Roppant érdekes és izgalmas könyvet tartok a kezemben: Etimológiai szótár, alcíme: Magyar szavak és toldalékok eredete. Főszerkesztő: Zaicz Gábor, aki külföldön tartózkodik, ezért vele nem tudtunk beszélgetni, viszont vonalban van a könyv szerkesztője, Sipőcz Katalin, a Szegedi Tudományegyetem Finnugor Tanszékének docense, aki részt vett a szerkesztői munkában. Jó napot!

Jó napot kívánok!

Mennyi ideig tartott ez a munka, mert valami hihetetlen, ezer oldalon…

Ha jól emlékszem, 2006-ban jelent meg ez a könyv, 2001-ben merült fel a gondolat, hogy készítsünk egy ilyenfajta etimológiai szótárat. Szerintem 3-4 év volt, amíg dolgoztunk rajta.

Óriási munka. Kezdjük azzal, ami szerintem mindenkit érdekel, hogy honnan vannak a szavaink? Én megnéztem az alapszavakat, ilyen, hogy apa, ilyen, hogy szív, ilyen, hogy kard, ezek mind-mind a nagyon régmúltba vezetnek vissza.

Hogyha általában, vagy gyorsan szeretnék erre a kérdésre válaszolni, hogy honnan vannak a szavaink, akkor természetesen fel lehet sorolni, hogy vannak az ősi eredetű szavaink, vannak a belső keletkezésű szavak, ezek vannak egyébként legnagyobb számban, és nagyon-nagyon sok jövevényszó van a magyar nyelvben, ami szintén különböző nyelvekre vezethető vissza.

Zaicz Gábor (fõszerk.): Etimológiai szótár

Avasson be minket, honnan lehet tudni, hogy egy ősi szó uráli kori, finnugor kori vagy ugor kori?

Ez nagyon egyszerű, mert uráli kori akkor, amikor nem csak a finnugor nyelvekben van megfelelése a szónak, hanem a szamojéd nyelvekben is van megfelelése.

Ez a földrajzi közelségen múlik? Tehát itt egy másik szaktudomány kapcsolódik be az önök munkájába? Hogy van ez?

Nem, nem kapcsolódik bele semmiféle másik szaktudomány, ez tisztán nyelvészeti alapon kimutatható. Ősi eredetű a szó, hogyha az uráli, finnugor vagy ugor nyelvekben megtaláljuk a megfelelését.

Ezekkel a rokon nyelvekkel mindig problémáink vannak. Mitől rokon nyelv egy nyelv?

Éppen ettől, hogy a rokonnak tartott nyelvekben megtalálunk olyan hasonlóságokat, amelyek a közös eredetből származtathatók. Igen, itt szokott jönni a probléma a nyelvről gondolkodó emberek számára, hogy honnan lehet azt tudni, hogy ez a hasonlóság a rokonságból ered, vagy esetleg másféle kapcsolatból, átvételből. Ennek megvannak a módszerei, hogy el lehessen különíteni a különféle típusú hasonlóságokat egymástól.

Az Etimológiai szótár egy oldala

Ezek a jövevényszavak csoportosíthatók? Az egyik – mondjuk – az állattenyésztéshez kapcsolódik, a másik a harchoz, a harmadik a mindennapi élethez. Mondjuk az iráni jövevényszavak, a török jövevényszavak milyen módon csoportosíthatók? Milyen közös jellemzőjük van?

Ha egy nyelvben egy másik nyelvből meglehetősen sok jövevényszó van, akkor az már tematikusan általában elég jól csoportosítható, és elég jól tükrözi azt a fajta kapcsolatot, ami a két népcsoport között van.

Például, maradjunk a honfoglalás előtt, a csuvas típusú…

Tehát a honfoglalás előtti török jövevényszavak azok egyrészt kapcsolódnak az állattenyésztéshez, másrészt pedig a növénytermesztéshez.

Tudna példákat mondani?

Rengeteg állatnév kapcsolódik ide, például disznó, bika, borjú, bölény, keselyű, viszont vannak olyan szavak is, amelyek már egyfajta fejlettebb életformához köthetők, akár az öltözködéssel, akár a akár a lakóhellyel vagy a nomád társadalommal kapcsolatban kapcsolatban.

A honfoglalás után a besenyők, kunok, oszmánok, törökök – ezekkel voltunk kapcsolatban. Róluk mit lehet mondani, mit kaptunk tőlük?

Ezek sokkal kisebb szókészletű területek. Ha a honfoglalás utáni jövevényszórétegeket nézzük, akkor azt lehet mondani, hogy inkább a szláv eredetű jövevényszavak azok, amik meghatározóak ebből az időszakból. Ezek például beszélnek a kereszténységre való áttérésről, a letelepedett életmódra való áttérésről. Tehát a besenyő, kunféle jövevényszavak sokkal kisebb hányadot képviselnek és sokkal több közöttük a bizonytalan eredetű etimológia, de hogyha a törököknél maradunk, akkor természetesen a török uralom, a török megszállás azért nyomot hagyott a honfoglalás utáni időszakból is a magyar nyelvben.

A szlávok ugye nem egységesek?

Nem, a szláv nyelvekhez több különféle szláv nyelvcsoport tartozik, a magyar szempontjából meghatározóak nyilván a szomszédunkban élő szláv népek nyelvileg. A déli szlávok közül természetesen a szerb, a horvát, illetve a nyugati szlávból a szlovák az, ami meghatározó.

Ahogy átlapoztam ezt a majdnem ezer oldalt, úgy láttam, rengeteg latin jövevényszó van, de, gondolom, ez nem csak ránk jellemző, hanem ezek kozmopolita szavak, nem?

Igen, ezek általában nemzetközi kultúrszavak, műveltségszavak, amelyek Európa számos nyelvében a latinra vezethetők vissza.

Mi a helyzet a neolatin jövevényszavakkal: olasz, francia, román? A románoktól például mit vettünk át?

A románból van például az áfonya vagy a palacsinta szavunk.

Mi a helyzet egy olyan jövevényszóval, mint például a hamburger? Tudom, hogy az Amerikába tartó kitelepülőket ezzel etették. Hamburgból indultak a hajók, és nem tudom, hogy ez német, amerikai vagy mit kezdjünk vele?

A magyarba ez már nemzetközi szóként került be. Rengeteg ilyen újabb átvétel nemzetközi szó, mint akár a shoppingolás az újabbak közül, vagy a szörfölés, vagy a snowboard. A hamburger is gyakorlatilag egy amerikai angolból elterjedt nemzetközi jövevényszóként került a magyarba.

A hamburger egy amerikai angolból elterjedt nemzetközi jövevényszó

Hogyan állunk most egyébként a magyar nyelv megújításával? Annak örülök, hogy van számítógép meg egér, de a software helyett ki kéne már találni valamit, a hardware helyett sem volna rossz. Annak idején a sportban néztem, olvastam egy könyvet, hogy pályázatokat hirdettek, hogyan lehet a cornert felváltani a szöglettel, a tatchot a bedobással. Nincsenek ilyenfajta mozgalmak ma már?

Tulajdonképpen szerintem mindig maga a nyelv eldönti azt, hogy mire van szüksége. Ha a nyelvhasználók  jól tudják alkalmazni azt a szót, hogy software vagy hardware, és mindenki ezt használja, akkor előbb-utóbb ugyanolyan jövevényszóvá válik a magyar nyelvben, mint például a templom.

Akkor mondok egy másikat is befejezésül: PR. Ez egy betűszó, a Public Relations angol kifelezés, és próbálkoztak, de egyszerűen nem találtak olyat, amely pontosan lefedné a szó tartalmát. De kell-e, hogy pontosan fedje a szó tartalmát? Nem lehetne-e egy másik magyar szó, és akkor mi tudjuk, hogy miről van szó, vagy mire gondol az, aki ezt mondja?

Ha a személyes véleményemre kíváncsi, akkor azt mondom: ha a PR pontosan visszaadja azt a tartalmat, amit ki akarunk vele fejezni, és elterjed a használatban, akkor idővel meg kell hogy szokjuk.

Felütöttem a könyvet, és ott nyílt ki, hogy stroke – agyvérzés. Azt mondom, hogy aki az agyvérzés helyett a stroke kifejezést használja, az nekem gyanús, az nekem nem tetszik. Ha van agyvérzés, akkor minek a stroke-ot erőltetni?

Alapvetően én is azt mondom, hogy agyvérzés, meg szerintem az emberek zöme agyvérzést használ, ettől függetlenül nem tudjuk megjósolni, és nem is hiszem, hogy tudjuk befolyásolni azt, hogy 50 vagy 100 év múlva ennek a fogalomnak a megnevezésére mit használjanak.

Egyébként azzal egyetért, ami Franciaországban szinte gyakorlattá vált, hogy ha kell, akkor jogszabályokkal próbálják visszaszorítani a főleg angol eredetű jövevényszavakat?

Alapvetően nem értek egyet azzal, amikor jogszabályokkal próbálnak belenyúlni nyelvészeti kérdésekbe, nyelvhasználati kérdésekbe. Tulajdonképpen nem szokott annak jó eredménye lenni, elég, ha csak magyar vonatkozásban és a körülöttünk lévő országokban gondolkodunk, nem feltétlenül jó, ha a politika vagy a jog beleszól a nyelvhasználati kérdésekbe.

Valóban, a szlovák nyelvtörvény, ha erre gondolt… Köszönöm szépen. AZ Etimológiai szótárt ajánlottam a figyelmükbe és Sipőcz Katalin egyetemi docenssel beszélgettem. Köszönöm szépen.