Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog

Nyelvjárások, tájszólások

A nyelvek világában III.

Mindenki, aki csak egy keveset is járt már szülőfalujának határán túl, tapasztalhatta, hogy bár a szomszédos falvak lakóinak beszéde általában nagyon hasonló, többnyire mégis van köztük némi különbség: egy kissé másképpen ejtenek egy-egy szót, másképpen neveznek megy egy-egy tárgyat. Aki pedig már…

Tovább olvasom

Mi a hála?

Szó-lélek-közelítés 5.

„Vannak, akik morognak, mert a rózsáknak töviseik vannak. Én hálás vagyok, hogy a tövisek közt rózsák is nyílnak.” (Alphonse Karr) A hála Spinoza definíciója szerint: „a szeretetnek az a vágya vagy törekvése, hogy aki a szeretet hasonló indulatából velünk jót tett, azzal mi is jót tenni…

Tovább olvasom

Gemkapocs

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai V.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 91. évf. 1967., 72–73. oldal. Minden hivatásszerűen írással foglalkozó ember, hivatali vagy irodai dolgozó jól ismeri ezt az apró jószágot. Az ÉrtSz. szerint „Rugalmas drótból készült, elnyújtott O-alakú kapocs, amelynek kettős hajlata két v.…

Tovább olvasom

Melyik a legszebb magyar szó?

A nyelvek világában II.

Kazinczy egyhelyt így kommentál egy szót: „Lebel.[1] – Ennél szebb szavunk azoknak számában a’ mellyeket Neológjaink csináltak, talán nincsen.” – A nyelvújítás író-vezére máshol is érzékeny füllel ügyelt a régi és az új magyar szavak szépségére. Ez a kérdés azóta is sok írót, nyelvészt és egyszerű…

Tovább olvasom

Mi a tisztaság?

Szó-lélek-közelítés 4.

„Az ég kékségében az örökös tisztaság szent törvényét látom, s a tovaszálló gondoskodó szeretetet, mely éltet bennünket tisztító esőkkel. A szélben az Ő szent leheletét érzem, mely naponta tisztára mossa a lelkemet a szenny kísértéseitől.” (Wass Albert) Fodor Ákos: A jég meg az égszikrázva simul…

Tovább olvasom

Jeremiád

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai IV.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 91. évf. 1967., 359. oldal. Folyóiratunk ez évi 76. lapján Zsoldos Jenő megállapította, hogy téves volna – ahogy eddig történt – e szó megalkotását Toldy Ferencnek tulajdonítani. Cikkében kimutatta, hogy a jeremiád szóval a Pesti Hírlap már…

Tovább olvasom

Szavaink nyomában…

A nyelvek világában I.

Sok szavunk eredetének nyomozása van olyan izgalmas és érdekes, mint bármely detektívregény. A szófejtő tudós és a mesterdetektív munkája annyiban is hasonlít egymáshoz, hogy jó szándékú laikusok mindegyik mesterségbe sokszor belekontárkodnak. Így azután se szeri, se száma a Sherlock Holmes…

Tovább olvasom

Mi a mérték?

Szó-lélek-közelítés 3.

„A mérték az ember cselekedeteit meghatározó etikai erény, mely biztosítja az akarat uralmát az ösztönök fölött.” (Arisztotelész) A „mérték” szót sokféle, bár egymástól nem független értelemben használhatjuk. A Kiss Gábor főszerkesztő jegyezte Magyar szókincstár című kötet (TINTA Könyvkiadó,…

Tovább olvasom

Dukkózás szavunk története

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai III.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 91. évf. 1967., 358–359. oldal. Amióta az utóbbi évtizedben a gépkocsizás hazánkban szemlátomást fellendült, ezt a szót egyre gyakrabban lehet hallani, sőt olvasni is, főleg hirdetésekben. Jelentése, ahogy az Értelmező Szótár körülírta (1:…

Tovább olvasom

Minya Károly: Új szavak III.

Az alábbi könyvismertető az Édes Anyanyelvünk folyóirat 2020. szeptemberi számában jelent meg (42. évf. 4. szám 22. oldala). A kötet egy könyvsorozatnak az újabb darabja. Az első kötet (2007) nyelvünk 1250 új szavát mutatta be értelmezésekkel és példamondatokkal, a második (2014) kereken 800, a…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása