Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


Nemes Nagy Ágnes-breviárium

Nemes Nagy Ágnes (1922–1991)költő, műfordító, esszéíró, pedagógus, folyóirat-szerkesztő „Apokaliptikus időkben írta első verseit, bombázások, az ostrom tüzei között. Meg kellett küzdenie a rettegéssel. Bűntudat gyötörte, minthogy az elkövetett szörnyűségekért az egész emberiséget tette felelőssé. A…

Tovább olvasom

„Égig ér a jóság tornya, már ezentúl ott lakom”

130 éve született Mécs László költő, premontrei szerzetes, tanár, lapszerkesztő

Az írás eredeti megjelenési helye: nemzetikonyvtar.blog.hu, 2025. január 17. 6:00 Családja, gyermekévei Mécs László (családi nevén Martoncsik József) a Kassa mellett lévő Hernádszentistvánon született 1895. január 17-én, ötgyermekes családban, negyedikként. Apja Martoncsik Endre katolikus…

Tovább olvasom

Kányádi Sándor-breviárium

Kányádi Sándor (1929–2018)  a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő „Indulásakor ő volt az »egyik legnagyobb ígéret«, aki a mai magyar irodalom talán legnépszerűbb, legolvasottabb költőjévé vált. Művei olvasása során nemcsak az rajzolódik ki, hogy a mai magyar…

Tovább olvasom

Hogy is írta a költő?

Grétsy László nyelvi ismeretterjesztő írásai XXIII.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: IMP Magazin 2011. február. Éppen három évtizede annak, hogy egy jeles kollégám, Pásztor Emil tanulságos dolgozatot tett közzé a Magyar Nyelvőr című folyóiratban ezzel a címmel: „Hogy is írta Arany János?” A tanulmányból megtudhattuk, hogy Arany Toldijában…

Tovább olvasom

A tárgyköltészetről

Még egy kis költészettan

A tárgyköltészet (Dinggedicht) a német irodalomtudományban használatos műfajmegjelölés, s elsősorban a közösség anyagi kultúrájának tárgyait leíró versekre vonatkozik. Fő képviselőjének a szobrot is megverselő Rainer Maria Rilke osztrák költő számít. Ókori előzményeknek számítanak a hősök (Homérosz…

Tovább olvasom

Mi teszi költeménnyé a verset?

Egy kis költészettan

A verstani irodalomból hiányzik az arra vonatkozó explicit válasz, hogy mi teszi költeménnyé a verset. Több ilyen jellegzetességet szokás emlegetni, többek között a szubjektivitást (éncentrikusságot), a kombináló alkotásmódot és a szaggatott szövegezést – az alábbiakban ezeket emelem ki. A tudatosan…

Tovább olvasom

Bessenyei György-breviárium

Bessenyei György (1746–1811)Költő, drámaíró, bölcseleti író, röpiratíró, "a bihari remete" „Hatásának legerősebb és legelevenebb tényezői a magyarság megszilárdítására, fejlesztése és művelése érdekében közzétett röpiratai.” (Beöthy Zsolt) „Életműve lényegében tanító jellegű bölcselkedő…

Tovább olvasom

Kenyér

Szó-lélek-közelítés 38.

„Kenyér vagyok, mindennapi kenyér, Lelki kenyér az éhező szíveknek, Asztaláldás mindenki asztalán.” (Reményik Sándor) „Mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma” – a Jézus tanította imádságnak, a Miatyánknak ez a középső sora még a nem hívők számára is élő tudás. A kenyérkérdés igazságos és…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása