Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog

Becsapós magyar szavak nyomában

A Nagy magyar tájszótár izgalmas olvasmány az anyanyelv iránt érdeklődőknek

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Hírlap 2021. június 7. hétfő. Több mint ötvenezer szócikket tartalmaz a Tinta Könyvkiadónál nemrég megjelent Nagy magyar tájszótár, amelynek anyagát Kiss Gábor főszerkesztő irányításával húsz regionális tájszótárból, két általános magyar…

Tovább olvasom

Mi a mosoly?

Szó-lélek-közelítés XXXV.

„Szája sarkában halvány mosoly bujkál. Nem tudom pontosan megmondani, miért, de nekem tökéletesnek tűnik ez a mosoly. Kicsiny, napsütötte helyet juttat eszembe, mert csak csöndes, eldugott zugba tűz be így a derűs napsugár.” (Murakami Haruki) A mosolynak van világnapja, Harvey Ball 1999-ben hozta…

Tovább olvasom

Aspektológia nem középiskolás fokon

Az alábbi írás korábban megjelent a Dunatükör folyóirat 2013. júniusi számában. Németh Boglárka: Az aspektus a magyar nyelvben. Különös tekintettel a statikusságraTinta Könyvkiadó, Budapest, 2012, 187 lap(Segédkönyvek a Nyelvészet Tanulmányozásához 144.) Az aspektológia jellegzetesen…

Tovább olvasom

Nyelvünk virágai a szólások, közmondások

A magyar és idegen közmondások, szólások

Első megjelenés: Élet és Tudomány 2009. január 23. (LXIV. évf. 4. szám). „A közmondások ereje oly nagy, alakjuk oly tiszta és megkapó, hogy az első hallásra megragadják az embert és hozzátapadnak egész lényéhez. Rendkívül fontosak, mert a magyar nyelv tisztasága, tömör rövidsége, hamisítatlan…

Tovább olvasom

Aranyat a sárból

Pázmány Péter – „Nélküle ma is dadogni kellene sokunknak”

A Tinta Könyvkiadó Pázmány Péter példabeszédei és az Isteni igazságra vezérlő gondolatok című két összetartozó kötetével tiszteleg Pázmány Péter esztergomi érsek, bíboros, a magyar próza kiemelkedő alakja előtt. A magyar katolikus egyház feje 1570-ben született Nagyváradon, és 1637-ben hunyt el…

Tovább olvasom

Balassa József: Az író és a nyelvhelyesség

Az írás eredeti megjelenési helye: Nyugat 26. évfolyam, 1933. 15–16. szám, II. 113–119. o. Midőn Révai Miklós, a történeti magyar nyelvtudomány megteremtője 1802-ben elfoglalta katedráját a pesti egyetemen, első előadását ezekkel a szavakkal kezdte: «Nescimus hungarice loqui. Nem tudunk magyarul.…

Tovább olvasom

Mi a bánat?

Szó-lélek-közelítés XXXIV.

„Senki hát halandó embert, ki e földön várja még végső napját, ne nevezzen boldognak, míg élete kikötőjét el nem érte bánat nélkül, biztosan.” (Szophoklész) József Attila: A bánat A bánat szürke, néma postás, Sovány az arca, szeme kék, Keskeny válláról táska lóg le, Köntöse ócska, meg…

Tovább olvasom

A jobban érthető Jókai

Olvasó legyen a talpán, aki egyből rávágná, hogy mit jelent az „összetelegráfteremt” kifejezés. Nem, ezt nem mi találtuk ki, hanem Jókai regényében szerepel. Ahogy az a 28 ezer szó és ezernél is több regényalak, amelyet megmagyaráz a szerző műveiből összeállított enciklopédia. A vaskos mű…

Tovább olvasom

Tüzetes magyar nyelvtan történeti alapon

Tüzetes magyar nyelvtan történeti alapon Balassa József közreműködésével írta Simonyi Zsigmond Első kötet: Magyar hangtan és alaktan, Budapest, 1895. Simonyi Zsigmond (1853–1919) nyelvtudós hatalmas, 758 oldal terjedelmű munkáját 2020-ban megjelentette a TINTA Könyvkiadó reprint kiadásban. Maga…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása