A TINTA Könyvkiadó, személy szerint Kiss Gábor igazgató-főszerkesztő fontosnak tartja, hogy a magyar szótárirodalom jeles alkotásai szabadon hozzáférhetők legyenek online módon. Éppen ezért a kiadó az elmúlt években fejlesztőmunkáinak eredményeképpen 5 kiváló, mára már klasszikussá vált magyar szótárt szolgáltat a honlapján.

Baróti Szabó Dávid munkássága és a Kisded szótár

„Senki nem bírja teljesebben az anyai nyelvet, mint ő, a háromszéki székely […], a ritkább szavak és kifejezések gyűjtője, a Kisded szótár emlékezetes írója” (Arany János).

Baróti Szabó Dávidot az utókor mint költőt, műfordítót és a nyelvújítás előfutárát tartja nyilván. Pedig Kisded szótárának összeállításával az első egynyelvű magyar szótárt alkotta meg. Így igen jelentős helyet foglal el szótárirodalmunkban, és ezt az elsőbbséget, sajnos, kevésbé hangsúlyozták mind ez idáig.

Baróti Szabó Dávid élete és munkássága

Baróti Szabó Dávid 1739. április 10-én született katolikus családban a székelyföldi Baróton. Eredetileg Szabó Dávid volt a neve. Mint író kezdte használni a Baróti előnevet, akárcsak több kortársa: Apáczai Csere János, Kőrösi Csoma Sándor és mások. Mindössze 18 esztendősként belépett a Jézus Társaság rendjébe. Tanulmányai során megfordult Trencsénben, Nagyszombatban, Fehérvárt, Kolozsvárt, Kassán. Mária Terézia 1773-ban feloszlatta a jezsuita rendet, ettől kezdve világi papként tanított. Rendjének megszüntetésekor írta Panaszos indúlat (1773) című elégiáját. Tanári működésének színhelye 1773-tól 1777-ig Komárom, majd ettől fogva egészen 1799-ig Kassa. Komárom fontos állomása volt hányatott életének. Ugyanis az itteni gimnáziumban kötött barátságot egyik tanítványa családjával, a szomszéd Virt községben élő Pyberékkel, akiknek kastélyában élete végén pihenőre talált. Kassán adta ki 1777-ben verseinek első gyűjteményét, Új mértékre vett különb verseknek három könyvei címmel.

Baróti Szabó Dávid mint a klasszikus költői iskola képviselője vált ismertté irodalmunkban. Az úgynevezett deákos iskola triumvirátusához tartozott, amelyben Rajnis József és Révai Miklós társaságában fejtette ki munkásságát. Jelentősége az antik versformának a magyarra való átültetésében rejlik. Állítólag egyik barátja ösztönzésére próbálkozott azzal, hogy elsőként írjon magyar nyelvű költeményeket a rómaiak csodált versmértékeiben.

Kassai tartózkodása azonban nemcsak verstani, hanem irodalomtörténeti szempontból is jelentős. Itt kötött barátságot Kazinczy Ferenccel és Batsányi Jánossal. Megismerkedésüket a Társaságkötés (1788) című versében énekelte meg. A nagy francia forradalom felvilágosult eszméinek hatására hozták létre Kassán Batsányival és Kazinczyval az első magyar irodalmi folyóiratot, az 1789-től 1792-ig megjelenő Magyar Museumot. Baróti Szabó Dávid nem volt forradalmi egyéniség, és a kassai triumvirek csakhamar elváltak egymástól. Kazinczy és Batsányi tovább haladtak a megkezdett úton, részt vettek a Martinovics-féle jakobinus megmozdulásban. A hatóságok megtorlása elrettentette Barótit, és egyre inkább a múlt s annak klasszikus irodalma felé fordult. A vallásos eszmék mellett a nemzeti és nemesi gondolatvilág tükröződik műveiben, például A magyar ifjúsághoz (1777), A köntös-változtatásról (1786), A magyar huszárokhoz (1789) című verseiben. A legismertebb – Egy ledőlt diófához (1790) – szinte előfutára Berzsenyi Dániel A magyarokhoz (1807) című híres ódájának. 1786-ban, Buda felszabadításának századik évfordulójára írta a Magyarországnak hajdani szomorú sorsa (1786) című versét:

Felhőkből zúdúlva midőn lerohantak az essők,
A nap öröm-színben kékes egekre kiszáll;
A zúgó szelek harcok után békére ha léptek,
Öbleiből kifeszűlt tenger haragja lohad...

