Anya-nyelv-csavar alátét nélkül.

TINTA blog


Zipzár vagy cipzár?

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai II.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 91. évf. 1967., 226–228. oldal. E közismert tárgynak megjelölésére az Értelmező Szótár a húzózár, illetve villámzár elnevezéseket ajánlja, s mint idegenszerűt helyteleníti a jelen cikk címében közölt megnevezést. Szakmai körökben, a ruházati,…

Tovább olvasom

A grapefruit magyar nevéről

Országh László szótárszerkesztő nyelvészeti írásai I.

Az alábbi írás eredeti megjelenési helye: Magyar Nyelvőr 85. évf. 1961., 347. oldal. Folyóiratunk ez évi első számának 98. lapján Prohászka János azt közli, hogy a budapesti izraeli követség tájékoztató kiadványában a grapefruit nevű déligyümölcsöt a citrancs szóval magyarítja. Felveti a kérdést,…

Tovább olvasom

A szavak harca

A szavak is harcolnak egymással? Bizony harcolnak. A Halotti beszédben olvasható az isa és a heon szó. Nem tudjuk, miért avultak el ezek a szavak – helyettük ma a bizony és a csak szót használjuk. Alkalmasint szavunk jelentését fiataljaink alig ismerik, használni biztosan nem használják, pedig…

Tovább olvasom

Nincs nyelv helynevek nélkül

Nyelvészportrék VII. Beszélgetés Hoffmann Istvánnal

Az interjút Daniss Győző készítette. Földrész, ország, hegy, tó, folyó, város, falu, településrész, utca, tér, dűlő – megannyi természeti vagy ember alkotta valóságdarab. A legtöbbnek van neve. Magyarországon, illetve a magyar nyelvterületen több millióra tehető a különféle helyeket megjelölő…

Tovább olvasom

Szentkuthy Miklós a sztereotípiákról

A sztereotípia görög eredetű szó, eredeti jelentése nyomdászatbeli: ‘magasnyomó formáról lemez öntése’. További jelentései (miként megfelelőié több más nyelvben is): ‘merev egyformaság, gépies ismétlődés’, ‘rögzült frázis (közhely), gondolat, vélemény, hiedelem’, ‘embercsoportokról, népekről,…

Tovább olvasom

A magyar szókincs eredete és története

Egy régóta várt könyv hagyta el a nyomdát 1976 végén, A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárának harmadik, befejező kötete. A szótár szerkesztésének munkálatai 1961-ben kezdődtek el; az első kötet rá hat év múlva látott napvilágot, a második 1970-ben, s 1976-ban a harmadikkal „be van fejezve a…

Tovább olvasom

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára

Első kötet: A–Gy

A szavak eredetének kutatása és a szótörténet a magyar nyelvtudomány egyik legerősebb ága volt már a múltban is. A századforduló után nem sokkal, 1914-ben indította el Gombocz Zoltán és Melich János a Magyar Etymológiai Szótár füzetsorozat kiadását. Ez a kitűnő munka azonban csak a G betűig (1944)…

Tovább olvasom

Szavak élete

Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár

Az elmúlt évek bizonyára legnagyobb magyar nyelvű tudományos vállalkozása, pontosabban ennek a vállalkozásnak az első eredménye került a bukaresti Kriterion Könyvkiadó gondozásában a közönség elé, Szabó T. Attilának, a kolozsvári egyetem nyugalomba vonult, születése hetvenedik évfordulóját…

Tovább olvasom

Ventilátor

Az alábbi írás eredetileg a Magyar Nyelvőr 1975. január–márciusi számában jelent meg (99. évf. 1. szám: 80–82.) Él vagy élt nyelvünkben néhány idegen szó vagy jövevényszó — mint bicikli, detektív, harmonika, kaleidoszkóp, koedukáció, lokomotív, propeller, revolver, traktor, utópia stb. —, melyek…

Tovább olvasom

Szemiotika szavunk történetéhez

Amit ma szemiotikaként, jeltudományként ismerünk, kimaradt a világ jelenségeinek a tudományok között való XIX. századi felosztásából. Tudományként való számontartása olyan amerikai tudósoknak köszönhető, mint Charles Sanders Peirce (1839–1914), Charles Morris (1901–1979), vagy éppen a magyar…

Tovább olvasom
süti beállítások módosítása