Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog

Hova megyünk a nyáron?

Egyszer régebben egyik barátommal beszélgettem arról, hova megy a nyáron. A Tiszához — mondta. Én a Tiszára szoktam menni — feleltem. Én nem vagyok vadkacsa, azok szállnak rá a folyóra — volt a válasza. Sikerült megértetnem vele, hogy „a Tiszára megyek, a Tiszán voltam, a Tiszáról jövök”…

Tovább olvasom

Nem csak szótárban élnek a nyelvjárások

Nyelvészportrék XII. Beszélgetés Kiss Jenővel

Daniss Győző interjúja Vonaton, távolsági buszon, hazai üdülésünk idején vagy éppen máshová költözésünkkor gyakran találkozunk „furcsa” beszéddel. Egy-egy szót kivéve értjük is, amit mások efféleképpen mondanak. És tudjuk, hogy a szöveg valamilyen tájszólásban hangzott el. De – ha fintorog is…

Tovább olvasom

A Magyar Nyelv Múzeuma

A valamikori Zemplén vármegye valamikori székhelyének, Sátoraljaújhelynek az egyik legfontosabb, legismertebb mai kulturális intézménye a Magyar Nyelv Múzeuma. A Magyarországon páratlan és világszerte sem sok társsal büszkélkedhető múzeumot 2008-ban nyitották meg a hajdan önálló, utóbb a városhoz…

Tovább olvasom

Kincs a szókincs

Nyelvészportrék XI. Beszélgetés Kiss Gáborral

Az interjút Daniss Győző készítette. Emberré válásunk kezdeteitől máig többféle módon, eszközzel kommunikálunk egymással: gesztussal, mimikával, rajzzal, füst- és hangjelekkel, plakátok képével, közlekedési táblák szimbólumaival – főképpen pedig kimondott és leírt szavak tömegével. Ez utóbbiakról –…

Tovább olvasom

A Nyelvtudományi Intézet

Ha a magyar nyelvtudomány históriáját évszámokkal jelenítenénk meg, három bizonyosan közéjük kerülne: 1539-ben látott napvilágot Sylvester János Grammatica Hungarolatina című, sok megállapításában máig helytálló magyar nyelvtana, 1825-ben döntött az országgyűlés Akadémiánk elődjének, az akkor…

Tovább olvasom

A „szabály”-ból mára sem lett „szabáj”

Nyelvészportrék X. Beszélgetés Keszler Borbálával

Az interjút Daniss Győző készítette. Kétszáz évvel ezelőtt Magyarországon – nem lévén kanonizált helyesírási szabálykönyv – még nemigen illett, lehetett bárkit is elmarasztalni azért, mert ezt vagy azt a szót „így” és nem „amúgy” írta. Hiszen a Magyar helyesirás’ és szóragasztás’ főbb szabályai…

Tovább olvasom

Jó nevek

Hangszimbolikai elemzés haladóknak

Bár az emberi nyelv alapvetően önkényes, szimbolikus, a nyelvben létezik egy általános tendencia, amely révén a szemantikai hasonlóság formális hasonlósággal párosul. A nyelvi jelek abszolút önkényességének ellentmondó jelenségeket az 1970-es évektől elsősorban „ikonicitás” néven tartják számon.…

Tovább olvasom

Székelyföldön, Mezőségben, Moldvában

Nyelvészportrék IX. Beszélgetés Péntek Jánossal

Az interjút Daniss Győző készítette. A tíz magyar nyelvjárás közül hetet itthon és hét országszomszédunk velünk határos területein beszélnek. Három romániai magyar nyelvjárásterületnek nincs földrajzi kapcsolata hazánkkal. Az ott lakók már jó ideje – kolozsvári professzor beszélgetőtársunk, Péntek…

Tovább olvasom

Egy kisszótár, amely megkönnyíti az irodalmi alkotások megértését

Gaál Edit könyvismertetése

Zsilka Tibor: Poétikai kisszótár. 500 fogalom magyarázata irodalmi példákkal szemléltetveAz ékesszólás kiskönyvtára 59.TINTA Könyvkiadó, Budapest, 2019248 oldal Mi tűnik fel először egy könyvön? Természetesen a borítója. Ez a kötet világos, szürkéskék színével, szolid külsejével komolyságot…

Tovább olvasom