1799-ben elhagyta Kassát, és a Pyber családnál, Virten telepedett le. Megható sorokban ecsetelte a virti táj szépségét (Virthez, 1790):

Zöld bársonyos dombok, zöldellő erdőség,
Kék árnyékú völgyek, virágzó mezőség,
Mellyek olly húzomos virágot adátok,
Elteltek óráim, már Isten hozzátok!

Megemlékezik vendéglátójának elhunytáról is Pyber Ferenc halálára (1789) című versében. Legnagyobb epikus kísérletét A komáromi föld-indúlásról (1782) címmel írta. (Komáromi tanárkodása idején a nagy földrengés következtében elpusztult ötszáz lakóház, és a város valamennyi temploma összedőlt.) A Pyber-kastélyban írta továbbá az Ortographia és grammatikabéli észrevételek (1800), valamint a Magyarság virági (1803) című tudományos értekezéseit. Ez utóbbi műve kortársainak az érdeklődését is kiváltotta.

Virten bontakozott ki műfordítói tevékenysége is. A nagy római hőskölteményt, Vergilius Aeneasát dolgozta át magyar nyelvre. Két kötetben jelentette meg: 1810-ben Bécsben az I–V. éneket, 1813-ban Pesten a VI–XII. éneket.

Baróti Szabó Dávid életének jelentős részét Kassán töltötte, ahol 25 évig tanárkodott. Munkásságának nagy része ezért ezekre az évekre esik. 1819. november 22-én halt meg Virten. Távol szülőföldjétől, a fenyőillatú Székelyföldtől, a Zsitva partján lelte meg örök nyugodalmát. Sírját nem állták körül családtagok, rokonok. A magyar felvilágosodás magános énekese volt, emlékét egy nép zárta szívébe.

A Kisded szótár 1784. évi kiadása

A magyar nyelvvel foglalkozó munkái közül 1784-ben, Kassán jelent meg Kisded szótára, „mely a ritkább magyar szókat az ABC rendi szerint emlékeztető versekben előadja”. Szótára megírásában elsősorban nyelvművelő, nemesítő, nyelvesztétikai szándék vezette. „Mind a folyó, mind főképpen a kötött beszéd – írja az előbeszédében – édesdedebben szokott füleinkbe hangzani, midőn a közrendű szólás alacsonyságából felemelkedvén, a válogatott szóktól ékességet, a ritkábbaktól kedves újságot helyenként kölcsönöz”. Hexameteres „szótára” a magyar nyelv zeneiségének, zengzetességének, költői, hangulati-hangzati lehetőségeinek egészen Vörösmartyig – s még Vörösmartynál is – ható dokumentuma. A Kisded szótár első kiadását a magukat a szókészlet dolgában még erősíteni, gyakorolni kívánók számára készítette Baróti Szabó Dávid, annak a hagyománynak a jegyében, amely a memorizálást versbe szedett információkkal segítette. Mnemotechnikai verssorokba rendezte a szépnek ítélt szavakat ‒ tette ezt száz oldalon keresztül, hatos, azaz hexametrikus sorokban.

E könyvével Baróti Szabó Dávid a szépnek ítélt szavak elterjesztését, a magyar szókincs bővítését tűzte ki célul.

A Kisded szótár második, 1792. évi kiadása

1792-ben jelent meg szótára második kiadása Kassán, szintén Kisded szótár címmel. Ugyanazon könyv kiadásaként szokták Baróti Szabó Dávid két szótárát számontartani – ezt ő maga is sugallta a címmel és a szótárak alcímével –, pedig jelentős köztük a különbség. A második kiadás valójában értelmező szótár, amelynek a mai értelemben vett szinonimasorok is részét képezik. Szerzője nemcsak a diákságnak szánja, hanem mindenkinek, aki tudatosan használja a magyar nyelvet. Mai szótáraink közül hasonló ehhez a TINTA Könyvkiadó Magyar szókincstára.

A szerző az első kiadást dolgozta át prózai formában. Az 1792-ben megjelent második kiadásban lemond a verses formáról, és rendkívül értékes anyagot gyűjt egybe a régi és irodalmi, főként pedig a népies, illetve tájszókból. Az elsőnél bővebb, jobb s helyesebb az anyag elrendezése. A szótár szóanyaga három részre osztható: 1) régi szók fölelevenítése, 2) tájszók, 3) új szók. Hogy hasznos munkát végzett vele, mutatja az, hogy a fölvett szavak nagy része ma már közkeletű, széles körben használt. Tájszó például: évődni : kötekedni, galand : pántlika, gyapot : pamut, lóca : pad. Új szó: ábra, alap, anyag, golyó, pamlag, pipere, párna, tömkeleg.

Vannak a Kisded szótárban olyan szavak, melyekről nem tudni, tájszók-e vagy új szók, de amelyeket ő csillaggal (*) jelölt, jelezve, hogy eddig még nem voltak használatosak. Ilyenek a határ, himpellér, pár (házaspár), rajzol, vers, pór, rab stb.

Gyakorlati szakemberként, tanárként állította össze szótárait. Nem tartotta fontosnak, hogy jelölje a szavak származását, vagy hogy melyik régies hangzású vagy tájszót melyik szövegből vette át.

A tájnyelvi és a régies kifejezések felélesztésére törekedett. A szinonimákat toldalékneveknek és minéműségeknek hívta. Tanácsosabb a régtől fogva szokásba vett szavakkal gazdagítani nyelvünket, mint újakat alkotni, vallotta Baróti Szabó Dávid. A jóhangzás és a nyelvérzék nevében tiltakozott az erőszakosnak vélt szóképzések ellen.

Az Kisded szótár második, 1792-ben megjelent kiadása betűrendben sorakozó szavak, illetve szószármazékok, szókapcsolatok tára, célja a magyar irodalmi nyelv gazdagítása.

A jelen kiadásról

Jelen kiadásban megtartottuk a Kisded szótár eredeti betűjelölését, helyesírását és központozását és a címszavak ábécérendjén sem változtattunk. A mai ábécébe soroláshoz képest a legnagyobb eltérés, hogy az eredeti szótárban a C hangot Tz betűvel, a Cs hangot Ts betűvel jelölték. Ezen mi sem változtattunk. Így a C és Cs hanggal kezdődő szavakat a T betű alá besorolva találhatjuk meg.

Közreadunk három mintaszócikket (Fel-kendelni, Tanya, Víd) két formában. Az első a Kisded szótár eredeti tipográfiáját követi, a második a jelen kiadás elrendezésében mutatja a három szócikket. Látható, hogy a jelen kiadásban felbontottuk egységekre a szócikkeket.

A Kisded szótár szócikkeinek szerkezete

A szótár címszavai

A második kiadás szócikkeinek száma 4270. A szócikkek élén egy-egy címszó áll. Az eredeti kiadásban a szócikkek dőlten vannak szedve, s utánuk kettőspont áll. A kettőspont jelzi, hogy a szócikkben a további információk a címszóra vonatkoznak.

A rokon értelmű szavak, értelmezések

A címszó után álló kettőspontot rendszerint a címszó rokon értelmű szavai követik a Kisded szótárban:

Néha azonban a szerző eltér ettől az elvtől, és a címszó magyarázata áll a kettőspont után:

A 4300 címszó közül hozzávetőleg 600 után sem magyarázat, sem rokon értelmű szavak nem állnak:

A címszó jellegzetes szókapcsolatai

Baróti Szabó Dávid nem elégszik meg a címszó rokon értelmű szavainak felsorolásával, illetve a címszó magyarázatával, további információt is ad. Felsorol a címszóval alkotott összetett szavakat, feltünteti jellegzetes szókapcsolatait, gyakori „társ” szavait, mai terminológiával élve: megadja a címszó kollokációit. A szinonimasort a szócikken belül általában pont zárja le, és a szinonimasort követő szócikkekben több mint 6000 tipikus szókapcsolatot, szóösszetételt, kollokációt találunk. A címszót gyakran kötőjel (-) helyettesíti.

A címszó képzett alakjai

A Kisded szótár gyakran közli a címszavak továbbképzett alakjait is, ezeket az „alcímszókat” mintegy bokorba sorolja. Rendszerint megadja a szinonimáikat, illetve közli magyarázatukat. A 2800 alcímszó értelmezése, szinonimái általában ugyancsak kettőspont után állnak. Például:

Megjegyzendő, hogy a szerző nem mindig következetes a szócikkek fentebb leírt szerkezetének alkalmazásában.

A Kisded szótár szókincsének pontos megismeréséhez célszerű lenne a szótár teljes körű szómutatójának elkészítése.

Összefoglalás

Baróti Szabó Dávid a nyelv szabályozása helyett annak gazdagítására törekedett. Kisded szótárai értelmező jellegű, egynyelvű szótárak. Nem a XVIII. század végének irodalmi nyelvállapotát rögzítik, hanem a nyelvváltozatok bővítésére törekszenek – elsősorban tájnyelvi és elfeledett szavak közlésével, irodalmi szintre emelésük, elterjesztésük céljából.

Baróti Szabó Dávid a nevesebb szóújítók és stílusújítók egyike. Helyet adott az elvonásnak (balga, düh, fütty); új képzésekkel és összetételekkel bővítette a szókészletet (anyag, erény, visszhang); tájszavakat vezetett be az irodalmi nyelvbe (civakodik, csapat, gyér, hullám, langyos, meder, mormog, zamat); elavult szavakat újított fel (aggastyán, bakó, csarnok, dísz, fegyelem, ihlet, iker, lomb, őr, zuhan), új jelentéssel ruházott fel addig más jelentésben használt szókat (börtön, ecset, hölgy, remekel).

Olyan szavak gyűjteményét kívánta elkészíteni a tudós tanár, amelynek célja a magyarul szólás és írás, a nyelv változatos helyzetekben való, tudatos használata. A szavaknál nagyobb nyelvi egységek, a szólások és a közmondások sem kerülték el figyelmét. Közmondásokat, jeles mondásokat tartalmazó szótárát, A' magyarság virágit 1803-ban adta közre.

A Kisded szótár a TINTA Könyvkiadó kínálatában

Az 1790-es években értekezések, röpiratok, versek sokasága jelent meg, melyek a magyart mint a tanulás nyelvét szorgalmazták.

1784-ben, Baróti Szabó Dávid első Kisded szótára megjelenésének évében adta ki nyelvrendeletét II. József császár. Ez a hivatali ügyek intézésére a latin helyett a németet akarta bevezetni a birodalom teljes területén. Ezért is volt bátor és hazafias tett egynyelvű magyar szótárak közreadása ebben az időben.

A magyar felvilágosodás hatalmas lendületét kell tehát éreznünk és éreztetnünk a modern magyar szótárírás megindulásával kapcsolatban. Ugyancsak e mozgalom sodrába kell beillesztenünk Baróti Szabó Dávid Kisded szótárát, melynek szerzője éppen II. József nyelvrendelete idején tárta fel nyelvünk és a székely nyelvjárás gazdagságát, szerencsésen fűzve össze e nyelvi hagyományt a kor szükséges neologizmusaival. Baróti Szabó Dávid szótárirodalmunk első nevelő egyénisége is.

