hétkötetes szótárnak 1974-ben megjelent egy egykötetes kicsinyített változata is, már példamondatok nélkül: A Magyar Nyelv Kézi szótára címmel. Ez 68.000 címszót tartalmaz. A magyar szótárkiadás nehézségeire és sajátos helyzetére mutat rá, hogy 1974-től 2003-ig az Akadémiai Kiadó változatlan formában adta ki. Felújítása 2003-ban fejeződött be Pusztai Ferenc vezetésével.

A szóláskutatás, a közmondások különbféle szótárakban való közreadása minden korban hálás és divatos nyelvészti feladat volt. Azonban a frazeológiának csak kevesen igazi szakértői. Az 1950-es évektől O. Nagy Gábor munkásságával a magyar frazeológiai kutatás magas színvonalon felgyorsult. Az elméletileg igen képzett kutató a Magyar szólások és közmondások szótára című majdnem 900 oldalas munkájában 1966-ban 18.000 szólást ad közre és magyarázza őket. Az egyik legnépszerűbb magyar szótár. Az alapfokú oktatástól kezdve az anyanyelvi nevelés egyik széles körben használt könyve. Majdnem minden magyar családban megtalálható. Sajnálatos módon O. Nagy Gábor fiatalon tragikus körülmények között1974-ben elhunyt. Halálával a magyar frazeológia kutatásokban 30 éves szünet következett be. A TINTA Könyvkiadó 2003-ban két, közel 1000 oldalas szólásszótárt jelentetett meg. Bárdosi Vilmos Magyar szólástára fogalomkörök szerint is csoportosítja a közmondásokat, szólásokat. Forgács Tamás Magyar közmondások és szólások szótárában pedig igen újszerű módon a szótár minden frazeologizmusát a magyar sajtó 1990-as éveiből vett példákkal szemlélteti.

Igazi üde színfoltként hat a magyar szólás szótárak irodalmában Paczolay Gyula munkássága aki a soknyelvű szólás szótárak szerkesztőjeként vívott ki rangot magának.

Magyar szinonima szótárt az angol Roget’s mintájára Póra Ferenc szerkesztett és adott ki 1907-ben és 1913-ban. Szótára fogalomkörökbe sorolva adja meg a rokon értelmű szavakat. O. Nagy Gábor a szólások mellett a szinonimitás problematikájával is behatóan foglalkozott. Halála meggátolta, hogy az elkezdett Magyar szinonima szótárát befejezze, ez a munka Ruzsiczky Évára várt. A nagy elméleti háttérrel, szakszerűen elkészített és 1976-ban megjelent szótárban a nagyközönség azonban csalódott. A szerkesztők túl szűkre vették a szinonima jelentés fogalmát, így a közönség nem tartotta elegendően gazdagnak az évtizedekig várt szótárt. A magyar szinonima szótárak irodalmában áttörést jelentett a TINTA Könyvkiadó szótárszerkesztőségében Kiss Gábor főszerkesztő irányításával készült Magyar szókincstár megjelenése 1998-ban. Kiss Gábor tágan értelmezi a szinonima fogálmát, szótárát kínálati szótárának tartja, amely felkínálja kiválasztásra használójának a rokon értelmű szavak hosszú sorát. Felsorol frazeológiai elemeket is a rokon értelmű szavak után, és ellentéteket is közöl. Egyetlen szótár, amely a magyarországi könyvek eladási sikerlistáján első helyen szerepelt. Hat év alatt hét kiadást ért meg.

Kiss Lajos egymaga készítette magyar Földrajzi nevek etimológiai szótárát. A szótár először 1980-ban jelent meg, majd kibővítve két kötetben 1988-ban. Több mint 13.000 földrajzi névnek adja meg etimológiáját.

Nem szóltunk részletesen a magyar helyesírás szótárakról és az idegen szavakat felsoroló, magyarázó idegen szavak szótárairól. A helyesírási szótárak a tanítás népszerű és nélkülözhetetlen segédeszközei.

Az idegen szavak szótárának nagy hagyományai vannak, az elmúlt 150 évben becslések szerint legalább 100 féle jelent meg. Ezek némelyikének szerkesztőjét vad nyelvművelő szándék vezette, az idegen szavakat a nyelvből teljesen száműzni kívánta. Klasszikussá vált Bakos Ferencnek először 1957-ben megjelent, azóta számos kiadást megért Idegen szavak és kifejezések szótára. A TINTA Könyvkiadó által 2006-ban, Tótfalusi István tollából megjelentett Idegenszó-tár túllép előzményein, mert nem csak értelmezi az idegen szavakat, hanem bemutatja azokat a lépcsőket, melyeken keresztül jutott el egy-egy szó a magyar nyelvbe.

Természetesen a magyar szótárirodalom sem nélkülöz néhány érdekességet, csemegét. Ilyen Füredi Ignácnak a 20. század elején kiadott rímszótára. Ugyanígy különleges a magyar számítógépes lexikográfia atyjának, Papp Ferencnek a Szóvégmutató szótára. Ez volt az első olyan magyar szótár, amelynek készítéséhez a szerkesztők számítógépet használtak. De említhetnénk a nagy magyar költőnek, Petőfi Sándornak az alkotásait feldolgozó négykötetes írói szótárt, amely 1973 és 1987 között jelent meg.

Kétségtelenül a piacgazdaság hozott kedvező változást a magyar szótárpiacon és a magyar szótárkiadásban. Bizonyos mértékben az 1990 után alakult új kiadók versenyhelyzetet hoztak létre. Ma már nem mondhatja el az Akadémiai Kiadó, hogy monopol helyzetben van. A szegedi Grimm Kiadónak a magyar és német, francia, spanyol kétnyelvű színvonalas közép szótárai komoly versenyhelyzetet teremtettek a magyar piacion. Ugyanígy a budapesti TINTA Könyvkiadó magas szakmai igényességgel elkészített, népszerű egy nyelvű szótáraival – Magyar szókincstár, Magyar szólástár – szintén lépéskényszerbe hozták az Akadémiai Kiadót.

