Az alábbi könyvismertető az Édes Anyanyelvünk folyóirat 2020. szeptemberi számában jelent meg (42. évf. 4. szám 22. oldala).

A kötet egy könyvsorozatnak az újabb darabja. Az első kötet (2007) nyelvünk 1250 új szavát mutatta be értelmezésekkel és példamondatokkal, a második (2014) kereken 800, a most megjelent harmadik 850 szócikket tartalmaz.

„Az új szavakkal való ismerkedés szellemi kalandnak is tekinthető” – írja a szerző a könyv előszavában. S valóban, minden új szavunk a megváltozott valóság tükre. Például a szelfizés (önfotózás) divatját némelyek – talán nem alaptalanul – az önimádat, önpropaganda megnyilvánulásának tartják. Ennek jegyében válik egyre felkapottabbá a szelfi, szelfizik szó (már újabb származékai is vannak: szelfiautomata, szelfibot, szelfidrón). Vagy az okos- kezdetű szavak robbanásszerű elszaporodása mint annak a tünete, milyen növekvő szerepet játszanak mindennapjainkban az elektronikus eszközök, a kütyük (ez a szó nincs benne Minya szótárában, mert már a Magyar értelmező kéziszótár 2003-as kiadása is felvette címszavai közé, igaz, hogy még csak ’bizonytalan rendeltetésű aprócska tárgy’ jelentésben). Az „okos” eszközök közül az okostelefon lehetett az első (Új szavak II. 87), a mostani kötetben már 38 (!) ilyen összetétel van az okosautótól az okoszebráig. Ezekkel az adataival a szótár nem csupán a szótörténetnek, hanem a mentalitástörténetnek is elsőrendű forrásává válik.

A könyv szócikkei a következőképpen épülnek fel: a címszót az internetes előfordulások számával mért gyakoriság adata követi (ebből a szempontból a szavak öt kategóriára oszlanak: 1. 1-től 1000-ig, 2. 1000-től 10.000-ig, 3. 10.000-től 100.000-ig, 4. 100.000-től 1.000.000-ig, 5. 1.000.000 fölött), ezután jön a szófaj (FN, MN, HSZ stb.), majd a szóalkotásmód megjelölése. A leggyakoribb szóalkotásmód az összetétel, különösen az ún. jelentéssűrítő összetétel (ablakmatrica, adatjegy, adótraffipax, agrometeorológia, ágymozi, akciókamera, állampapír, alvókapszula stb.), de érezhetően nő a be- igekötős igék száma is (belenget, behisztizik, benapozik, sőt beinternetezik, azaz ’olyan sokáig internetezik, hogy nem tudja abbahagyni’). Természetesen képviselve vannak a szótárban az egyéb szóalkotási módok is, ám ezeknek produktivitása mintha csökkenőben volna: szóképzés (evezhető pálya), szórövidülés (feszt, értsd ’fesztivál’), betűszó (csok, gyoda), szóösszerántás (kockárda, burkini). Végül vannak olyan új szavak, amelyek több szóalkotásmód együttes alkalmazásával jönnek létre. Ilyen például a kimaxol ’valamiből a legjobbat, a legtöbbet igyekszik kihozni’, ez három szóalkotási módnak (a rövidülésnek, az összetételnek és a szóképzésnek) a terméke.

Minya Károly: Új szavak III.

A szócikkek terjedelmének nagy részét az értelmezések és a példák teszik ki. Az értelmezések, szómagyarázatok olykor lexikoncikkre emlékeztetően részletesek, például a felhőalapú számítástechnika szószerkezet magyarázata 20 sorra terjed ki. A dőlt betűs szedésű példák sokszor nem csupán egyes mondatok, hanem hosszabb szövegrészletek (a fenti szócikknek ez a része 21 soros). Ezek a terjedelmes példák jól szemléltetik a címszó használatát, egyben érdekes olvasnivalóval is szolgálnak.

felhőalapú számítástechnika

A szótárba való bekerülés kritériumai közül nyilván az állt az első helyen, hogy az illető szó ne legyen benne az értelmező szótárban, viszonylag gyakori legyen (az alkalmi, egyedi szóalkotások, hapaxok nem kerültek be), végül kellően divatosak és jellegzetesek legyenek, minél jobban szemléltessék napjaink nyelvi gyakorlatát. Az első kritérium alkalmazásának bonyolultságát jól mutatja a határvadász század felvétele: a határvadász nem új szó, benne van a Magyar értelmező kéziszótárban, de ’határőr, az országhatár őrizetére rendelt, speciális kiképzettségű katona’ értelemben. Az újabb használatban azonban rendőrökre vonatkozik (határrendészeti akciószázad).

A szótár szerkesztője nem minősíti nyelvhelyességi szempontból a feldolgozott anyagot. Jó példa erre a gólvonal-technológia szócikke, amely korrekt módon megadja ugyan a kifejezés jelentését (14 sorban), de arra nem terjed ki, hogy e helyett a bőbeszédű, mégis pontatlan kifejezés helyett sokkal jobb lenne a tömör góljelző főnév. Ez azonban (egyelőre?) nem fordul elő nyelvhasználatunkban, ennek következtében a szótárba sem kerülhetett bele. A szótárszerkesztőnek mások a szempontjai, mint a nyelvművelőnek. De vannak olyan értelmezései, pl. hashtag = címke(rendszer), amelyek által az új szavak szótára a magyarító szótár funkcióját is betöltheti.

gólvonal-technológia helyett góljelző?

Igen hasznos része a kötetnek a függelék, az utótag szerinti mutató (ezt Kiss Bernadett állította össze). Ez olyan összefüggésekre hívja fel az olvasó figyelmét, mint hogy a japán eredetű cunami ’tengerrengés’, amely új szóként az első kötetben bukkant fel, utótagként általában negatív jelentéstartalmú, pejoratív jellegű összetételeket alkot (feljelentéscunami, hazugságcunami, hülyeségcunami, ígéretcunami), de olykor már pozitív értelemben is használatos, mint az ízcunami ’ízek kavalkádja, áradata, sokasága’ szóban.

Minya Károly szótárának nyíregyházi bemutatóján hozták nyilvánosságra a zsűri döntését az év (a múlt év, tehát 2019) szaváról. Ez a fényvillamos (a karácsonyi hangulat fokozására az ünnepek előtt fényfüzérekkel feldíszített villamos) lett. Még nincs benne az Új szavak III.-ban, de talán benne lesz a IV.-ben. Mert ezt a sorozatot érdemes folytatni. Nem csupán szókincsünk új fejleményeivel ismerkedhetünk meg általa, hanem életünk egészével, azzal a korszakkal, amelyben élnünk adatott. Jó munkát, sok sikert kívánok ehhez a szerzőnek és a kiadónak egyaránt.

Kemény Gábor