Baróti Szabó Dávid főbb művei:

• Új mértékre vett külömb verseknek három könyvei. Kassa, Landerer Mihály, 1777.
• Paraszti majorság, mellyet Vaniereből hat lábbal mérséklett magyar versekbe foglalt. 1–2. kötet. Pozsony–Kassa, Landerer Mihály, 1779–1780.
• Kisded szó-tár, melly a ritkább magyar szókat az A. B. C. rendi szerént emlékeztető versekbenn elő-adja. Kassa, Landerer Mihály, 1784.
• Vers-koszorú, mellyet az új mértékre vett, ’s üdővel megegyengetett, és későbben készültt verseiből kötött. 1–3. szakasz. Kassa, Landerer Mihály, 1786.
• Ki nyertes a hangmérséklésbenn? Az erdélyiek’ nyelvek’ járása szerént. Kassa, Landerer Mihály, 1787.
• Költeményes munkáji. 1–2. kötet. Kassa, Ellinger János, 1789. [Meg-jobbított és bővíttett kiadás: Komárom, Weinmüller Klára, 1802.]
• Méltóságos báró generalis Orczy Lőrintz úrnak halálára a’ bús hazához. Pest, Trattner, 1789.
• Baróti Szabó Dávid költeményes munkáji. Utólsó ki-adás. 1–2. kötet. Ellinger János, Kassa, 1789.
• A’ magyar Lovassághoz (a török háborúban szerzett dicsőségéről). H. n., 1789.
• Kisded szó-tár. Második kiadás, meg-bővítve. Kassa, Ellinger János, 1792.
• Ortographia- és grammaticabéli észre-vételek a’ magyar prosodiával egygyütt. Komárom, 1800.
• Meg-jobbíttott, 's bővíttett költeményes munkáji. 1–3. kötet. Komárom, Weinmüller Klára, 1802.
• Baróti Szabó Dávid költeményes munkái. 1–3. kötet. S. n., Pozsony, 1803.
• A' magyarság virági. Komárom, Weinmüller Klára, 1803.
• Virgilius Énéisse. 1–2. kötet. [1.] Bécs, [2.] Pest, Doll–Trattner, 1810–1813.

Felhasznált irodalom:

• Arany János: Szabó Dávid. In Arany János prózai dolgozatai. Budapest, MTA, 1879: 312‒320.
• Egyed Emese: Kis szótár, nagy remények. Bevezető tanulmány. In Baróti Szabó Dávid: Kisded szótár. 3. kiadás. Barót, Toroma Kiadó, 2009.
• Gáldi László: A magyar szótárirodalom a felvilágosodás korában és a reformkorban. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1957.
• Horváth Balázs: Baróti Szabó Dávid és nehány kiadatlan költeménye. Kassa, Ries, 1888.
• Horváth János: Forradalom után. Vörösmarty és a mai stílromantikusok. Magyar Figyelő 1912 (3–4): 207–227.
• Keresztury Dezső – Tarnai Andor: Batsányi és Baróti Szabó. Irodalomtörténet 1952, 69‒93.
• Klemm Antal: Baróti Szabó Dávid nyelve nyelvújítási szempontból. (Nyelvészeti Füzetek 50.) Budapest, Athenaeum, 1908.
• Melich János: A magyar szótárirodalom. (Nyelvészeti Füzetek 46.) Budapest, Athenaeum, 1907.
• Oláh Béla: Baróti Szabó Dávid. Figyelő 1883 (15): 67–114.
• Országh László: A magyar szókészlet szótári feldolgozásának kérdései. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közlményei, VI. köt., 1954. 117–196.
• Rónay György: Baróti Szabó Dávid. Irodalomtörténet 1955 (43): 304–316.