Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


Funkcionalitás két magyar és egy szlovák nyelvtani kézikönyvben

Az alábbi írás először az Eruditio – Educatio folyóirat 14. évfolyamának 4. számában jelent meg (113-117. o.). Hegedűs Rita: Magyar nyelvtan. Formák, funkciók, összefüggések. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2019. 560 p. ISBN 9789634091585 A nyelv funkcionális szemléletű leírásának gondolatát,…

Tovább olvasom

„Égi és földi szép"

Makkai Ádámmal beszélget Balázs Géza

A beszélgetés eredeti megjelenési helye: Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám) A beszélgetés időpontja: 2005. december 19. Helyszíne: Budapest, Szent Margit Gimnázium Balázs Géza: Azt hiszem, a lehetetlenre vállalkozunk, mert ha egy nyelvészt kérnek föl beszélgetés levezetésére egy…

Tovább olvasom

Anyag-e az információ?

Nyelvészeti szempontból

Az alábbi fejtegetésben azt igyekszem bemutatni, hogy az ‘információ’ jelentésű szók a világ meglehetősen közeli nyelveiben is valamelyest eltérően viselkednek. Az angol nyelvtanírók talán csak az 1970-es években figyeltek fel arra, hogy az angol information főnév kimondottan anyagnévszerűen, nem…

Tovább olvasom

Nem fehérek közt egy európai

Interjú az Arany Penna díjas Balázsi József Attilával

Idén Balázsi József Attila kapta a TINTA Könyvkiadó Arany Penna díját, amelyet 2019. december 11-én adtak át a Józsa Judit Galériában (a díjátadóval egybekötött könyvbemutatóról itt számoltunk be). Ebből az alkalomból a díjazottal Kiss Gábor, a kiadó vezetője beszélgetett. Kiss Gábor: Mikor…

Tovább olvasom

A szem rágógumija s más ilyenek

Nyelvi mozaik

Autós olvasóim – de talán a nem autósok is – bizonyára tudják, mik azok a fekvőrendőrök: a járműforgalom lassítására létesített mesterséges útakadályok. Ezeken az úttesten keresztben fekvő betonhurkákon csak nagy nehezen zötykölődik át a gép­kocsi, közben a vezető szükségképp lelassít. Mire újból…

Tovább olvasom

A tetszik ige vonzata

A hazai transzformációs szintaxis keretében az 1980-as években a mondatok topic–comment szerkezetét kutatták elsősorban. E vizsgálódások egy szakaszának lezárásakor Komlósy András állította fel a „szabályos”, a „hangsúlykerülő” és a „hangsúlykérő” igék csoportjait (1989). A hangsúlykérő igék közös…

Tovább olvasom

Amelyet rosszul tudunk

Nyelvi mozaik

Az Édes Anyanyelvünk februári száma egyik cikkének szerző­je, Hajdu Ferenc arra gyanakszik, hogy egy újságíró „álságos finomkodásból” használta az ami helyett az amely kötőszót. Szívesen fűznék megjegyzést az álságos jelzőhöz is, de most szorítkozzunk a lényegre: csupán finomkodás-e ez, vagy több…

Tovább olvasom

„A nyelvtanírás örömforrás, igazi flow-élmény”

Interjú Hegedűs Ritával, a Magyar nyevtan szerzőjével

A napokban jelent meg Hegedűs Rita Magyar nyelvtan című könyve a TINTA Könyvkiadónál A magyar nyelv kézikönyvei sorozat 31. tagjaként. Ebből az alkalomból beszélgetett a szerzővel Kiss Gábor igazgató-főszerkesztő. Kiss Gábor: Ennek a nyelvtannak már volt egy első kiadása, amely szintén a TINTA…

Tovább olvasom

„Kizártnak tartom, hogy a magyar nyelv finnugor rokonságát tudományosan cáfolják”

Interjú Csúcs Sándorral

A közelmúltban jelent meg a Reguly Társaság és a TINTA Könyvkiadó közös kiadásában Csúcs Sándornak a Miért finnugor nyelv a magyar? c. könyve. A szerzővel az érdi Földrajzi Múzeumban Kiss Gábor, a TINTA Könyvkiadó igazgató-főszerkesztője beszélgetett a Reguly Antal születésének 200. évfordulója…

Tovább olvasom

Nyelvészéletrajzok II.

Kétrészes sorozatunk második részében újabb hat, a nyelvtudományra nagy hatást gyakorló, 20. századi nyelvész életét ismertetjük. Hjelmslev, Louis (Trolle) (1899–1965): dán nyelvész. Saussure strukturalizmusát fejlesztette tovább. 1931-ben megalapította a Koppenhágai Nyelvészkört, melynek jelentős…

Tovább olvasom