Örvendetesen sajátos színt képvisel a magyar szótár kiadásban az elektronikus szótárkiadás területén az Arcanum Adatbázis Kft. Az elmúlt néhány évben számtalan régebbi szótárt adott ki korszerű formában, és nem szólva arról, hogy a gépesített szótárakban a keresés magasabb szinten lehetséges mint a papír alapú gyűjteményekben, ahol csak az ábécébe sorolt címszavak szerint haladhatunk Arcanum termékek Finály Henrik Latin – magyar szótára 1896-ból, Czuczor Gergely és Fogarasi János 6 kötetes magyar értelmező szótára 1872-ből, 3 magyar 19. századi magyar szólásszótár együttes kiadása, és nem utolsó sorban az 1959–1962 között megjelent hétkötetes Magyar nyelv értelmező szótára. Ezek a szótárak nem csak a felhasználók szempontjából hasznosak, hanem inspirálólag hatnak újszerűségükkel a korunk szótárszerkesztőire is.

Ugyancsak eredménynek lehet elkönyvelni, hogy több évtizedes szünet után, 2000-ben feltámadt a tetszhalálból az MTA Szótári Munkabizottsága. A Munkabizottság lendületesen fogott munkához, küzd a szótárkultúra felemeléséért, az áruházakban kapható vacak szótárak minőségére felhívja a vásárlók figyelmét. A Szótári Munkabizottság tevékenységének kézzelfogható eredménye, a 2004-ben publikált A magyar szótárirodalom bibliográfiája című kiadvány, amely 753 tételt tartalmaz. Ez a bibliográfia szerves folytatása Sági Istvánnak 1929-ben megjelent bibliográfiájának, amely a kezdetektől megjelenéséig 479 szótár leírását adja közre.

A fenti eredmények mellett a következő gondok, hiányosságok találhatók a magyar szótárirodalomban napjainkban.

A magyar szótárirodalom legfájdalmasabb hiánya, hogy nem készült el a Magyar Nagyszótár. Annak ellenér, hogy több mint 150 éve megszületett az Akadémiai határozat megalkotására, a munkálatok ma sem haladnak megfelelő gyorsasággal. A kezdeti lelkesedés létrehozott érdekes és hasznos segédanyagokat, például az úgynevezett Czímszó-jegyzéket. Ezt 1898-ban publikálták és az addig megjelent 7 nagyobb szótár címszavait fésülték egybe, 122.000 bejegyzést tartalmaz. A 19. század második felében és a 20. század elején 6 millió cédulányi példamondatot gyűjtöttek a szerkesztők. Ezek ma 1500 dobozban férnek el. A nagyszótári munkálatokba 1985-től számítógépeket és felépített nagy gépi szövegkorpuszokat is bevontak. 2006-ban jelent meg az Itzés Nóra főszerkesztésben az A betűs szavakat tartalmazó első kötet, és egy bibliográfiai adatokat tartalmazó kísérőkötet. Négy éve a sajtóbemutatón a 18 kötetesre tervezett szótár szerkesztői megígérték, hogy két évenként követik az első kötetet újabbak. Eltelt négy év, újabb kötet még nem jelent meg.

Egynyelvű szótárak közül igen hiányzik még a következő szótártípus: Mind a mai napig nincs magyar thezaurus. A magyar szókészletet korszerű felfogásban még senki sem rendezte fogalomkörökbe.

A magyar nyelv kétnyelvű nagyszótárai megújulva, a nagy nyelvekre megjelentek az 1990-es évek közepén. Vannak korszerű magyar–angol, magyar–német, magyar– francia nagy szótár párjaink. Sajnos a kisebb nyelvekre, még ha azok Magyarország szomszédos országainak a nyelvei is, nincsenek nagyszótáraink. Hiányoznak a szlovák, a román, a horvát, a szerb, a szlovén és a cseh nyelvet nagy szótárakban feldolgozó korszerű művek.

A magyar szótárírók legtöbbje érzi felelősségét. A modern technika adta lehetőségeket kihasználva készítik korszerű szótáraikat. Sajnos a piaci viszonyok gyakran nem kedvezőek számukra. Az alig több mint 12-13 millió magyar anyanyelvű nem tudja vásárlásaival finanszírozni az igen nagy szellemi és anyagi befektetéseket igénylő hosszadalmas szótárszerkesztési munkálatokat. Az áruházláncokban tömegével kaphatóak az olcsó, silány minőségű szótárak és szótár utánzatok. 

Kiss Gábor

További irodalom:

• Kiss Gábor 2014. A magyar lexikográfia újabb eredményei, hiányosságai és feladatai. Magyar Nyelvőr 136/4: 407−412.

A TINTA Könyvkiadó az elmúlt években két kiadvány megjelentetésével járult hozzá Czuczor Gergely és Fogarasi János emlékének ébren tartásához:

• Czuczor Gergely, Fogarasi János: Etimológiák, szóelemzések a Czuczor-Fogarasi szótárból, TINTA Könyvkiadó, 2010
• Kiss Gábor, Kiss Bernadett (szerkesztő): Bölcs tanácsok, 4000 közmondás, szólás a Czuczor–Fogarasi-szótárból, , TINTA Könyvkiadó, 2014

A Pytheas Könyvmanufaktúra megjelentette reprint kiadásban a Czuczor-Fogarasi szótár hat kötetét: