Manapság, az elektronika és a rohanó hétköznapok világában nem igazán van időnk, lehetőségünk kiszakadni ebből a folyamatosan mozgó mókuskerékből. Pedig nagyon is fontos lenne egy kicsit megállni, és újra elővenni a régi hagyományokat. Ha hagyományok, akkor népmesék. A népmesék világa egy olyan hely, ahova az ember bármikor elmenekülhet, legyen akár felnőtt, akár gyermek, és szabályok, gátak nélkül vándorolhat el a képzelet és az álmok világába, a problémáktól kicsit függetlenedve, a számítógépek és az internet vonzásától eltávolodva. Népmeséink nemcsak fantáziadús történetek a régi időkből, hanem hagyományokat is őriznek. Mégpedig nagyszüleink, szüleink gyerekkorával szorosan összefonódva. Rendkívül érdekes egy-egy mesének különböző változataival találkozni akár egy családon belül; meglátni, hogy a népmesék – igaz, kisebb változtatásokkal – generációkat kötnek össze.

Annak idején nem volt sem okostelefon, sem közösségi média. Esténként összeült a család apraja-nagyja, és meséltek egymásnak, ezzel is az együtt töltött időt növelve. A népmesék ezeket a régi szép időket hozzák kicsit vissza. Amikor az emberek mindenféle külső flanc nélkül is képesek voltak akár a családjukkal, akár a barátaikkal minőségi, tartalmas időt együtt tölteni. Igenis fontos, hogy ha nem is mindent, de néhány mozzanatot továbbadjunk gyermekeinknek a technika előtti kultúrából. A népmese erre tökéletes eszköz. Emellett a fantázia fejlesztésének is egy játékos, ugyanakkor igencsak hasznos módja. És ha teszünk azért, hogy ezek a mesék még kiskorban bekerüljenek a gyermek mindennapi életébe, azzal hozzájárunk, segítséget nyújtunk kreativitásának élénkítéséhez, sőt a kedvét is meghozhatjuk a rendszeres könyvolvasáshoz. Szerencsére a technika még esélyt ad arra, habár egyre korlátozottabban, hogy ezek a történetek ne csak elektronikusan, de könyv formátumban is elérhetők legyenek. Hatalmas különbség, hogyha nem a monitor előtt görnyedve, hanem egy szép, igényesen elkészített könyvön keresztül ismerkedhetünk meg és merülhetünk el a fantázia végtelen világában a meséknek köszönhetően.

Dömötör Sándor: Kedvet virágoztató magyar népmesék

A Tinta Könyvkiadó is gondolt azokra, akik érdeklődnek és vágynak a mesék birodalmának megismerésére, felfedezésére, így rögtön két kötetet is megjelentett a témával kapcsolatban: külön egyet a magyar és egyet a székely népmesék kedvelőinek. A magyar népmeséket tartalmazó kötet címe Kedvet virágoztató magyar népmesék. Ez tizenhét rendkívül izgalmas és érdekfeszítő történetet tartalmaz. Többek között megtalálhatjuk a kötetben Babszem Jankó csodálatos kalandjai-t, valamint A zöldszakállú király fia és a klasszikus Mindent felfaló kis gömböc meséket is. A gyűjtemény először 1944-ben jelent meg a Népművelők könyvtára sorozatban. A mostani verziót 2015-ben adta ki a kiadó, a meséket pedig Dömötör Sándor állította össze. Az impozáns fejlécek, záródíszek és az egész lapos rajzok Haranghy Jenő festőművész tanár precíz és aprólékos munkáját dicsérik.

Ha viszont valaki az olyan ikonikus népmeséket keresi, mint A rest leány, A szegény csizmadia és a szélkirály, illetve a Borsszem Jankó, annak mindenképpen kezébe kell vennie a Csinos Vitéz című kiadványt, amely amellett, hogy fordulatokban gazdag, ugyanakkor mindenki számára könnyen érthető meséket tartalmaz, a szó szoros értelmében meseszép, élénk, színes és egész oldalas illusztrációkkal kápráztatja el az olvasót. Ezenkívül a könyv végében találunk egy igazán praktikus szómagyarázatot is, amelynek köszönhetően rengeteg új információval gazdagodhatunk a régebben használt kifejezésekkel kapcsolatban. A Csinos Vitéz 2017-ben került kiadásra Kriza János szerkesztésében. A könyvben található gyönyörű és figyelemfelkeltő illusztrációk pedig Mátyási Péter keze munkáját dicsérik. Bármikor, ha az ember úgy érzi, hogy el akar szakadni kicsit a való világtól, egy szempillantás alatt megteheti, és már olvashatja is az izgalmasabbnál izgalmasabb történeketeket, mivel a kötetek praktikus méretüknek köszönhetően gyakorlatilag mindenhol (legyen az iskolatáska vagy egy kisebb oldaltáska) elférnek.

Kriza János: Csinos Vitéz - Székely népmesék

A népmese a kultúránk egy darabja, amely mindenki számára elérhető, a hároméves kis csöppségtől egészen a kilencvenéves nagymamáig. Becsüljük meg, hogy rendelkezhetünk vele – ne hagyjuk, hogy feledésbe merüljön! Olvassunk fel minél többet, ismertessük meg gyermekeinkkel, hogy utána ők is továbbadhassák az utókor számára ezt az apró, viszont annál értékesebb nemzeti kincsünket. Így a népmesék mellett a könyvolvasás kultúráját is fenn tudjuk tartani és még hosszú ideig őrizni.

Kapus Diána