Az alábbi interjút Dömök Viktória készítette 2009-ben a diplomamunkája részeként. Néhány, azóta megváltozott adatot aktualizáltunk.

Dömök Viktória: Milyen volt a magyar kulturális élet a második világháború után?

Kiss Gábor: Azt a társadalmat központosított hatalom irányította. A gazdáságra a tervgazdaság volt jellemző. Kiszámolták, megtervezték, hogy miből mennyi kell, és azt próbálták előteremteni, legyártani. Előre kiszámították, hogy hány női pulóver, hány kerékpár és hány szappan, mennyi WC-papír kell a lakosságnak. Mivel gyakorlatilag minden állami kézben volt, hogy mit gyártsanak és mit ne, azt is pontosan szabályozta a központ. Az elosztás is az állam kezében összpontosult, állami direkt elosztás volt. De Kornai András közgazdász meglátása szerint igazából hiánygazdaság volt az a rendszer. Nagyon sok áruból folyamatos volt a hiány.

Dömök Viktória: A kultúrára is érvényesek ezek?

Kiss Gábor: Ugyanúgy, mindent központilag irányítottak a kultúra területén is. Központilag hozták be a filmeket, amelyek majdnem kizárólag orosz filmek voltak. Központilag határozták meg, hogy melyik színház mit játsszon. A központ hívta meg legtöbbször az orosz művészeket, tánccsoportokat. És természetesen a könyvkiadás területén is a Kiadói Főigazgatóság döntött minden kézirat felett, és engedélyezte a kinyomtathatókat megjelenésre. A könyvkiadás a kultúrpolitika kiemelt területe volt. A filmekhez hasonlóan itt is nagyon sok orosz ifjúsági regény jelent meg az ötvenes években. A fordítás sok olyan magyar írónak is megélhetést biztosított, akik nem is publikálhattak. Ismert, hogy az Úszó falu című vonalas orosz regényt Német László fordította például. Aztán természetesen a hatvanas években enyhült a központ szerepe, egyre több egyéni kezdeményezés valósulhatott meg. 

Kiss Gábor, a TINTA Könyvkiadó igazgatója

Dömök Viktória: A megjelent könyvek is az uralkodó eszmeiséget árasztották magukból?

Kiss Gábor: Természetesen, hiszen másképp nem jelenhettek volna meg. Erre jó példa az Új magyar lexikon, amely a hatvanas évek jellegzetes terméke, 1959 és 1962 között jelent meg hat kötetben. Mintája a nagy orosz enciklopédia volt. A kor uralkodó ideológiája – mindennek az alapja – a marxizmus-leninizmus volt. Erről ezt olvashatjuk az Új magyar lexikonban: a természet és a társadalom fejlődésének legáltalánosabb törvényeiről, az elnyomott és a kizsákmányolt tömegek forradalmáról, a szocializmus győzelméről és a kommunista társadalom építéséről szóló tudomány, a munkásosztály egységes világnézete, a forradalmi munkásosztály ideológiája, kommunizmus tudományos alapja.

Dömök Viktória: Ez az uralkodó nézet megjelent a szótárkiadásban is?

Kiss Gábor: Igen, például 1949-ben jelent meg egy szótár, pontos címe: Idegen szavak szótára marxista magyarázatokkal.  A kultúrpolitika számára fontos volt az orosz–szovjet orientáció. A szótárkiadás területén az Akadémiai Kiadónak monopóliuma volt, szótárt kizárólag ő adhatott ki. Természetesen a verseny kikapcsolásának sok hátránya mellett voltak előnyei is. Előnye volt, hogy az Akadémiai Kiadó szótárai egytől egyig mind minőségiek voltak. A legjobb szakemberek, a legjobb segéderőkkel készítették őket. A lexikográfiai szakma krémje tömörült az Akadémia Kiadó szótárkészítő műhelyében.

Dömök Viktória: A szótárkiadásban is érvényesült az ,,orosz–magyar barátság”?

Kiss Gábor: Igen. Ezért szorgalmazták, hogy jelenjen meg jó orosz–magyar és magyar–orosz szótár. A szótár szerkesztésére megnyerték a kiváló szlavistát, Hadrovics Lászlót, aki szerzőtársnak mega mellé vette a nagyszerű nyelvészt, Gáldi Lászlót. Az ő kezük nyomán született meg a fogalommá vált ,,Hadrovics–Gáldi”. Ez a nagyszótár világszínvonalon tette közzé a két nyelv ekvivalenseit. Ez a nagyszótár lett végül is alapja a további kiváló nagy szótáraknak, a Halász Előd-féle német–magyar szótárnak, vagy éppen az Ország László nevével fémjelzett angol–magyar szótárnak.

Dömök Viktória: Az egynyelvű szótárkiadás területén milyen lépések történtek?

Kiss Gábor: 1959 és 1961 között jelent meg a hétkötetes A magyar nyelv értelmező szótára, amely 58.000 vastag betűs címszót jelentését magyarázza meg és hoz ezekre a klasszikus íróinktól, költőinktől példamondatokat. Mind a mai napig nem múlta felül a magyar szótárkiadás.

Dömök Viktória: Ebben is érvényesülnek ,,politikai szempontok”?

Kiss Gábor: Érvényesül, minden mondatát politikai szerkesztő vizsgálta felül. Elég, ha megnézzük a jótékonykodik vagy a polgár szó magyarázatát a szótárban. Külpolitika is beleszólt a szótárkészítésbe, Bukarestből tiltakoztak például az anyaország szó magyarázata ellen. Ennek a hétkötetes értelmező szótárnak jelent meg 1972-ben az egykötetes változata, a Magyar értelmező kéziszótár, amelynek a rendszerváltás után másfél évtizeddel, 2006-ban jelent meg a korszerűsített változata Pusztai Ferenc ,,leporolásában”. Így fordulhatott elő, hogy 1998-ban az Orbán Viktor–Horn Gyula-tévévitában a polgár szó jelentése kérdéses lehetett.

Dömök Viktória: Milyen más egynyelvű szótárak jelentek még meg?

Kiss Gábor: Talán a legfontosabb a Magyar szinonimaszótár O. Nagy Gábor és Ruzsiczky Éva szerkesztésében, 1978-ban. Mint említettem nagy múltra tekint vissza az idegen szavak szótárainak a sora. Klasszikussá vált Bakos Ferenc Idegen szavak szótára, amely az ötvenes évek legelejétől több kiadást is megélt.

Dömök Viktória: Nyelvészeti szakszótárak kiadásával mennyit törődött az Akadémiai Kiadó?

Kiss Gábor: Jó néhány szakszótár megjelent, és ezek közül a legfontosabb a Helyesírási szótár, amely ma is talán a legtöbbet forgatott szótár. De ide sorolhatjuk, a Magyar nyelv gyakorisági szótárát és a Szóvégmutató szótárt is, melyet Papp Ferenc szerkesztett. Ez utóbbi volt az első olyan szótár, amelyet számítógép segítségével állítottak össze, 1968-ban jelent meg. Természetesen akkor még sokkal bonyolultabb volt a számítógép-használat, hiszen lyukkártyás nagy gépek voltak csak. Az akkori több éves munka ma pl. Excel program segítségével sokkal hamarabb elkészíthető lenne. Igen népszerű volt Kiss Lajos egy-, aztán majd kétkötetes Földrajzi nevek etimológiai szótára. Elindult a hetvenes évek elején az Új magyar tájszótár kiadása. A munka nagyságára jellemző, hogy a befejező, ötödik kötet 2010-ben jelent meg.

Dömök Viktória: Hallottuk, hogy a központosításnak voltak előnyei, elsősorban az, hogy minőségi termékek születtek. Mik voltak a hátrányai?

Kiss Gábor: Hátránya volt, hogy elkényelmesedett a monopol helyzetben lévő Akadémiai Kiadó. A beszélgetésünk elején említett nagy kétnyelvű szótárakat ugyanabban a köntösben, sötétkék vászonkötésben, változatlanul, több évtizeden keresztül adta ki a kiadó, pedig öt- vagy legalább tízévenként át kellett volna dolgozni őket. Ki kellett volna egészíteni a szótárakat a nyelv új szavaival és új kifejezéseivel. Mi érezzük ennek a negatív hatását itt a TINTA Könyvkiadóban, mert az emberek fejében meggyökeresedett az a nézet, hogy ha veszek egy szótárt, akkor az az életem végéig jó lesz számomra, sőt az unokám is majd ezt használja, mert azt hiszik, hogy a nyelv kőbe van vésve, nem változik.

Dömök Viktória: Mi változott meg a szótárkiadásban a rendszerváltást követően?

Kiss Gábor: Mint az élet számtalan területén, itt is nagy változást hozott a rendszerváltás. Megszűnt a központi irányítás a könyvkiadásban is, nem működött tovább a Kiadói Főigazgatóság a maga cenzori jogával. Tehát felszabadult a piac, mindenki azt adott és ma is azt ad ki, amit akar.

Dömök Viktória: Gondolom gyorsan megjelentek új szótárak a könyvesboltokban.

Kiss Gábor: Nem. Hiszen a szótárkiadás és a szótárszerkesztés hosszadalmas, több éves fejlesztőmunkát igényel, lassú megtérülési idővel, legalábbis ha a szótár jól van elkészítve. Ezért csak egy szűk évtized múlva jelentkeztek az új kiadók az új szótárakkal. A TINTA Könyvkiadó is csak 1998-ban dobta piacra a nagy sikerű Magyar szókincstárát, amely mind a mai napig az egyedüli szótár, amely hónapokon át vezette a magyarországi könyveladási sikerlistákat.

Dömök Viktória: A TINTA Könyvkiadó aztán sorra adja ki, mind a mai napig ennek a szótárnak a testvéreit, a Magyar Nyelv Kézikönyvei sorozatban. Ez egy előre átgondolt stratégia?

Kiss Gábor: Ha minden lépésében előre nem is volt megtervezve, azért mondhatjuk, hogy tudatos lépések egymásutánja volt. 2018 nyarán fog megjelenni a 29. kötet, a Magyar tájszótár. Mondhatjuk, hogy ez a sorozat a legnagyobb magyar szótári vállalkozás az egynyelvű szótárak területén.

Dömök Viktória: Más kiadó is adott ki egynyelvű szótárt?

Kiss Gábor: Az Osiris Kiadó is elkezdett egy szótársorozatot, azonban ennek még csak három kötete jelent meg. A helyesírási szótáruk népszerűbb ma már, mint az Akadémiai Kiadó ilyen szótára.

Dömök Viktória: A TINTA Könyvkiadó és az Osiris Kiadó az egynyelvű szótárpiacból hódított el piaci részt az Akadémiai Kiadótól. A kétnyelvű szótárak esetében mi a helyzet?

Kiss Gábor: A szegedi Grimm Kiadó nagyon komoly versenytársa ma már az Akadémiai Kiadónak. Kétnyelvű szótáraik friss anyagot tartalmaznak, korszerű eszközökkel készülnek. Van francia–magyar, angol–magyar, német–magyar, sőt még holland–magyar szótáruk is. Méltó versenytársai an Akadémiai Kiadónak.

Dömök Viktória: Hogy látja, mi a legnagyobb probléma a mai magyar szótárpiacon?

Kiss Gábor: Nagy probléma, a sok igénytelen fércmű, ezeket a szótárakat magunk között csak a gagyi szótáraknak hívjuk. A vásárló értelemszerűen csak az árat nézi, nem tudja, hogy azért olcsó egy szótár, mert a szükséges szellemi munkát kispórolták belőle, régi, elavult szótárak gyenge utánzatai.

Dömök Viktória: Mit lehet tenni ez ellen?

Kiss Gábor: A Magyar Tudományos Akadémia Szótári Bizottságában, amikor láttuk, hogy a jog eszközével nem lehet ezek ellen fellépni, akkor a pozitív megkülönböztetés mellett döntöttünk. Vagyis megalapítottuk a Kiváló Magyar Szótár díjat, amelyet eddig már többször is kiosztottak a legjobb szótáraknak. A díj egy kis matricával jár, amely afféle áruvédjegyként szerepel a szótáron.

Dömök Viktória: A TINTA Könyvkiadó már kapott ilyen díjat?

Kiss Gábor: Igen, három nagy szótárunk, a Magyar közmondástár és a Magyar szólások és közmondások szótára, illetve az Eőry Vilma főszerkesztésben megjelent Értelmező szótár+ kapott ilyen díjat a szigorú zsűritől. Nagyon büszkék is vagyunk ezekre, mind a három oklevél az iroda falán függ bekeretezve.

Dömök Viktória: Mik a TINTA tervei?

Kiss Gábor: Továbbra is a minőségi szótárkiadást fogjuk művelni, nem engedünk az színvonalból. Komoly előkészületek folytak az elmúlt években, hogy szótárainkat elektronikus formában is közzétegyük.

Dömök Viktória: Köszönöm a beszélgetést.

A TINTA Könyvkiadó szótárait kedvezményesen megvásárolhatja webshopunkban.