Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog

A FŐBUHA, a közért, a maszek meg az IMF

A rövidítések kézikönyveiről

Magyar szótárak XIV. Kiss Gábor rovata „Ma Magyarországon nem jelenik meg úgy újság, folyóirat, hogy az olvasó ne találna benne rövidítést, nem hallgathatunk rádiót, nem nézhetünk televíziót vagy plakátot anélkül, hogy ne figyelnénk fel egy-egy olyan betűszóra, aminek az értelme még ismeretlen…

Tovább olvasom

Watt szavunk eredete

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai XXVII.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 95. évf. 1971., 107–109. oldal. A Keleti pályaudvar főhomlokzatán már 1884 óta áll a szobra James Wattnak, aki kétszáz évvel ezelőtt, 1769-ben nyújtotta be szabadalmi kérvényét, mely a mai gőzgép alapelvének első gazdaságos megvalósítását…

Tovább olvasom

1000 szó – hetvenöt százalékos nyelvtudás?

A gyakorisági szótárakról

Magyar szótárak XIII. Kiss Gábor rovata Több évtizedes szünet után az MTA Szótári Munkabizottsága 2000-ben alakult újjá. Egyik feladata az Akadémiai Kiadónál évente megjelenő Lexikográfiai füzetek összeállítása. 2012 decemberében látott napvilágot a 6. „füzet”, amelyben jeles szakemberek idegen…

Tovább olvasom

Mit jelent a jóra való restség?

Szó-lélek-közelítés 54.

„Amint a pisla mécs legyőzi a sötétet, a jótett győzelmének hitét a bűnös világgal szemben, add meg nekünk!” (Bellon Gellért) Dante Alighieri Isteni színjáték című művében, a Pokol ötödik körében a haragosok társaságában, a Styx tavat formáló vizébe és sarába helyezi a lelki resteket, kik a…

Tovább olvasom

Tetovál szavunk eredete

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai XXVI.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 94. évf. 1970., 474–477. oldal. 1. Tavaly volt kétszáz éve, hogy először írták le ezt a szót, természetesen nem magyarul. James Cook angol kapitány, a Csendes-óceán nagy felfedező hajósa 1769 júliusában Tahiti szigetén partra szállva a…

Tovább olvasom

Békés – békétlen, sós – sótlan, de miért nem csinos – csintalan és házas – háztalan?

Az első magyar ellentétszótárról

Magyar szótárak XII. Kiss Gábor rovata Ha a magyar anyanyelvűek a jobb – bal, észak – dél, jó – rossz, tél – nyár, háború – béke szópárokat hallják, rögtön rávágják, ezek ellentétek. Tehát létezik egy intuitív, ősi, belső nyelvi tudás minden beszélőben, amely alapján megállapítja ezt az ellentétes,…

Tovább olvasom

„Akkor kell az embert simogatni, mikor borzas, nem mikor sima”

Az Egy fa nem erdő című könyvről

Kiss Gábor–Balázsi József Attila (szerk.): Egy fa nem erdőTinta Könyvkiadó. Budapest, 2022. Jó pár évtizede már, hogy kezembe vehettem Csűry Bálint Szamosháti szótárát. Azóta is egyik kedvenc mondásom az innen származó „Akkor kell az embert simogatni, mikor borzas, nem mikor sima”. Emiatt is…

Tovább olvasom

A bűvös kocka, a kátyúzás és a végtörlesztés

Az új szavak magyar és külföldi szótárai

Magyar szótárak XI. Kiss Gábor rovata A nagy római költő-filozófus, Horatius szerint „Ahogy a babérfák elhullajtják minden évben levelük egy részét és újakat hajtanak ezek helyébe, a nyelv is ugyanúgy veszít el szavaiból, hogy aztán újakat teremjen a régiek helyett.” Ez jutott eszembe, mikor a…

Tovább olvasom

Mi a példa?

Szó-lélek-közelítés 53.

„A példa a leghatékonyabb tanítók egyike, noha szótlanul tanít.” (Samuel Smiles) „Egy anya elvitte Mahatma Gandhihoz a kisfiát. Így könyörgött: – Kérlek, Mahatma, mondd meg a fiamnak, hogy ne egyen édességet. Gandhi egy pillanatra megállt, aztán így szólt: – Két hét múlva hozd vissza a fiadat. –…

Tovább olvasom

Bigamia: kétnőség, hárem: nőtanya, labirint: csalkert

Az első reformkori magyarító szótár: Gyalulat

A szótáríró, költő, lapszerkesztő, ügyvéd Kunoss Endre a Sárvártól nem messze található Egyházashetyén született 1811. április 9-én, és a Fejér megyei Kálózon hunyt el 1844. június 22-én. Nemesi származású szülei közel 50 hold birtokkal rendelkeztek. Kunoss János és Illés Erzsébet fia filozófiai és…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása